5x21 Meridian / Meridián Beállítások

[Elanor]

Imádom ezt a részt! Annak ellenére, hogy olyan szomorú... Nagyon el van találva. Szerintem igenis indokolt az, hogy Jacktől búcsúzik el Daniel, elvégre nagyon különleges az ő barátságuk (no pun intended). Hatalmas ÖTÖS! A kedvencem az a rész, amikor Oma meggyőzi Danielt arról, hogy a feladatok, amiket vállalt, néha teljesíthetetlen feladatok voltak. Ezután határozza el Daniel, hogy Omával tart. Egyébként is azokat a részeket tartom a legjobbaknak, ahol Daniel meg Oma beszélget.

Találtam pár Meridiános fanficet a neten. Lefordítottam a kedvencemet: If Tomorrow Never Comes (Ha a holnap mégsem jön el...). Ez egy ún. song-fic Katanától, azaz egy általában rövid novella, mely egy dalnak a szövegére épül. Megkérdeztem Katanát arról, hogy felrakhatom-e a netre, de bár igennel válaszolt, nincs hová feltennem. Íme ide rakom:

Forrás: http://myweb.tiscali.co.uk/sgccheyenne/fic/if.htm
Írta: Katana
Spoiler: Meridián
Értékelés: Ismeretlen
Párosítás: Daniel-Saját
Összefoglalás: Daniel elmélkedése
Fordította: Elanor
Dalszöveg: Kent Blazy (Garth Brooks) - If Tomorrow Never Comes

If Tomorrow Never Comes
(Ha a holnap mégsem jön el…)

Macnek,
kedves barátomnak sok köszönettel
és egy jó adag rosszullét elleni tablettával XD

Toni már ágyban van, rám várt, próbált ébren maradni. Egy könyvet olvasott. Az asztali lámpa még ég, de a könyve a földre esett, amikor elaludt. Felveszem és beleteszem a könyvjelzőjét oda, ahol nyitva van; remélem, leeséskor a jó oldalon landolt. Most már bánom, hogy olyan soká dolgoztam a Parancsnokságon, de a holnapi tárgyalások nagyon fontosak. Sam is izgatott az új felfedezéstől: naquadria.
A fürdőbe megyek, gyorsan levetkőzöm, és bemászok az ágyba Toni mellé.

Sötét éjszakán
Álmos-álmatlan is látom
Te békésen álmodsz

Gyengéden simogatom a selymes haját, ami beteríti az egész párnát. Szeretem pergetni a hajfürtjeit az ujjaim közt. Olyan édesen alszik, álmában remeg a szempillája. Általában nem emlékszik az álmaira, ha mégis, akkor az sem más, mint az aznapi események, emberek és helyszínek furcsa keveréke. Különös, hogyan dolgozza fel az elménk azt, amit a Csillagkapun át való utazás során látunk.

Leoltom a lámpám, de nem altat a homály
Egy gondolat táncot jár
Vajon, ha reggel nem ébrednék fel
Kételkednél-e akkor bennem
Az érzéseimben

Először csak barátok, kollégák voltunk, de mindig is éreztem, hogy Toni nagyon különleges nő. Halkan szuszog mellettem; hallom, amint a mennyezetet bámulom. Nagyon jól tudom, hogy szeret engem. Olyannyira, hogy ott akarta hagyni a Parancsnokságot, csak ne kelljen aggódva várnia, amíg visszatérek egy-egy küldetésről. A rábeszélésemre azonban meggondolta magát. Úgy döntöttünk, megéri a kockázatot. Vajon kételkedik bennem? Adjam fel a Csillagkaput a kedvéért? Néha úgy érzem, képes lennék rá. Akkor elutazhatnánk kettesben egy távoli ásatásra. Ott az lehetne a munkánk, amit mindketten a legjobban szeretünk csinálni.

Ha a holnap mégsem jön el
Számít-e majd, hogy szerettelek
Minden úton, módon, jeleztem, mondtam folyton
Hogy csak te vagy nekem
Ha földi létem véget ért
És egyedül szállsz szembe a világgal
Elég lesz-e a szeretetem
Ahhoz, hogy végig kitarts
Ha a holnap mégsem jön el

Remélem, a gyűrű illik az ujjára, és tetszik majd neki. Amint vége a ennek a küldetésnek, megkérem a kezét. Olyan romantikus leszek, amennyire csak tudok, letérdelés, meg minden. Vajon nagy esküvőre vágyik? Mindegy, amíg kitart mellettem. Jack lenne a tanúm, és akár Elvis esküvőt is tarthatnánk Vegasban. Micsoda élmény lenne Teal'cnek elmagyarázni ezt a szokást.
Elfojtok egy nevetést, nehogy felébresszem őt.
Mivel a munkánkból kifolyólag a legtöbb barátunk a Parancsnokságon dolgozik, talán Hammond megengedné, hogy a kapuszobában tartsuk a szertartást. Elvégre dolgozik bázison egy lelkész is.
Aztán jöhet a baba, vagy babák... Még az is lehet, hogy már úton van egy, elvégre megtettük a magunkét, és nem egyszer elég óvatlanul. Talán egy fiú, akit elvihetek sétálni... Nem, inkább egy lány, aki olyan gyönyörű, mint az anyja.

Túl sokan hagytak már itt engem
Akik nem sejtették, mit érzek
Már elkésett a bánat
Nincs esélyem, hogy felfedjem előttük azt

A goa'uldok elvégre már annyi szerettemet elvették tőlem: Sha're, Robert, Sarah, Kawalsky. Annyi szenvedésemért felelősek. A szüleim sincsenek már, és Nick... Bárhol legyen is most... Nem, hagyd a múltat, neked most a jövődet kell tervezned.

Ezért megfogadtam magamnak
Nem rejtem el, mit jelentesz nekem
Így nem eshet meg soha
Hogy végül nem tudom elmondani neked

Egy csókot lehelek óvatosan Toni homlokára. "Szeretlek." - suttogom halkan.

Ha van, akit szeretsz, mondd el
Mondd el, amíg lehet
Ha a holnap mégsem jön el

Néha kedvem lenne felrázni Jacket, elküldeni Samhez, hogy ölelje meg, és végre eldőljön, lehet-e kettejük közt valami. Mindketten elismerik, hogy vágynak rá, hogy több legyen köztük barátságnál, de a Parancsnokságot, a Légierőt és a kötelességeiket helyezik előtérbe. Mégis, láttam Sam szemében a kínt, amikor Jack az Edorán ragadt, és ugyanezt Jackében, amikor Sam felett átvette az irányítást a személyiség.
Oldalra fordulok és a párnámba temetkezem. Ideje elaludnom, és pihennem egy kicsit, mert holnap szükség lesz egy pihent elmére a kelownai tárgyalásokhoz, és egy újabb találkozáshoz Jonasszal.

Katana (2002)

Nem lehetne kirakni az Abydos Gate-re?

Szerkesztés: bocsi csak maradt néhány "…", amit ki akartam javítani "..."-ra.

A hozzászólást -Elanor- szerkesztette a következő időpontban: 2007 October 24, 17:29

[gabor1982]

Mit is lehetne mondani erről a részről? Gyönyörűen megoldották Daniel távozását, az biztos.
A társai közül nekem Sam búcsúja tetszett a legjobban. " Nagy hatással vagy az emberekre, Daniel. Ahogy te látod a dolgokat, az engem is megváltoztatott. Már látom, mi számít igazán."
Daniel jelenetei Omaval csodálatosak. Tényleg elgondolkozik az ember, miket hord össze ez a nő.
"A tetteid sikere vagy sikertelensége nem egyenlő az életeddel. A lelked nem mérhető. A tetteid szándéka szerint, és az alapján ítéld meg Magad, hogy milyen erővel szálltál szembe az előtted álló kihívásokkal...
Az Univerzum hatalmas, mi pedig kicsik vagyunk. Csak egyetlen dolgot irányíthatunk igazán...hogy jók vagyunk vagy gonoszak."

[flc]

Üdv!

Nem tudjátok véletlenül, hogy az epizód végefelé felcsendülő háttérzene (illetve a következő epizód eleje felé is szól a háttérben, amikor Sam szomorkodik Daniel eltávozta miatt) rajta van e bármelyik eddig megjelent Stargate Soundtrack-en?
Sajnos azt gyanítom nincs, de nagyon szép muzsika és jó volna hozzájutni a teljes darabhoz jó minőségben.

Feltöltöttem két kis részletet belőle, hogy egyértelmű legyen miről is van szó:
Download

Köszönet
flc

[gabor1982]

Üdv!

Nem tudjátok véletlenül, hogy az epizód végefelé felcsendülő háttérzene (illetve a következő epizód eleje felé is szól a háttérben, amikor Sam szomorkodik Daniel eltávozta miatt) rajta van e bármelyik eddig megjelent Stargate Soundtrack-en?
Sajnos azt gyanítom nincs, de nagyon szép muzsika és jó volna hozzájutni a teljes darabhoz jó minőségben.

Feltöltöttem két kis részletet belőle, hogy egyértelmű legyen miről is van szó:
Download

Köszönet
flc

Szia!

Nincs rajta egyiken sem, ugyanis a sorozatnak összesen két soundtrackje jelent meg. Az első a Children of the Gods epizód zenei anyagát tartalmazza, a másik pedig az első évadból válogatott témákat. Ez pedig az 5. évadban már. Pedig gyönyörű, én is lementettem anno mp3-ba kismillió másik SG zenével együtt.

[kati]

Mit is lehetne mondani erről a részről? Gyönyörűen megoldották Daniel távozását, az biztos.
A társai közül nekem Sam búcsúja tetszett a legjobban. " Nagy hatással vagy az emberekre, Daniel. Ahogy te látod a dolgokat, az engem is megváltoztatott. Már látom, mi számít igazán."
Daniel jelenetei Omaval csodálatosak. Tényleg elgondolkozik az ember, miket hord össze ez a nő.
"A tetteid sikere vagy sikertelensége nem egyenlő az életeddel. A lelked nem mérhető. A tetteid szándéka szerint, és az alapján ítéld meg Magad, hogy milyen erővel szálltál szembe az előtted álló kihívásokkal...
Az Univerzum hatalmas, mi pedig kicsik vagyunk. Csak egyetlen dolgot irányíthatunk igazán...hogy jók vagyunk vagy gonoszak."

Oma szavai teljesen igazak voltak, akor is ha eléggé burkolotan mondta el őket. Daniel távozása pontisan olyan volt, amilyen ő maga. Sam elmondta azt amit daniel a csapat számára jelentettet, ahogyan a többiek is. Ő volt a csapat lelkiisimerete, és mindenki számára képes volt megmutatni mit jelent a másokon való segítés. Én ezután a részu után síró görcsöt kaptam.
Még szerencse, hogy visszatért, pontosan azért mert túl jó a jelleme ahhoz, hogy tétlenül nézze mások szenvedéseit.

[olukun rendszerú...]

Végre egy főhős is meghalt!Mert ők szinte soha nem halnak meg ezért örülök hogy Dani meghalt!De mondjuk elég szánalmasak voltak a kelownaiak!

[jacksonDShanks]

Tyűűű, ide még nem is írtam, pedig a kedvenc részem. Nagyon megható. Amikor először láttam, kiakadtam, de rendesen. A hatodik évadot azután kifejezetten utáltam, mint ahogy Jonast is. Kétségbe estem, hogy kedvenc karimat kiirták. Szerencsére a rajongók visszakönyörögték, és utána jobb volt, mint valaha. Hajrá Daniel. Természetesen ötöst kap a rész.

[Tárcsázósrác]

A top10 részben benne van, az időbeli ugrálás az elején kicsit zavart, de a végén már az is élvezhető volt. Nagyon szép lett Daniel búcsúja. Csillagos 5ös.

[Hil]

Daniel az utóbbi két évadban egyre férfiasabb lett, de ahogy most az epizód elején előretartott kézzel bevonult, olyan férfias jelenség volt, hogy első pillanatban rá sem ismertem. Aztán nagyon szimpatikus volt, ahogy elmondta, mi fog vele történni, és, hogy ő sem fontosabb, mint más ember.
Nagyon szép és megható volt ez a búcsú, szerintem a sziruposságot is sikerült elkerülniük. Különösen megható volt a CSK-1 elköszönése, Jack vallomása Daniel megkedveléséről.
Az Omával történt beszélgetések és a felemelkedés egészen különleges, misztikus hangulatot adtak a résznek, és Oma most néhány igazán szép, nagyszerű és érthető igazságot is elmondott.
Legjobban az utolsó jelenet tetszett, Jack és Daniel egyszerű beszélgetése.
Szó se róla, igazán szép búcsút írtak Danielnek, MS nem panaszkodhatott. Eddig is hős volt, de most képletesen és valójában is az egekig magasztosult. Halált megvető bátorsággal, önmagát feláldozva megmentette milliók életét és felemelkedett.
Harmadszori nézésnél sem bírtam megállni, hogy ne könnyezzek, csillagos ötös.

[Goodfairy]

Csodálatos volt ez a rész. Bár Daniel - sokakkal ellentétben - sosem volt a kedvencem, sőt néha igazán ellenszenves volt, most mégis szimpatikus volt a viselkedése és a hozzáállása ebben a helyzetben. Az ahogyan tudomásul vette, hogy mi vár rá, a Kelownán a robbanás megakadályozása, és a beszélgetése Oma-val mind-mind nagyon szimpatikussá tették. Nagyon szép volt ahogy a csapat elbúcsúzik tőle, a legmeghatóbb számomra Teal'c egyszerű, de mindent kifejező búcsúja volt. Figyeltem Janet-et is, ahogy kétségbeesetten küzd a megállíthatatlan ellen, hisz tudja, hogy nem tehet semmit, és még abba is belemegy, hogy Sam próbálja meggyógyítani. És az az elkeseredés az arcán, mikor Jack leállítja Jacob-ot és Daniel meghal, az annyira kifejezte milyen is Janet. A végső búcsú Jack és Daniel között nagyon szép és megindító volt. Csillagos ötös rész.