2026-05-11 08:52
(Üzenet szerkesztésének időpontja: 2026-05-11 09:01. Szerkesztette: neduddgi.)
Hil Írta: 1x03 Hide and Seek.
Köszönöm!
Idézet:Van igazság ebben a kutyáról és macskáról szóló mondásban, de azért szerintem nagyon leegyszerűsíti azt, hogy milyen is egy kutya és egy macska.
Mint minden példa, az enyém is sántít. Nyilván könyveket lehetne írni ezekről a kapcsolatokról, viselkedésekről, hiszen annyi féle van, hogy azt megszámolni sem lehet. Viszont éppen ebből következik, hogy NINCS általános "érzelmi és értelmi szint" az állatok esetén, mert azt adják, ami a lényegük. Ha egy gazda falkavezérként viselkedik (kutyák), akkor jellemzően elfogadják azt. De ezt is csak akkor, ha a gazdi kölyök korától ott van velük! Egy macska sokkal autonómabb, hiszen alapértelmezetten nem egy falkában élő állatról van szó, hanem egy magányos vadászról. Ebből a szemszögből nézve a "kényelem" és a "lustaság" miatt adott esetben el tudja fogadni egy ilyen állat azt, hogy "nem kell vadásznia", és meg kap mindent, de ettől még nem fogja levetkőzni a lényegét, azt, hogy "független" élőlény. Nem véletlen, hogy csak nagyon ritkán, elvétve láthatsz olyat, hogy egy macskát sétáltatnak az utcán, vagy pláne az, hogy szabadon engedik egy futtatóban vagy a természetben, hogy "szaladgáljon kicsit". Mert a gazdi pontosan tudja, hogy 95%-ban többé nem látná az állatát -> lásd madarak esete. Szó sincs arról, hogy ők maradnának, ha nem lennének kényszer hatására összezárva az emberrel. Na innentől az érzelmekről beszélni kb. olyan, mint a börtönőrök és a börtönbe zártak közötti "szabad akaraton alapuló kapcsolatok" esetén.
Viszont, a fentiekkel a legkevésbé sem azt akarom kifejezni, hogy "egy elnyomó lenne az, aki kutyát vagy macskát tart". Eszemben sincs, és ilyen értelemben vissza is utasítanám a fenti gondolatmenetet! A felelős állattartás egyrészt fontos, másrészt az emberi jellemet is építi. De azért azt érezzük meg, hogy a "felelős állattartás" kifejezésből sem egyenrangúság következik, és az sem, hogy ebben bármilyen "beleegyezés" lenne az állatok részéről.
Idézet:Felfogni Isten létét vagy megérteni a tízparancsolatot szerintem emberi értelem, nem érzelem.
Az érzelmi IQ sokkal nagyobb spektrumot fed le, mint az értelmi IQ. Pont attól is leszünk szerintem emberek, hogy túl tudunk lépni az értelmen, és az érzelmek alapján is tudunk döntést hozni. Hiszen a hit lényege például az, hogy nem tudsz, nem tudhatsz valamit, mégis biztosan tudod, hogy valami/valaki létezik, van, illetve meg fog történni, vagy megtörténhet valami. Tervezni, hinni abban, hogy megvalósítasz valamit, ami nem abban a pillanatban van, ez nem értelmi kérdés szerintem
Az ún. "igazságérzet" például helyesen alkalmazva csont nélküli érzelmeket jelent. Ha ezt rosszul használod, akkor lesz az, hogy állandóan megsértődsz, mert tudod, hogy igazad van (fontos: tudod!), csak éppen nem tudod bizonyítani, mert "csak hiszel abban, hogy igazad van". Ki tudsz állni az igazadért, de felesleges, hiszen akkor, ha nincs a számukra megfelelő érved – amit megértenek -, akkor az alacsonyabb érzelmi IQ-val rendelkezők számára nem fogod tudni átadni az érzelmeket, ezért dedósnak néznek. Ha jól használod, akkor viszont anélkül is tudod, hogy mi a helyes és helytelen, hogy akár csak egyetlen jogszabályt ismernél. Ha a Tízparancsolatot betartod, az semmi (lásd: Biblia), hiszen az a "természetes", hogy legalább azokat a parancsolatokat nem sérted meg, amelyek az emberi civilizáció alapját képezik. Nem az emberét, a civilizációét. De ahhoz, hogy több legyél, hogy átmenjél a tű fokán, ez édeskevés, mert ez a "semmi" kategóriája. Ahhoz, hogy több legyél, ahhoz, hogy "jó legyél" arra van szükség, hogy ÉREZZED és TUDD, hogy mi a jó és mi a rossz egy adott esetben. Ahhoz, hogy megértsed, hogy a másik mit érez, mit gondol és ehhez tudd igazítani a mondanivalód és az egész stílusodat, ahhoz irdatlan mennyiségű tanulás, de leginkább tapasztalás szükséges. Mert az érzelmeket nem tudod tanulni.
Idézet:Az érzelmeink elsősorban ösztönösek, ezért is képesek a magasabb rendű állatok ugyanazokra az érzelmekre mint az emberek.
Az ösztönök szerintem pont nem érzelmek, ezért is hívjuk ösztönnek
Idézet:Szeretet, öröm, félelem, ragaszkodás, gyász olyan érzelmek, amiket az állatok éreznek tőlünk függetlenül is, nem a mi érzelmeink visszatükröződései az érzelmeik.
Az ugye meg van, hogy nem arról van szó, hogy az állatok "ezt érzik", hanem az, hogy a "kutatók ezt látják bele a viselkedésükbe"? Láttál már olyan állatot, ami elmesélte, hogy "miért gyászol"? Ugye nem. Láttál olyat, aki tudta, hogy valójában miért örül, miért fél, és hogy adott esetben mit tesz az utóbbi ellen? Az hogy MI belelátjuk MAGUNKAT az állatokba, az nem hiba. A hiba az, amikor el is hisszük azt, hogy ők azt érzik, amit mi, tehát "vannak érzelmeik". Érzéseik vannak, mert valami fáj, valami jó, valami fontos, valami segíti a túlélést. De mint írtam, ez a sokkal primitívebb életformáknál is jelen van. Ez az ÉLET része, az ÉLET szabályrendszere. Ami ÉL az szükségszerűen fogja fel már sejtszinten is a "létezést". Nyilvánvalóan okoz elégedettséget, amikor sikerül enni, inni, és nyilvánvaló kudarcélményt, amikor nem sikerül. Nyilvánvaló, hogy a túlélés miatti ösztönből következik az, hogy egy fejlettebb életformának kudarcélmény egy kölyök elveszítése, és nem kell ecsetelni azt, hogy a támadó vadállattól való félelem a túlélést szolgálja. Nem szabad belemagyarázni azt, hogy ezek magasabb érzelmi szint kivetülései. Ezek az alapok, amik nélkül nem létezne élet a Földön. Ezek nem emberi érzelmek. Az összeset meg tudod magyarázni minden nehézség vagy belemagyarázás nélkül a túléléshez szükséges ösztönökkel.
Idézet:Az érzelmekhez nem kell tudni a különbséget jó és rossz között, az állatoknál nincs is értelme a jó és rossz fogalmának. Szerintem.
Pont ezt írtam azzal a különbséggel, hogy ezért van különbség az ember és az állat között, mert mi különbséget tudunk tenni a jó és a rossz között. Ezért szoktuk például azt mondani, hogy "a legszebb öröm a káröröm, mert nincs benne irigység". De ettől még azért mi nem szoktunk azon nevetni, amikor valaki leesik egy magas létráról, mert felfogjuk, hogy baj van. Az állatok nem fognák fel, nekik ugyanolyan mulatságos lenne, mintha egy sámliról esne le valaki. Mert nem fogják fel a különbséget. Ez pedig szerintem a különbség az ösztön és az érzelem között. A nevetés ösztönös, az őszinte jókedv viszont érzelem.
Hű de hosszú lett már megint
"Maradj önmagad, mert csak akkor fogsz maradandót alkotni, ha nem mások véleményét mondod fel, hanem képes leszel sajátot alkotni, és amellett kiállni."

De azért remélem, hogy nem lesz igazad, nem tűnik el a nyugati világ egy generáción belül. Ha eltűnik, akkor szerintem mi is velük tűnünk. Túl közel vagyunk hozzájuk.