Igaz, nem új, már régebben is olvastam, de ha már megjött írásban, akkor közzéteszem itt is
---
Gyorsabban a fénynél
2000. július 20. 11:05, Csütörtök - Mortimer
A tudósok előállítottak egy fénysugarat, ami előbb lép ki a gázködből mielőtt még belépett volna abba. A zavarbaejtő kisérletet a princetoni NEC kutatóintézetben hajtották végre.
A felhasznált anyagok egy bonyolult lézer, egy hideg céziumatomokat tartalmazó kamra és egy szuperpontos stopperóra. A végeredmény, hogy a lézersugár a fénysebesség 300-szorosával haladt.
Einstein elmélete szerint semmilyen fizikai anyag nem képes a fénynél gyorsabban menni, mivel ez - más dolgok mellett - azt is jelenti, hogy visszafelé haladnánk az időben. De a NEC tudósai szerint munkájuk összhangban van Einstein elméletével.
A hitelességéről híres Nature tudományos magazinban megjelent irásában Dr. Lijun Wang és kollégái elmondják, hogy fénysugaruk az atomcsapdában olyan gyosan haladt át, hogy a sugár eleje előbb jött ki, mint bement volna. Ugyan ez meglepően hangozhat, de nem kell aggódni, számos fizikus is kényelmetlenül érzi magát, annak ellenére, hogy ez együttjár a fény hullámtermészetével.
Habár Dr. Wang és csapatának munkája jelentős, ez nem az első alkalom, hogy hasonló "trükköt" hajtanának végre - de valószínűleg eddig ez a legdrámaibb demonstráció. Idén korábban már egy fizikuscsapat kisérletezett egy a fénynél 7%-al gyorsabb mikrohullámmal. Tavaly pedig a fényt a sétáló embernél lassabb sebességre lassították le.
A hatás eléréséhez Dr. Wang kollégái lézersugarat lőttek át egy céziumatomcsapdán. A lézer frekvenciáját az atomok energiaszintjével összhangba hozva a tudósok képesek voltak létrehozni a "szabálytalan törésmutatónak" (anomalous refractive index) nevezett hatást. Ezáltal a fényimpulzus "csoportsebessét" képesek voltak a fénynél gyorsabbra, 300 millió méter/másodpercre felgyorsítani.
A fénysugár csoportsebessége a fényimpulzuson belüli frekvenciáktól és a környező közeg természetétől függ, és lehet más is, mint magának az impulzusnak a sebessége.
Érdekesség, hogy habár a csoportsebesség gyosabb lehet a fénynél, de nem lehetséges ezt a fénynél gyorsabb információhordozásra felhasználni. A nagy csoportsebesség ellenére az impulzus eleje 62 milliárdod másodperccel előbb lépett ki a kamrából, mint oda belépett. Dr. Wang véleménye szerint ez a meghökkentő eredmény nem áll ellentétben Einstein vagy az ok-okozati összefüggés elméletével, mely szerint minden hatást egy időben azt megelőző dolog okoz.
Magánvéleményként számos fizikus elmondta, hogy a Dr. Wangéhoz hasonló kisérletek eddig sziklaszilárdnak hitt elméletek újragondolására kényszerítik őket. A Cologne Egyetem munkatársa, Dr. Guenter Nimtz szerint, akinek hasonló tapasztalatai vannak, a NEC munkája nagyon izgalmas. A BBC News-nak tett nyilatkozata szerint "A hatás nem használható fel arra, hogy visszautazzunk az időben, csak némileg lecsökkenti az hatás és következmény eltelése közötti időt."
Tudósok bejelentették, hogy olyan mértékben sikerült lelassítaniuk a fényt, hogy az megállt, egy ideig tárolták, majd útjára engedték. Normális körülmények között a fény a leggyorsabb dolog amit ismerünk, sebessége körülbelül 297000 kilométer másodpercenként. De amint keresztülhalad valamilyen anyagon, például üvegen, veszít sebességéből.
A kutatók ezen a vonalon továbbhaladva azt mondják, ténylegesen sikerült nekik egy fénysugarat megállítani, miután az egy speciálisan tervezett gázkamrába lépett. A kísérlet úgy lett bejelentve, mint az első lépés ami a gyorsabb számítógépekhez, és a teljesen biztonságos kommunikációhoz vezet.
A nagy jelentőségű áttörést két, egymástól független kutatócsoportnak sikerült elérnie. Az egyiket Dr. Lene Vestergaard Hau, a másikat Dr. Ronald Walsworth vezette, mindketten a Massachusetts-I Cambridge Egyetem kutatói.
Dr. Lene Hau
Két éve Dr. Haunak sikerült meglepnie a világot, amikor lelassította a fényt olyan 60 kph-ra, ekkor hűtött nátrium gázt használt. Utána tavaly arról számolt be, hogy 1.6 kph-ra , ami lassabb, mint ha sétálnánk. Átlátszó közegek, mint például a víz vagy üveg, képesek árnyalatnyit lassítani egy fénysugáron. Ezek mind a fénytörés jelenségén alapulnak, ami szintén alapja a lencsék és prizmák működési elvének is. A kutatók ezúttal mágnesesen csapdába ejtett nátrium gáz atomokat hűtöttek le.
Ez az anyag normálisan átlátszatlan. De ha egy úgynevezett kísérő lézerrel megvilágítjuk, átlátszó lesz, ezáltal egy másik lézersugár keresztül tud haladni rajta. Ezt az eljárást elektromágnesesen indukált áttetszőségnek nevezik.
Amikor a kísérőlézert kikapcsolták, a csodával határos módon ugyan, de az addig áthaladó lézer a gázfelhőben maradt, nyomban megállt. Ha visszakapcsolták a kísérőlézert, a megrekedt fénysugár sértetlenül, energiaveszteség nélkül haladt tovább, mintha csak várakozott volna eddig.
A legnagyobb jelentősége ennek a felfedezésnek, a még most csak kibontakozóban lévő quantum számítógépek és quantum kommunikáció terén lehet. A kutatást a Nature and Physical Review Letters című szaklap következő számában publikálják.
szerintem az idő felfogható 4. dimenzióként abban a megközelítésben, ha egy pont helyzetét akarjuk meghatározni. Mellesleg mi nem 3, hanem 4 dimenziósvilágban élünk. Gyakorlatilag két fő típusa lehet a dimenzióknak, az idő nélküli és az idővel rendelkező dimenziók.
Az idő nélküli, ahol nincs "volt", vagy "lesz", csak a létezés, a "van". Ilyenkor egy 1D-s világban egy pont helyzete pontosan 1 koordinátával meghatározható, 2D-ben 2, 3D-ben 3 szükséges.
Az idővel rendelkező világokban viszont ennél bonyolultabb. Az 1D-ben a pont nem csak 1 helyen helyezkedhet el az idő függvényében, hanem bárhol, pl t=1-nél x=2, viszont t=2-nél akár x=436526 is lehet. Tehát 1D-ben 2, 2D-ben 3, 3D-ben 4 koordinátais szükséges. Ilyen értelemben tehát az idő egy (legalábbis jelenlegi ismeretek szerint) 1D-s valami, ami hozzáadódhat a tér dimenzióihoz.
Saját véleményem szerint az időutazás ha lehetséges is, csak olyan formában, ha nem befolyásoljuk az időt. Ez ugyanis hamar paradoxonhoz vezetne. Tegyük fel, hogy egy ember elhatározza, hogy visszautazik 10évet az időben és megöli magát. Örül magának meg is sikerül tennie. Ezzel azonban saját jövőjét pusztítja el, ezért aztán 10 év múlva mikor neki elvileg vissza kéne mennie, már nem lesz erre képes, így nem is tudja megölni saját magát, mivel az ok-okozat nem tud következni egymásból és ellent is mond. Ez tehát azt jelenti, hogy az ember nem képes megváltoztatni a múltat, mert ezzel saját késztetését pusztítaná el arra, hogy megtegye azt.
Tudom a megfogalmazás néhol egy kicsit sántít, de azért szerintem ez elgondolkodtató...
Hopp Írta:Azért még visszatérve az eredeti témára.
szerintem az idő felfogható 4. dimenzióként abban a megközelítésben, ha egy pont helyzetét akarjuk meghatározni. Mellesleg mi nem 3, hanem 4 dimenziósvilágban élünk. Gyakorlatilag két fő típusa lehet a dimenzióknak, az idő nélküli és az idővel rendelkező dimenziók.
Az idő nélküli, ahol nincs "volt", vagy "lesz", csak a létezés, a "van". Ilyenkor egy 1D-s világban egy pont helyzete pontosan 1 koordinátával meghatározható, 2D-ben 2, 3D-ben 3 szükséges.
Az idővel rendelkező világokban viszont ennél bonyolultabb. Az 1D-ben a pont nem csak 1 helyen helyezkedhet el az idő függvényében, hanem bárhol, pl t=1-nél x=2, viszont t=2-nél akár x=436526 is lehet. Tehát 1D-ben 2, 2D-ben 3, 3D-ben 4 koordinátais szükséges. Ilyen értelemben tehát az idő egy (legalábbis jelenlegi ismeretek szerint) 1D-s valami, ami hozzáadódhat a tér dimenzióihoz.
pontosan ezt csinalta Einstein is, meg a tobbiek, akik megalkottak a relativitaselmeletet.
3 koordinataig meg oke a dolog, addig meg el tudjuk kepzelni a dolgokat, de a negyedik koordinataval mar baj van. ha az idot is hozzavesszuk a koordinatarendszerhez, akkor mar nem pontokrol beszelunk hanem "esemenyekrol". pl egy esemeny lehet egy fenyjel felvillanasa, amit mashol erzekelni lehet. egy esemeny koordinatait pedig a kovetkezokepp lehet megadni: (x,y,z,-ict), ahol t az idopont, c a fenysebesseg vakuumban, i=gyok(-1)
van egy kis piros kotesu ketkotetes fizikakonyv, a cime nem jut eszembe, ami gimnaziumi szinten magyarazza el a relativitaselmelet alapjait, eleg jol meg lehet erteni belole. ha eszembe jutott, majd megirom a cimet.
Meghajlok Ön előtt, mint nád a szélben eme brilliáns és egyedi feltételezés kijelentése miatt, miszerint az idő is egy külön dimenzió és kívülről remek rálátást lehet nyerni! Kedves Uram, Önnek komolyan el kellene gondolkoznia, hogy esetleg Ön bevállalja-e (igen vagy nem?) a soron következő Nobel-díj leendő büszke tulajdonosának komoly és igencsak felelősségteljes szerepét. Ne is törődjön a csőcselék zsörtölődéseivel, hiszen Ön bizonyára jól tudja, hogy mindig a hülyékből kerülnek ki az igazán zsenik!
Ezentúl egy kérdéssel fordulnék Ön valamint a mélyen tisztelt hallgatóság elé (már ha meg nem sértem Önt ezzel): a közelmúltban tudomásomra jutott, hogy egy magát magyar nemzetiségűnek beállító orgazda (bár ezen állítása még nem nyert bizonyítást) rendelkezik egy bizonyos "tér-idő űrhajónak" nevezhető ojjektummal. A téma alapfeltételezése elvileg nem zárja ki az adott jármű létezését, de én merészkednék megkérdezni a tudományos munkatársakat, hogy a valós életben milyen szinten lenne megvalósítható az adott masinéria és eddig milyen próbálkozások születtek a realizálására? Búcsúzik Öntől mélyen tisztelt hódolója,