<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
	<channel>
		<title><![CDATA[Abydos Gate Fórum - Rajongói történetek]]></title>
		<link>https://forum.csillagkapu.hu/</link>
		<description><![CDATA[Abydos Gate Fórum - https://forum.csillagkapu.hu]]></description>
		<pubDate>Sun, 22 Nov 2026 16:06:09 +0000</pubDate>
		<generator>MyBB</generator>
		<item>
			<title><![CDATA[Ötletbazár - A Tejútrendszer 2020-ban]]></title>
			<link>https://forum.csillagkapu.hu/thread-22.html</link>
			<pubDate>Sun, 24 May 2020 12:51:14 +0200</pubDate>
			<dc:creator><![CDATA[<a href="https://forum.csillagkapu.hu/member.php?action=profile&uid=7">Platschu</a>]]></dc:creator>
			<guid isPermaLink="false">https://forum.csillagkapu.hu/thread-22.html</guid>
			<description><![CDATA[Az amerikai GateWorld oldalon ebben a témában írtam le pár gondolatot és ötletet, hogy én hogyan képzelném el a következő generációs Csillagkapu sorozatot. Ebből a témából fogok párat ide beollózni, aztán hátha másokat fan fiction írásra inspirál. Ám ez többnyire csak nyilvános ötletelés, mert én magam jobban szeretek technológiát és fajokat fejleszteni, mintsem tényleg történeteket írni, mert arra valahogy sosincs elég időm.<br />
<br />
<br />
<br />
<a href="https://forum.gateworld.net/threads/92811-Milky-Way-galaxy-in-2020" target="_blank" rel="noopener" class="mycode_url">https://forum.gateworld.net/threads/9281...xy-in-2020</a><br />
<br />
<br />
<br />
* * *<br />
<br />
<br />
<br />
<span style="font-weight: bold;" class="mycode_b">Lidérc törzsek / Wraith tribes </span><br />
<br />
<br />
<br />
A Lidérc törzseken és kultúrán gondolkodtam, így szeretnék néhány Atlantiszt érintő ötletet is megosztani. Alig tudunk valamit a kaptárokról, hogy honnan jöttek és hová is tartanak. Egyedül a Királynő ruhái és néhány törzsi tetoválás árult el csak pár részletet. Így tehát ha vissza is térnénk a Pegazus-galaxisba, akkor jó lenne egy kicsit mélyebbre is beleásni magunkat a kultúrájukba. <br />
<br />
<br />
<br />
Én mindig szerettem volna a Római mitológiához kötni a létezésüket, mivel elvileg ők az Iratus rovarok és az Ősök egy kombinációja, így ez tűnt logikus lépésnek. A Lidércek a hitvilágban elveszett lelkek, ezért a törzseket én alvilági szereplők és istenségek után nevezném el, mivel a Lidércek közvetlenül tudhattak az Ősök kultúrájáról és nyelvéről. Nem azt mondom, hogy mindnek Lidérc törzsnek kell lennie, elég ha csak pár jobban hangzót átvennék onnan. <br />
<br />
<br />
<br />
<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Underworld" target="_blank" rel="noopener" class="mycode_url">https://en.wikipedia.org/wiki/Underworld</a><br />
<br />
"Cerberus, Dea Tacita, Dis Pater, Egestes, Fames, Inferi Dii, Larenta, Letum, Libitina, Mors, Orcus, Pluto, Proserpina, Viduus"<br />
<br />
<br />
<br />
<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Limos" target="_blank" rel="noopener" class="mycode_url">https://en.wikipedia.org/wiki/Limos</a><br />
<br />
Hesiod's Theogony identifies her as the daughter of Eris ("Strife") and sister of Ponos ("Hardship"), Lethe ("Forgetfulness"), Algae ("Pains"), Hysminai ("Battles"), Makhai ("Wars"), Phonoi ("Murders"), Androktasiai ("Manslaughters"), Neikea ("Quarrels"), Pseudea ("Lies"), Logoi ("Stories"), Amphillogiai ("Disputes"), Dysnomia ("Anarchy"), Ate ("Ruin"), and Horkos ("Oath")<br />
<br />
<br />
<br />
Néhány törzs ötleten is gondolkodtam, ami nagyjából az emberi világok leszüreteléséhez való hozzáállásuk alapján osztaná fel őket csoportokba. Lehet néhány jövőbeli Atlantisz történet arról is szólhatna, hogy az expedíció hogyan veszi fel a kapcsolatot és próbál lavírozni a Lidérc polgárháború során.  <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs A : ez a Lidérc törzs az Iratus bogarakat istenként imádja. A vallásos Lidércek közzé tartoznak, ahol minden egyes Lidérc a nyakában hord nyakláncként egy Iratus rovart. Csak azért mennek el vadászni, hogy a saját parazitájuk igényeit kielégítsék, amely cserébe erősebb képességeket ad nekik más törzsekhez képest. Mivel a nyakban hordják közel az agyukhoz, így az Iratus rovar közvetlenül az idegrendszer is hozzákapcsolódik. Az nem teljesen világos, hogy ki is irányít pontosan, de az egészen biztos, hogy ez a törzs követi a testükhöz kapcsolódó rovar évszakonkénti életciklusát, ezért sokkal többet is alszanak. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs B : ez a Lidérc törzs az Iratus bogakarat háziállatként tartja, de nem kapcsolódnak hozzájuk közvetlenül. Csak is a csillagkapukon át mennek vadászni, de akkor együtt mennek az Iratus bogarakkal, akik követik a parancsaikat. A legendák szerint képesek meglovagolni őket, mivel nagy, akár pocsolyaugró méretűre is képesek a méretűket megnövelni a tenyésztés során ez pedig elképesztő hatékonyságúvá teszi őket. Az Iratus rovarok hálókat szőnek nekik, amiben az Iratus bogarak a pókhálóhoz hasonlóan áldozataik minden egyes mozgását követni tudják. <br />
<br />
 <br />
<br />
Törzs C : ez a Lidérc törzs az illúzió mestereivé váltak. Képesek hamis víziókat és látomásokat átküldeni a csillagkapukon át, mivel a féregjárat ezeket rádióhullámként kezelni. Az agyműködést olyan szinten tudják befolyásolni, hogy emberi és lidérc ellenfeleik lebénulnak tőlük. Egyik Lirdérc Királynő sem tudja, hogy vajon hány kaptár tartozik ebbe a törzsbe, mivel azokat illúziókkal és kivetítésekkel igyekeznek nagyobbnak mutatni. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs D : ez a Lidérc törzs nem rendelkezik mentális képességekkel, mivel ezt a szervet még gyerekkorban kivágják. Egyáltalán nem félnek attól, hogy más Lidérc törzseket is leszüreteljenek, ami tiltott a zavaros Lidérc etika szerint. Ráadásul ők teljesen elpusztítják az emberi világokat is amerre járnak, így minden más Lidérc törzs ellenségnek tekinti őket, mivel csak a túlélésre játszanak, de egyáltalán nem terveznek a jövőre.  <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs E : ez a Lidérc törzs nem tud vagy nem akar aludni. Alapvetően kis létszámúak, mivel egyfolytában vadászniuk kell és az étvágyuk legendás. Míg más törzsek évtizedekig pihennek, addig ez a törzs simán portyázik más Lidérc vadászmezőin. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs F : ez a Lidérc törzsa az emberek helyett más idegen fajokat kezdett elfogyasztani a Pegaus-galaxisban. Az egyik bolygón találtak egy gombalapú civilizációt. A szüretelés után lecsökkent az étvágyuk, de egyben megváltozott a bőrszínűk is és más törzsek gyengébbnek gondolják őket. Mivel a külsejükben ekkora változás állt be, így nem tudnak más Lidérc törzsek között elvegyülni. Csak pár bolygón uralkodnak, ahelyett hogy vadászmezőt tartanának. Technikailag ők számítanak a vegetáriánus Lidérceknek, amelyet minden más Lidérc Királynő kiírtandó betegségnek tekint, mivel már nem tartoznak a Lidércek közzé. Ez vadászhatóvá is teszi őket a belső kódexük szerint és állítólag egzotikus ízük van a legendák szerint. Több Futót küldtek szét a galaxisban, hogy megtalálják őket, de úgy tűnik ez a törzs az életmódból fakadóan képes magát gombaspórak toxinjával megvédelmezni magát a konfrontációk többségében. <br />
<br />
 <br />
<br />
Törzs G : ez a Lidérc törzs már nem csupán az életerőn, hanem magából a vérből is táplálkozik. A csillagkapuikra néhányszor "Vérkapuként" (Blood Gate) hivatkoznak, ahol sötét rituálék zajlanak és ez intő jel a többi Lidérc törzs számára. Barbárnak számítanak még a Lidércek mércéi szerint is. A vérszomjas viselkedésük tömeges függőségbe fordult, így manapság már az életerőt képesek elvonni állatokból és növényekből is. Ez a módszer annyira káros a természetre, hogy a haldokló ökoszisztémájú bolygók jól felismerhetőek a nyomukban. Képesek arra is, hogy az embereket leszüreteljék érintés nélkül is egy bizonyos távolságból, amely miatt extrém veszélyesnek számít bármilyen ellenük folyó harc. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs H : ez a Lidérc törzs a genetikai kísérletek során fejlesztette magát. Találtak egy kezelési eljárást, amivel hasonló szárnyakat tudnak növeszteni a Lidérc babáknál, ha a megfelelő Iratus őssejteket időben beültetik. Kiváló vadászok, mivel képesek lebegni a fák között. Mivel már nincsenek földhöz kötve, így a kaptáruk belső szerkezete sem követi a hagyományos kialakítást. A többiek inkább tekintik őket rovaroknak, mintsem érző lényeknek. Az állati ösztöneik kiemelkedőek. Szeretnek Iratus rovarokon táplálkozni, amely hitük szerint erősebbé teszi őket, de de emiatt a többi törzs eretneknek tartja őket. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs I : ez a Lidérc törzs a föld alá ásta a sérült kaptárját. Annyira jól alkalmazkodtak a sötétséghez, hogy kiválóan látnak akár éjszaka is. A teleportáció mestereivé váltak azáltal, hogy képesek magukat és áldozataikat le- és felsugározni. Kifejlesztettek egy olyan vadászati eljárást, amellyel képesek semlegesíteni az ellenséges Lidérc tüskehajók vonósugarát is. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs J : ez a Lidérc törzs az az archeológiában mélyült el. Megszállottan kutatnak mindent, ami az Ősökhöz kapcsolódik, mert úgy hiszik, hogy ők is képesek lesznek felemelkedni, ha megértik az Ősök örökségét. A többi Lidérc afféle őrült könyvmolynak tekinti őket, akik túl sokat játszanak az ételükkel mielőtt elfogyasztanák. Képesek megérezni az Ősgénhordózók (ATA) jelenlétét. Sikerült ez a DNS szakaszt izolálniuk, amivel feljavított emberi szolgákat küldenek különböző küldetésekre. Szeretnek ásatásokat is folytatni mindenféle elhagyatott Ős romnál, hogy bármilyen technológiát vagy információt megszerezhessenek, amelyet más talán értéktelennek gondolt volna. <br />
<br />
 <br />
<br />
Törzs K : ez a Lidérc törzs a technológiát több tartja a brutális fizikai erőnél. Abban érdekeltek, hogy felfedezzék a galaxist és minden lehetséges emberi világot megtaláljanak, ami vadászmezőként szóba jöhet. Rendkívüli tudással rendelkeznek a Pegazus-galaxisról. A tudások és hűségüket meg lehet vásárolni rabszolgákkal, akiket más Lidérc törzsek küldenek nekik az információkért cserébe. Nagyon ritkán hagyják el eennek ellenére a saját kaptárjaikat, mivel ők elsősorban a felfedezésben és a térképészetben érdekeltek, mint egykori Ős őseik. A magasabb szintű tapasztalataik miatt egész jól ismerik a ZPMeket, az Ős csatahajókat és harci műholdakat, amivel a saját kaptáraikat is körbevették védelmi célokból. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs L : egy elveszett Lidérc rözs, amely egy elhibázott kísérlet után egy másik fázisban ragadt. Számos világot látogattak meg, hogy leszüreteljék őket, de ők csak kivetítésekkel tudnak kommunikálni más Lidérc törzsekkel és az áldozataikkal. Nem térhetnek vissza a saját fázisunkba, de képesek elcsalni embereket olyan helyekre, ahol magukhoz tudják mozgatni őket. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs M : ez az egykori Lidérc törzsnek voltak a legerősebb kaptárhajói a Pegazus galaxisban. Amit kevés Lidérc ismer, hogy ez a törzs elfoglalt és fogságba ejtett egy Nox bázist, akik megpróbáltak béketárgyalásokat kezdeményezni a Lidércek és az Ősök között. Senki nem tudja, hogy mi is történt a Nox faj követeivel, hogy megmentették-e őket vagy még mindig a foglyaik. Annyi bizonyos, hogy ez a törzs ugrásszerűen felfejlődött, mivel az építészet és bolygóformázás mestereivé váltak. Kiválóan tudnak folyosókat és extra védelmeket építeni a kaptárokra, így amikor a többi törzs legyűrte őket, akkor ez a technológia az ellenfeleik kezébe került. Senki nem látta őket évszázadok óta, de néhány Genii jelentés szerint egy természetellenes erő motoszkál újra a Pegazus-galaxis távoli sarkaiban.  <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs N : az Eris nevű Goa'uld Rerdszerúr elmenekült a Pegazus-galaxisba a Ha'tak hajójával, ahol megpróbálta újjáépíteni a birodalmát. Sajnálatos módon a Lidércek nagyon hamar rátaláltak, de mielőtt elfoghatták volna a Goa'uld az óvatlan Lidérc Királynőt gazdatestté tette. A Lidérc-Goa'uld Királynő pontosan tudott a szimbionta méregről, amelyet a Tejútrendszerben bevetettek ellenük, így úgy döntött, hogy nem fog Jaffa hadsereget építeni. Ugyanakkor beépítette a szarkofág technológiát a kaptárhajó rendszerébe, ami miatt ez a fiatal törzs rendkívüli evolúciós ugráson ment át, ám senki nem tudja, hogy mik a terveik a jövőre. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs O : ez a Lidérc törzs megtalálta a Bogár Embereket, akik Michael félbehagyott kísérletei során születtek. Sikeresen továbbfejlesztették őket, akik immáron a mentális kapcson keresztül irányított katonaként szolgálják a törzs céljait. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs P : ez a Lidérc törzs úgy döntött, hogy elhagyja a Pegazus-galaxist és elrepültek a Tejútrendszer felé. Az utazás évekig fog tartani, de senki sem tudja, hogy mi várható, ha kapcsolatba lépnek a helyi fajokkal. Valójában ők egy másik kaptárt követnek, akik szerintük évezredekkel ezelőtt elrepült a Tejútrendszerbe, amikor a Furlingek Utópa szignáljára (Éden-jelre) válaszoltak. <br />
<br />
 <br />
<br />
Törzs R : ez a Lidérc törzs az Iratuus bogarakat alkarvédőként vagy karperecként hordja, amely az alkarjukon egy külsőleges csatolt szervként működik. A csuklójukon keresztül a parazitával teljesen összeolvadtak, amely immáron szimbiontaként osztozik velük. Az Iratus rovar különleges fizikális képességeket és egyben extra védelmet is, mivel amikor bebázódik, akkor az egész Lidérc testét megerősíti. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs S : ez a Lidérc törzs tényleg követette a Furlingek jelzését a Tejútrendszerből, amelyet az értelmes életformák tanácskozásának összehívására küldtek ki. Letelepedtek a Tejútrendszerben, ahol azt színlelik, hogy ők valójában emberek, mivel a mentális befolyásolás miatt el tudják rejteni a valódi kinézetüket. <br />
<br />
<br />
<br />
Szóval valami ilyesmire gondoltam, hogy kellene egy fajt alaposabban bemesélni. Néhány ötletet persze ki lehetne hagyni vagy össze lehetne vonni, de közben azért elég szépen kirajzolódik, hogy ki kit miért utál és ki kivel fog szövetséget kötni. Tehát ha valaha is visszatérnénk a Pegazus galaxisba, akkor akár így több oldalt vagy szövetséget is bemesélve lehetne mélyíteni tovább a Lidérc fajt a csillagkapu kánonban. A lényeg, hogy ne csak fekete vagy fehér legyen valami, hanem normálisan bemutatott. Lehet erre kevés lenne egy tévés keret, mert ilyen apró részleteket inkább a támogató franchise termékeknek (pl. könyvek) kellene bemutatni. Végül is ezek a törzsek csak egy gyors ötletelés eredményei, amiben próbáltam Lidércként elképzelni, hogy mi motiválna : éhség, szüretelés, Iratus rovarok és persze a versengés. Igyekeztem különböző filozófiára vagy hozzáállásra felfűzni őket, amelyet akár a környezet, az életmód, a nyersanyagok, a vallás, a tudomány vagy az anatómia is befolyásolhat. Nem azt mondom, hogy Trónok harcát kell ebből is kihozni ellenséges házak bedobásával, de ha egy kicsit színesítve mesélünk be egy idegen fajt valós motivációkkal, akkor az írók is könnyebben választhatnak, hogy melyik a legalkalmasabb a történetük elmesélésére.]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[Az amerikai GateWorld oldalon ebben a témában írtam le pár gondolatot és ötletet, hogy én hogyan képzelném el a következő generációs Csillagkapu sorozatot. Ebből a témából fogok párat ide beollózni, aztán hátha másokat fan fiction írásra inspirál. Ám ez többnyire csak nyilvános ötletelés, mert én magam jobban szeretek technológiát és fajokat fejleszteni, mintsem tényleg történeteket írni, mert arra valahogy sosincs elég időm.<br />
<br />
<br />
<br />
<a href="https://forum.gateworld.net/threads/92811-Milky-Way-galaxy-in-2020" target="_blank" rel="noopener" class="mycode_url">https://forum.gateworld.net/threads/9281...xy-in-2020</a><br />
<br />
<br />
<br />
* * *<br />
<br />
<br />
<br />
<span style="font-weight: bold;" class="mycode_b">Lidérc törzsek / Wraith tribes </span><br />
<br />
<br />
<br />
A Lidérc törzseken és kultúrán gondolkodtam, így szeretnék néhány Atlantiszt érintő ötletet is megosztani. Alig tudunk valamit a kaptárokról, hogy honnan jöttek és hová is tartanak. Egyedül a Királynő ruhái és néhány törzsi tetoválás árult el csak pár részletet. Így tehát ha vissza is térnénk a Pegazus-galaxisba, akkor jó lenne egy kicsit mélyebbre is beleásni magunkat a kultúrájukba. <br />
<br />
<br />
<br />
Én mindig szerettem volna a Római mitológiához kötni a létezésüket, mivel elvileg ők az Iratus rovarok és az Ősök egy kombinációja, így ez tűnt logikus lépésnek. A Lidércek a hitvilágban elveszett lelkek, ezért a törzseket én alvilági szereplők és istenségek után nevezném el, mivel a Lidércek közvetlenül tudhattak az Ősök kultúrájáról és nyelvéről. Nem azt mondom, hogy mindnek Lidérc törzsnek kell lennie, elég ha csak pár jobban hangzót átvennék onnan. <br />
<br />
<br />
<br />
<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Underworld" target="_blank" rel="noopener" class="mycode_url">https://en.wikipedia.org/wiki/Underworld</a><br />
<br />
"Cerberus, Dea Tacita, Dis Pater, Egestes, Fames, Inferi Dii, Larenta, Letum, Libitina, Mors, Orcus, Pluto, Proserpina, Viduus"<br />
<br />
<br />
<br />
<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Limos" target="_blank" rel="noopener" class="mycode_url">https://en.wikipedia.org/wiki/Limos</a><br />
<br />
Hesiod's Theogony identifies her as the daughter of Eris ("Strife") and sister of Ponos ("Hardship"), Lethe ("Forgetfulness"), Algae ("Pains"), Hysminai ("Battles"), Makhai ("Wars"), Phonoi ("Murders"), Androktasiai ("Manslaughters"), Neikea ("Quarrels"), Pseudea ("Lies"), Logoi ("Stories"), Amphillogiai ("Disputes"), Dysnomia ("Anarchy"), Ate ("Ruin"), and Horkos ("Oath")<br />
<br />
<br />
<br />
Néhány törzs ötleten is gondolkodtam, ami nagyjából az emberi világok leszüreteléséhez való hozzáállásuk alapján osztaná fel őket csoportokba. Lehet néhány jövőbeli Atlantisz történet arról is szólhatna, hogy az expedíció hogyan veszi fel a kapcsolatot és próbál lavírozni a Lidérc polgárháború során.  <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs A : ez a Lidérc törzs az Iratus bogarakat istenként imádja. A vallásos Lidércek közzé tartoznak, ahol minden egyes Lidérc a nyakában hord nyakláncként egy Iratus rovart. Csak azért mennek el vadászni, hogy a saját parazitájuk igényeit kielégítsék, amely cserébe erősebb képességeket ad nekik más törzsekhez képest. Mivel a nyakban hordják közel az agyukhoz, így az Iratus rovar közvetlenül az idegrendszer is hozzákapcsolódik. Az nem teljesen világos, hogy ki is irányít pontosan, de az egészen biztos, hogy ez a törzs követi a testükhöz kapcsolódó rovar évszakonkénti életciklusát, ezért sokkal többet is alszanak. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs B : ez a Lidérc törzs az Iratus bogakarat háziállatként tartja, de nem kapcsolódnak hozzájuk közvetlenül. Csak is a csillagkapukon át mennek vadászni, de akkor együtt mennek az Iratus bogarakkal, akik követik a parancsaikat. A legendák szerint képesek meglovagolni őket, mivel nagy, akár pocsolyaugró méretűre is képesek a méretűket megnövelni a tenyésztés során ez pedig elképesztő hatékonyságúvá teszi őket. Az Iratus rovarok hálókat szőnek nekik, amiben az Iratus bogarak a pókhálóhoz hasonlóan áldozataik minden egyes mozgását követni tudják. <br />
<br />
 <br />
<br />
Törzs C : ez a Lidérc törzs az illúzió mestereivé váltak. Képesek hamis víziókat és látomásokat átküldeni a csillagkapukon át, mivel a féregjárat ezeket rádióhullámként kezelni. Az agyműködést olyan szinten tudják befolyásolni, hogy emberi és lidérc ellenfeleik lebénulnak tőlük. Egyik Lirdérc Királynő sem tudja, hogy vajon hány kaptár tartozik ebbe a törzsbe, mivel azokat illúziókkal és kivetítésekkel igyekeznek nagyobbnak mutatni. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs D : ez a Lidérc törzs nem rendelkezik mentális képességekkel, mivel ezt a szervet még gyerekkorban kivágják. Egyáltalán nem félnek attól, hogy más Lidérc törzseket is leszüreteljenek, ami tiltott a zavaros Lidérc etika szerint. Ráadásul ők teljesen elpusztítják az emberi világokat is amerre járnak, így minden más Lidérc törzs ellenségnek tekinti őket, mivel csak a túlélésre játszanak, de egyáltalán nem terveznek a jövőre.  <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs E : ez a Lidérc törzs nem tud vagy nem akar aludni. Alapvetően kis létszámúak, mivel egyfolytában vadászniuk kell és az étvágyuk legendás. Míg más törzsek évtizedekig pihennek, addig ez a törzs simán portyázik más Lidérc vadászmezőin. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs F : ez a Lidérc törzsa az emberek helyett más idegen fajokat kezdett elfogyasztani a Pegaus-galaxisban. Az egyik bolygón találtak egy gombalapú civilizációt. A szüretelés után lecsökkent az étvágyuk, de egyben megváltozott a bőrszínűk is és más törzsek gyengébbnek gondolják őket. Mivel a külsejükben ekkora változás állt be, így nem tudnak más Lidérc törzsek között elvegyülni. Csak pár bolygón uralkodnak, ahelyett hogy vadászmezőt tartanának. Technikailag ők számítanak a vegetáriánus Lidérceknek, amelyet minden más Lidérc Királynő kiírtandó betegségnek tekint, mivel már nem tartoznak a Lidércek közzé. Ez vadászhatóvá is teszi őket a belső kódexük szerint és állítólag egzotikus ízük van a legendák szerint. Több Futót küldtek szét a galaxisban, hogy megtalálják őket, de úgy tűnik ez a törzs az életmódból fakadóan képes magát gombaspórak toxinjával megvédelmezni magát a konfrontációk többségében. <br />
<br />
 <br />
<br />
Törzs G : ez a Lidérc törzs már nem csupán az életerőn, hanem magából a vérből is táplálkozik. A csillagkapuikra néhányszor "Vérkapuként" (Blood Gate) hivatkoznak, ahol sötét rituálék zajlanak és ez intő jel a többi Lidérc törzs számára. Barbárnak számítanak még a Lidércek mércéi szerint is. A vérszomjas viselkedésük tömeges függőségbe fordult, így manapság már az életerőt képesek elvonni állatokból és növényekből is. Ez a módszer annyira káros a természetre, hogy a haldokló ökoszisztémájú bolygók jól felismerhetőek a nyomukban. Képesek arra is, hogy az embereket leszüreteljék érintés nélkül is egy bizonyos távolságból, amely miatt extrém veszélyesnek számít bármilyen ellenük folyó harc. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs H : ez a Lidérc törzs a genetikai kísérletek során fejlesztette magát. Találtak egy kezelési eljárást, amivel hasonló szárnyakat tudnak növeszteni a Lidérc babáknál, ha a megfelelő Iratus őssejteket időben beültetik. Kiváló vadászok, mivel képesek lebegni a fák között. Mivel már nincsenek földhöz kötve, így a kaptáruk belső szerkezete sem követi a hagyományos kialakítást. A többiek inkább tekintik őket rovaroknak, mintsem érző lényeknek. Az állati ösztöneik kiemelkedőek. Szeretnek Iratus rovarokon táplálkozni, amely hitük szerint erősebbé teszi őket, de de emiatt a többi törzs eretneknek tartja őket. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs I : ez a Lidérc törzs a föld alá ásta a sérült kaptárját. Annyira jól alkalmazkodtak a sötétséghez, hogy kiválóan látnak akár éjszaka is. A teleportáció mestereivé váltak azáltal, hogy képesek magukat és áldozataikat le- és felsugározni. Kifejlesztettek egy olyan vadászati eljárást, amellyel képesek semlegesíteni az ellenséges Lidérc tüskehajók vonósugarát is. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs J : ez a Lidérc törzs az az archeológiában mélyült el. Megszállottan kutatnak mindent, ami az Ősökhöz kapcsolódik, mert úgy hiszik, hogy ők is képesek lesznek felemelkedni, ha megértik az Ősök örökségét. A többi Lidérc afféle őrült könyvmolynak tekinti őket, akik túl sokat játszanak az ételükkel mielőtt elfogyasztanák. Képesek megérezni az Ősgénhordózók (ATA) jelenlétét. Sikerült ez a DNS szakaszt izolálniuk, amivel feljavított emberi szolgákat küldenek különböző küldetésekre. Szeretnek ásatásokat is folytatni mindenféle elhagyatott Ős romnál, hogy bármilyen technológiát vagy információt megszerezhessenek, amelyet más talán értéktelennek gondolt volna. <br />
<br />
 <br />
<br />
Törzs K : ez a Lidérc törzs a technológiát több tartja a brutális fizikai erőnél. Abban érdekeltek, hogy felfedezzék a galaxist és minden lehetséges emberi világot megtaláljanak, ami vadászmezőként szóba jöhet. Rendkívüli tudással rendelkeznek a Pegazus-galaxisról. A tudások és hűségüket meg lehet vásárolni rabszolgákkal, akiket más Lidérc törzsek küldenek nekik az információkért cserébe. Nagyon ritkán hagyják el eennek ellenére a saját kaptárjaikat, mivel ők elsősorban a felfedezésben és a térképészetben érdekeltek, mint egykori Ős őseik. A magasabb szintű tapasztalataik miatt egész jól ismerik a ZPMeket, az Ős csatahajókat és harci műholdakat, amivel a saját kaptáraikat is körbevették védelmi célokból. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs L : egy elveszett Lidérc rözs, amely egy elhibázott kísérlet után egy másik fázisban ragadt. Számos világot látogattak meg, hogy leszüreteljék őket, de ők csak kivetítésekkel tudnak kommunikálni más Lidérc törzsekkel és az áldozataikkal. Nem térhetnek vissza a saját fázisunkba, de képesek elcsalni embereket olyan helyekre, ahol magukhoz tudják mozgatni őket. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs M : ez az egykori Lidérc törzsnek voltak a legerősebb kaptárhajói a Pegazus galaxisban. Amit kevés Lidérc ismer, hogy ez a törzs elfoglalt és fogságba ejtett egy Nox bázist, akik megpróbáltak béketárgyalásokat kezdeményezni a Lidércek és az Ősök között. Senki nem tudja, hogy mi is történt a Nox faj követeivel, hogy megmentették-e őket vagy még mindig a foglyaik. Annyi bizonyos, hogy ez a törzs ugrásszerűen felfejlődött, mivel az építészet és bolygóformázás mestereivé váltak. Kiválóan tudnak folyosókat és extra védelmeket építeni a kaptárokra, így amikor a többi törzs legyűrte őket, akkor ez a technológia az ellenfeleik kezébe került. Senki nem látta őket évszázadok óta, de néhány Genii jelentés szerint egy természetellenes erő motoszkál újra a Pegazus-galaxis távoli sarkaiban.  <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs N : az Eris nevű Goa'uld Rerdszerúr elmenekült a Pegazus-galaxisba a Ha'tak hajójával, ahol megpróbálta újjáépíteni a birodalmát. Sajnálatos módon a Lidércek nagyon hamar rátaláltak, de mielőtt elfoghatták volna a Goa'uld az óvatlan Lidérc Királynőt gazdatestté tette. A Lidérc-Goa'uld Királynő pontosan tudott a szimbionta méregről, amelyet a Tejútrendszerben bevetettek ellenük, így úgy döntött, hogy nem fog Jaffa hadsereget építeni. Ugyanakkor beépítette a szarkofág technológiát a kaptárhajó rendszerébe, ami miatt ez a fiatal törzs rendkívüli evolúciós ugráson ment át, ám senki nem tudja, hogy mik a terveik a jövőre. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs O : ez a Lidérc törzs megtalálta a Bogár Embereket, akik Michael félbehagyott kísérletei során születtek. Sikeresen továbbfejlesztették őket, akik immáron a mentális kapcson keresztül irányított katonaként szolgálják a törzs céljait. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs P : ez a Lidérc törzs úgy döntött, hogy elhagyja a Pegazus-galaxist és elrepültek a Tejútrendszer felé. Az utazás évekig fog tartani, de senki sem tudja, hogy mi várható, ha kapcsolatba lépnek a helyi fajokkal. Valójában ők egy másik kaptárt követnek, akik szerintük évezredekkel ezelőtt elrepült a Tejútrendszerbe, amikor a Furlingek Utópa szignáljára (Éden-jelre) válaszoltak. <br />
<br />
 <br />
<br />
Törzs R : ez a Lidérc törzs az Iratuus bogarakat alkarvédőként vagy karperecként hordja, amely az alkarjukon egy külsőleges csatolt szervként működik. A csuklójukon keresztül a parazitával teljesen összeolvadtak, amely immáron szimbiontaként osztozik velük. Az Iratus rovar különleges fizikális képességeket és egyben extra védelmet is, mivel amikor bebázódik, akkor az egész Lidérc testét megerősíti. <br />
<br />
<br />
<br />
Törzs S : ez a Lidérc törzs tényleg követette a Furlingek jelzését a Tejútrendszerből, amelyet az értelmes életformák tanácskozásának összehívására küldtek ki. Letelepedtek a Tejútrendszerben, ahol azt színlelik, hogy ők valójában emberek, mivel a mentális befolyásolás miatt el tudják rejteni a valódi kinézetüket. <br />
<br />
<br />
<br />
Szóval valami ilyesmire gondoltam, hogy kellene egy fajt alaposabban bemesélni. Néhány ötletet persze ki lehetne hagyni vagy össze lehetne vonni, de közben azért elég szépen kirajzolódik, hogy ki kit miért utál és ki kivel fog szövetséget kötni. Tehát ha valaha is visszatérnénk a Pegazus galaxisba, akkor akár így több oldalt vagy szövetséget is bemesélve lehetne mélyíteni tovább a Lidérc fajt a csillagkapu kánonban. A lényeg, hogy ne csak fekete vagy fehér legyen valami, hanem normálisan bemutatott. Lehet erre kevés lenne egy tévés keret, mert ilyen apró részleteket inkább a támogató franchise termékeknek (pl. könyvek) kellene bemutatni. Végül is ezek a törzsek csak egy gyors ötletelés eredményei, amiben próbáltam Lidércként elképzelni, hogy mi motiválna : éhség, szüretelés, Iratus rovarok és persze a versengés. Igyekeztem különböző filozófiára vagy hozzáállásra felfűzni őket, amelyet akár a környezet, az életmód, a nyersanyagok, a vallás, a tudomány vagy az anatómia is befolyásolhat. Nem azt mondom, hogy Trónok harcát kell ebből is kihozni ellenséges házak bedobásával, de ha egy kicsit színesítve mesélünk be egy idegen fajt valós motivációkkal, akkor az írók is könnyebben választhatnak, hogy melyik a legalkalmasabb a történetük elmesélésére.]]></content:encoded>
		</item>
		<item>
			<title><![CDATA[Stargate fan ficcek - rajongói történetek]]></title>
			<link>https://forum.csillagkapu.hu/thread-36.html</link>
			<pubDate>Wed, 19 Jul 2017 14:08:12 +0200</pubDate>
			<dc:creator><![CDATA[<a href="https://forum.csillagkapu.hu/member.php?action=profile&uid=2678">Emilia</a>]]></dc:creator>
			<guid isPermaLink="false">https://forum.csillagkapu.hu/thread-36.html</guid>
			<description><![CDATA[Üdv Mindenkinek! <br />
<br />
<br />
<br />
Gondolkodtam egy kérdésen és létrehoztam ezt az új témát. A lényege ennek egy kérdés lenne. <br />
<br />
<br />
<br />
Olvas valaki még Stragte fan ficceket? <br />
<br />
<br />
<br />
Ha igen, miért, milyet, hol, mikor, stb. Várnám a válaszokat, megjegyzéseket, hozzászólásokat a témához. Bármit, ami kötődik ehhez. <br />
<br />
Előre is köszönöm! <br />
<br />
<br />
<br />
(Kedves Moderátorok. Amennyiben rossz helyre nyitottam a témát, nyugodtan helyezzétek át máshova).]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[Üdv Mindenkinek! <br />
<br />
<br />
<br />
Gondolkodtam egy kérdésen és létrehoztam ezt az új témát. A lényege ennek egy kérdés lenne. <br />
<br />
<br />
<br />
Olvas valaki még Stragte fan ficceket? <br />
<br />
<br />
<br />
Ha igen, miért, milyet, hol, mikor, stb. Várnám a válaszokat, megjegyzéseket, hozzászólásokat a témához. Bármit, ami kötődik ehhez. <br />
<br />
Előre is köszönöm! <br />
<br />
<br />
<br />
(Kedves Moderátorok. Amennyiben rossz helyre nyitottam a témát, nyugodtan helyezzétek át máshova).]]></content:encoded>
		</item>
		<item>
			<title><![CDATA[Darth Raven: Csillagkapu - Az Asuras-expedíció]]></title>
			<link>https://forum.csillagkapu.hu/thread-43.html</link>
			<pubDate>Sun, 28 Feb 2016 18:24:25 +0100</pubDate>
			<dc:creator><![CDATA[<a href="https://forum.csillagkapu.hu/member.php?action=profile&uid=3181">Darth Raven</a>]]></dc:creator>
			<guid isPermaLink="false">https://forum.csillagkapu.hu/thread-43.html</guid>
			<description><![CDATA[Sziasztok! <br />
<br />
Elkezdtem egy új történetet. Külön témát nyitottam neki, mert nem kötődik a korábbiakhoz és képtelen vagyok megváltoztatni az eredeti történetes helyem nevét. <br />
<br />
Jó szórakozást <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_wink.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_wink.gif]" class="mycode_img" /> <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<span style="font-weight: bold;" class="mycode_b"><br />
<br />
Csillagkapu: Az Asuras-expedíció<br />
<br />
</span><br />
<br />
<span style="font-weight: bold;" class="mycode_b">1. fejezet<br />
<br />
Az utolsó parancs<br />
<br />
</span><br />
<br />
<br />
<br />
Clayton százados hiába vette ki a részét a harcból, nem tudta elhinni, hogy ez megtörtént. Nem volt egyedül a gondolattal. Rengeteg katona kérdezte magától azt, hogy hogyan történhetett meg ez az egész. Hogy lehettek ilyen ostobák? Hogy vehették a fejükbe, hogy ez egy biztonságos hely? <br />
<br />
A félszemű férfi ordítást hallott, Miles tábornok egy égett lyukkal a mellkasában esett össze előtte. <br />
<br />
â€“ Tegye, amit tennie kell â€“ mondta a parancsnok, mielőtt elhagyta az élet. <br />
<br />
A tagadás szakasza véget ért. Tényleg megtámadták őket, az emberiség legnagyobb felfedezése valóban egyet jelentett a végzetével. Lehet, hogy az ő sorsuk már megpecsételődött, de ha százados nem követte az utolsó parancsot, akkor milliárdok fognak meghalni odahaza. <br />
<br />
Ez nem történhetett meg. <br />
<br />
â€“ Hallottátok â€“ fordult az embereihez, a CSK-17 tagjai meghaltak volna érte, ha kell. â€“ Wade, Ash, fedezzetek minket, amíg aktiváljuk a Végzet protokollt! <br />
<br />
â€“ Megtiszteltetés volt, uram â€“ jelentette ki a férfi, <br />
<br />
â€“ Úgyszintén â€“ bólintott Clayton, aztán a társához fordult. â€“ Kelly, gyerünk! <br />
<br />
A nő remegve bólintott. Amikor elindultak, lövés dördült, amit egy halk sikoly és egy koppanás követett. Hátranéztek, Ashley holtan feküdt a földön.<br />
<br />
â€“ Menjetek már! â€“ ordította Wade, bátran dacolva a sokszoros túlerővel. <br />
<br />
A századosnak nem kellett kétszer mondani. Futni kezdett, eleinte egyedül, néhány másodperc múlva Kelly is utánaeredt. <br />
<br />
<br />
<br />
Clayton nem tudta, hogy a többiek meddig tudják tartani a kaput, ezért lóhalálában ment végig a központ tengernyi folyosóján. A társa sokkosan követte őt, megállás nélkül kapkodta a levegőt, de a százados nem lassított. <br />
<br />
Karnyújtásnyira voltak az úti céljuktól, amikor eléjük teleportált egy csapat ellenséges katona. <br />
<br />
A százados azonnal tüzet nyitott rájuk, kettőt is leterített közölük, amikor a Kelly bekapcsolódott a küzdelembe. Mire az ellenség visszalőtt, már véget ért az egész. <br />
<br />
Tovább indultak, a százados sietve kinyitotta az ősi vezérlő ajtaját, amihez meg kellett adnia a kódját és az ujjlenyomatát. Clayton megdöbbent azon, ami a túloldalon várt rájuk. <br />
<br />
A helyiség falát kilőtték, odabent fél tucat idegen állt, tüzelésre készen. A százados reflexből félreugrott az ajtóból, Kelly-t eltalálták, de sikerült fedezékbe húzódnia. <br />
<br />
A százados aggódva nézett rá, egy átlagembert könnyedén leterített volna a lövés, de a társát túlságosan hajtotta az adrenalin. <br />
<br />
â€“ Rajta â€“ jelentette ki Kelly.  <br />
<br />
Clayton bedobott egy villanó gránátot a helyiségbe, aztán a társával együtt fordult be az ajtón. Tüzet nyitottak az ellenségre, akik azt sem tudták, hogy mi történt körülöttük, miközben a géppisztolytűz áldozataivá váltak. <br />
<br />
â€“ Fedezz! â€“ utasította a százados, miközben odaszaladt a terminálhoz. <br />
<br />
â€“ Nem hagylak cserben â€“ jelentette ki a társa. â€“ Többé már nem. <br />
<br />
Clayton belépett az ősi rendszerbe, amíg bevitte a biztonsági kódját, vetett egy pillantást az odafent zajló csatára. Tudta, hogy nem ment jól, ha az ellenség már katonákat sugárzott a bázisra, de látni akarta. <br />
<br />
â€“ Istenem â€“ mondta. A Héra lángokban állt, de nem adta fel a harcot a felhőkarcolók fölött sikló óriással szemben. Wolf admirális feláldozta magát azért, hogy időt adjon nekik. Mert ő is tudta, hogy ha Clayton elbukik, a támadók nem fognak itt megállni. Felégetik a Földet, elpusztítják Atlantiszt, azután addig fogják üldözni az embereket, amíg nem marad kit üldözni. <br />
<br />
â€“ Kód elfogadva â€“ mondta a gépi hang a terminálból. â€“ Végzet protokoll aktiválva. <br />
<br />
A százados tudta, hogy ez mit jelent. Kapott néhány másodpercet arra, hogy visszaküldjön egy üzenetet a múltba. Egy olyan üzenetet, amit egykor a CSK-1 is visszaküldött, hogy megmentsék őket egy súlyos hibától. Most rajta állt, hogy megtegye ugyanezt.<br />
<br />
â€“ Itt Steven Clayton százados beszél, azonosítókód AGH12-Kappa-13T. Ne indítsák el az Asuras-expedíciót! Soha nem menjenek oda! Mi megtettük, és nemsokára kipusztulunk. <br />
<br />
â€“ Végzet Protokoll befejezve, üzenet továbbítva â€“ jelentette ki a gépi hang. <br />
<br />
Clayton felsóhajtott, megtette, amit tennie kellett. Nem maradt más, mint a halál. <br />
<br />
â€“ Vége, igaz? â€“ fordult hozzá Kelly, a földön feküdt, az egyik kezével a bejáratra szegezte a fegyverét, a másikkal a sérülést szorongatta. <br />
<br />
â€“ Büszke vagyok rád â€“ jelentette ki Clayton. â€“ Büszke vagyok mindnyájatokra. <br />
<br />
Fájt mosolyognia, de Kelly-t nem érdekelte. <br />
<br />
â€“ Szeretlek, Steve â€“ mondta a nő. <br />
<br />
â€“ Tudom â€“ felelte Clayton. â€“ Mindig is tudtam, de gyáva voltam. <br />
<br />
â€“ Talán egy másik életben â€“ mondta Kelly. <br />
<br />
â€“ Talán â€“ bólintott a százados, egy robbanás hangját hallotta a háta mögül. <br />
<br />
Clayton megfordult, a Héra két darabban zuhant alá a magasból. Az idegen hajó rájuk fordította a lövegeit. Nem érdekelték őket a saját katonáik, akiket  a bázisra küldtek, el akarták pusztítani a központot. Méghozzá most azonnal. <br />
<br />
â€“ Jó kaland volt â€“ jelentette ki a százados, amikor megszólaltak a hajó lövegei. <br />
<br />
â€“ Megérte â€“ helyeselt Ash, miközben becsapódtak az energialövedékek. <br />
<br />
Egy pillanat alatt véget ért az egész. Clayton nem érezte a halált, egyszerűen csak megtörtént. Boldogan tért a másvilágra, mert tudta, hogy amit tett, azzal nemcsak a társait mentette meg a biztos haláltól, hanem az egész emberiséget. <br />
<br />
<br />
<br />
****<br />
<br />
<br />
<br />
A CSK-17 eligazításra indult, a csapattagok nem tudták, hogy hová küldték őket, csak azt, hogy ez egy hosszútávú küldetés lesz. Már régóta pletykálták a CSKP-n, hogy valami készült, de senki sem tudta pontosan, hogy mi. <br />
<br />
Számukra most jött el a beavatás pillanata. <br />
<br />
â€“ Uraim, foglaljanak helyett â€“ jelentette ki Storm tábornok, a Parancsnokság újdonsült vezére. <br />
<br />
A százados megértette, hogy miért kellett leváltani Landry tábornokot. Amikor idekerült, az öreg már régóta itt volt, mindenki tudta, hogy inkább csak presztízsből, mint a vezetése miatt. Lehet, hogy már véget ért a világmegmentő küldetések és a galaktikus krízishelyzetek időszaka, de akkor sem vezethette akárki a CSKP-t â€“ amit teljes mértékben alátámasztott az, ami Dakarán történt. Ha váratlanul kitört egy újabb katasztrófa, Storm tudni fogja, hogy mit kell tenni. <br />
<br />
Miután Clayton helyet foglalt, Storm megköszörülte a torkát és belekezdett az eligazításba. <br />
<br />
â€“ Mint láthatják, nincs előttük semmilyen papír, ami alátámasztaná, hogy ez a beszélgetés megtörténik â€“ jelentette ki a tábornok. â€“ Ez azért van, mert ez az eligazítás hivatalosan nem létezik. <br />
<br />
â€“ Imádom a rejtélyeket, uram â€“ mondta cinikusan a százados. <br />
<br />
â€“ Akárcsak én â€“ felelte Storm. â€“ Engem is hasonló formában tájékoztattak a küldetésről, eleinte én sem értettem, hogy miért, de higgyék el, most jobb, ha nem kockáztatunk. Ha ez az információ rossz kezekbe kerül, attól tartok, annak katasztrofális következményei lehetnek. <br />
<br />
â€“ Miféle információ? â€“ húzta a szemöldökét Clayton.<br />
<br />
â€“ Egy nemrég felfedezett világról van szó, a neve Asuras Nava â€“ jelentette ki a tábornok. â€“ Kezdetben úgy gondoltuk, hogy az ősök Asuras nevű világáról kapta a nevét, de Atlantisz szerint épp az ellenkezője történt. Az ősök nevezték el róla az Asurast, egy olyan világot láttak a képében, amit egy olyan civilizáció épített, aminek a fejlettsége még az övéket is meghazudtolta. <br />
<br />
A CSK-17 tagjai megdöbbentek, a százados kivételével. <br />
<br />
â€“ Lehet, hogy félreértelmeztem valamit, uram â€“ mondta Clayton. â€“ De azt hittem, hogy az ősök az Ori és a lidércek kivételével nem találkoztak senkivel, aki fel tudta venni velük a verseny. És ők is igen közel álltak egymáshoz, volt köztük egy nem túl egészséges testvéri viszony, hogy így fogalmazzak. <br />
<br />
â€“ Nem találkoztak velük â€“ jelentette ki Storm. â€“ Amikor megtalálták az Asurast, a lakosai már több százezer éve kihaltak. A bolygó negyedét lefedő gigantikus város viszont tökéletesen ép maradt, mind a mai napig járható. Sajnos az ősök nem tudtak hozzáférni egy áthatolhatatlan energiamező miatt, ami az egész bolygóra kiterjedt. Atlantisz szerint, ha nincs az a pajzs, az ősök még itt lennének. <br />
<br />
â€“ Tudtommal még itt vannak, csak tojnak a fejünkre â€“ jelentette ki Clayton.<br />
<br />
â€“  Engem az érdekelne â€“ szólalt meg Kelly. â€“ Hogy ha még az ősök sem tudtak hozzáférni a bolygóhoz, akkor mi hogy lennénk képesek rá? <br />
<br />
â€“ Mert a pajzs harminchét órával ezelőtt lekapcsolt â€“ jelentette ki a tábornok. â€“ Ezzel olyan technikai csodák váltak elérhetővé a számunkra, amik még a Csillagkapun is túlmutatnak. Még belegondolni is nehéz abba, hogy mire lehetünk képesek az ott lévő ősi technológia birtokában. Ahogyan az is felfoghatatlan, hogy mi történik akkor, ha rossz kezekbe kerül ez a tudás. <br />
<br />
â€“ Áh, szóval ezért a titkolózás â€“ ismerte fel a százados. <br />
<br />
â€“ Mikor tárcsázunk, uram? â€“ kérdezte Wade. â€“ És miért mondták azt nekünk, hogy távol leszünk egy ideig, amikor elkezdődik a küldetés?<br />
<br />
â€“ Ugyan már â€“ vágta rá Ashley. â€“ Hogy lenne rajta működő kapu, ha már az ősök előtt is le volt zárva az egész? <br />
<br />
â€“ Wyatt tizedesnek van igaza â€“ köszörülte meg a torkát a tábornok. â€“ Az Asuras nem rendelkezik kapuval, ezért a leggyorsabb hajónkkal küldjük oda magukat.<br />
<br />
â€“ A Héra? â€“ kerekedett ki Kelly szeme. <br />
<br />
â€“ A BC-305 első prototípusa Wolf admirális vezetésével várakozik a Föld felett â€“ helyeselt Storm. â€“ Az expedíció többi tagja már a hajón van, Miles tábornok személyesen tájékoztatja az embereit a küldetésről. Amint az eligazítás véget ért, felsugározzák önöket a fedélzetre. A Héra magával visz egy csillagkaput, ezzel megkönnyítve a dolgukat, de az expedíció részeként önök a bolygón lesznek egy ideig. <br />
<br />
â€“  Óh, milyen megtisztelő â€“ jelentette ki Clayton. â€“ Már csak az érdekelne, hogy miért pont mi? Mi van a CSK-1-el, egy Atlantisz csapattal, vagy ne adj Isten a CSK-13-al? Tudom, hogy kiverekedtük magunkat a Dakaráról, de attól még egy rakás rátermettebb csapat van nálunk â€“ gondolt vissza arra a csatára, ahol elvesztették az Odüsszeiát a CSK-1 egyik tagja is meghalt.<br />
<br />
â€“ Nem szívesen küldeném el a legnagyobb hőseinket egy olyan bolygóra, ami még az ősöknek is tabu volt â€“ felelte Storm. â€“ Sok csapatban megvan a potenciál ahhoz, hogy CSK-1-hez hasonlóan beírják a nevüket a történelembe, de egyikben sem látok annyit kurázsit, mint magukban. Kelly Jamesnél keresni sem lehetne vakmerőbb technikai szakértőt, lehet, hogy nincs mindig igaza, de ez még semmiben sem állította meg â€“ nézett a szőke nőre. â€“ Christopher Wade az egyik legtehetségesebb ökölvívó, akit láttam â€“ fordult jól megtermett izomhegyhez. â€“ Kár, hogy a tehetségét négy kadét és két tiszt â€žengedély nélküli semlegesítésében" kamatoztatta, de az erő megvan. Ashley Wyatt pedig páratlan tehetséggel rendelkezik az ős rendszerek terén, ha kellő akaraterővel rendelkezne ahhoz, hogy átrágja magát Daniel Jackson jegyzetein, talán még nála is jobban értene hozzájuk â€“ fordult a fekete hajú, alacsony nőszemélyhez. â€“ És végső soron itt van maga, Steven Clayton â€“ nézett az átlagos testalkatú, barna hajú, borostás férfira â€“, egy kiváló taktikus, aki látszólag senkit és semmit nem tisztel maga előtt. Mégis ön az egyetlen, aki össze tudja fogni ezt a hármat: ha maga igazán rászánja magát, olyan katonákat faraghat belőlük, akik mögött még a leghíresebb CSK csapatok is elbújhatnak. Sokan úgy vélik, hogy nincs meg önben az elhatározás, mert mindig a saját feje után megy, de én azt mondom, hogy igenis megvan. Ha nincs, még mindig visszajöhetnek, amint sikerült működésbe hozni a kaput, John Sheppard ezredes csapata örömmel átvenné a helyüket. De én úgy vélem, erre nem lesz szükség. <br />
<br />
â€“ Inkább kiszúrom az egyik szememet, minthogy ezt hagyjam megtörténni â€“ vágta rá Clayton. <br />
<br />
â€“ Ebben nem kételkedem â€“ mondta faarccal a tábornok. â€“ Egyéb kérdés?<br />
<br />
<br />
<br />
***<br />
<br />
<br />
<br />
A Héra felvette a csapatot, Clayton és az emberei a hídon találták magukat. Az expedíció legmeghatározóbb alakjai már várták őket. <br />
<br />
â€“ Áh, a CSK-17 â€“ jelentette ki Jonathan Miles. â€“ Storm tábornok csupa jókat mondott önökről. A Dakarán rendesen eldurvultak a dolgok, nem igaz? <br />
<br />
â€“ Feltaláltuk magunkat â€“ jelentette ki Clayton, miközben kezet rázott a tábornokkal. <br />
<br />
â€“ Helyes â€“ mosolyodott el Miles. â€“ Bármi is vár minket odalent, kell valaki, akiben megvan a kurázsi ahhoz, hogy kivágja magát egy lehetetlen helyzetből. <br />
<br />
â€“ Ha jól sejtem, mától kezdve az ön parancsnoksága alá tartozunk â€“ terelte a témát Clayton. Nem akarta a tábornok orrára kötni, hogy hány parancsot szegett meg azért, hogy élve kijuttassa az embereit abból a pokolból. <br />
<br />
â€“ Én vezetem az expedíciót â€“ felelte a tábornok. â€“ Luis Wolf admirális kizárólag támogató és védelmi célból tart velünk. <br />
<br />
â€“ Az Asuras Nava felderítése egy szárazföldi küldetés â€“ jelentette ki Wolf. â€“ A Héra szerepe másodlagos tényező, ez igaz, de ne feledjék, hogy ha valami istenátka megtalálja azt a helyet, én leszek az egyetlen reményük a túlélésre. Hacsak nem találnak odalent egy pokoli jó védelmi rendszert. <br />
<br />
â€“ Észben tartjuk, és értékeljük a segítségét â€“ jelentette ki Miles. â€“ Úgy vélem, hogy indulhatunk. <br />
<br />
â€“ Jól véli â€“ felelte az admirális, miközben a kommunikációs tiszthez fordult. â€“ Aktiválja a komrendszert, szólnék néhány szót a hajótársaimhoz. <br />
<br />
A tiszt lenyomott egy sor gombot a terminálján, aztán biccentett egyet. <br />
<br />
â€“ Hölgyeim, itt Wolf admirális beszél â€“ jelentette ki Luis. â€“ Sokan úgy vállalkoztak erre a küldetésre, hogy a mai napig azt sem tudták, hogy mire jelentkeznek. Másoknak még beleszólásuk sem volt az egészbe, egyszerűen csak ideparancsolták őket a feletteseik. De nem számít, hogy hogyan kerültünk ide, csak az, hogy itt vagyunk és nemsokára útnak indulunk az Asuras Navára. Legyen az egy földi paradicsom, vagy maga a pokol, ezt csak akkor fogjuk megtudni, ha már ott vagyunk. Sőt talán még azután sem. Ha engem kérdeznek, most nem ez a legfontosabb. Hanem az, hogy mi mától egy csapat vagyunk, egy család, egy legénység, egy expedíció. Ha nehézségekbe ütköztünk, együtt fogunk szembenézni velük, és ha túl nagynak bizonyulnak a terheink, akkor együtt is fogunk összeroppanni alattuk. Ez így lesz, mert ennek így kell lennie, ha bármi jót akarunk a jövőtől. Mert azt most megmondom, hölgyeim, hogy pokoli egy kalandban lesz részünk â€“ fejezte be a beszédét, miközben jelt adott az ugrásra. <br />
<br />
A Héra hajtóművei felizzottak, Clayton csodálattal figyelte a kozmoszt, amikor beléptek a hipertérbe. <br />
<br />
Kezdetét vette az Asuras-expedíció.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Ennyit volt az első fejezet. Nem akarok külön véleménytémát nyitni neki, nyugodtan írhatjátok a korábbihoz <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_smile.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_smile.gif]" class="mycode_img" />]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[Sziasztok! <br />
<br />
Elkezdtem egy új történetet. Külön témát nyitottam neki, mert nem kötődik a korábbiakhoz és képtelen vagyok megváltoztatni az eredeti történetes helyem nevét. <br />
<br />
Jó szórakozást <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_wink.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_wink.gif]" class="mycode_img" /> <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<span style="font-weight: bold;" class="mycode_b"><br />
<br />
Csillagkapu: Az Asuras-expedíció<br />
<br />
</span><br />
<br />
<span style="font-weight: bold;" class="mycode_b">1. fejezet<br />
<br />
Az utolsó parancs<br />
<br />
</span><br />
<br />
<br />
<br />
Clayton százados hiába vette ki a részét a harcból, nem tudta elhinni, hogy ez megtörtént. Nem volt egyedül a gondolattal. Rengeteg katona kérdezte magától azt, hogy hogyan történhetett meg ez az egész. Hogy lehettek ilyen ostobák? Hogy vehették a fejükbe, hogy ez egy biztonságos hely? <br />
<br />
A félszemű férfi ordítást hallott, Miles tábornok egy égett lyukkal a mellkasában esett össze előtte. <br />
<br />
â€“ Tegye, amit tennie kell â€“ mondta a parancsnok, mielőtt elhagyta az élet. <br />
<br />
A tagadás szakasza véget ért. Tényleg megtámadták őket, az emberiség legnagyobb felfedezése valóban egyet jelentett a végzetével. Lehet, hogy az ő sorsuk már megpecsételődött, de ha százados nem követte az utolsó parancsot, akkor milliárdok fognak meghalni odahaza. <br />
<br />
Ez nem történhetett meg. <br />
<br />
â€“ Hallottátok â€“ fordult az embereihez, a CSK-17 tagjai meghaltak volna érte, ha kell. â€“ Wade, Ash, fedezzetek minket, amíg aktiváljuk a Végzet protokollt! <br />
<br />
â€“ Megtiszteltetés volt, uram â€“ jelentette ki a férfi, <br />
<br />
â€“ Úgyszintén â€“ bólintott Clayton, aztán a társához fordult. â€“ Kelly, gyerünk! <br />
<br />
A nő remegve bólintott. Amikor elindultak, lövés dördült, amit egy halk sikoly és egy koppanás követett. Hátranéztek, Ashley holtan feküdt a földön.<br />
<br />
â€“ Menjetek már! â€“ ordította Wade, bátran dacolva a sokszoros túlerővel. <br />
<br />
A századosnak nem kellett kétszer mondani. Futni kezdett, eleinte egyedül, néhány másodperc múlva Kelly is utánaeredt. <br />
<br />
<br />
<br />
Clayton nem tudta, hogy a többiek meddig tudják tartani a kaput, ezért lóhalálában ment végig a központ tengernyi folyosóján. A társa sokkosan követte őt, megállás nélkül kapkodta a levegőt, de a százados nem lassított. <br />
<br />
Karnyújtásnyira voltak az úti céljuktól, amikor eléjük teleportált egy csapat ellenséges katona. <br />
<br />
A százados azonnal tüzet nyitott rájuk, kettőt is leterített közölük, amikor a Kelly bekapcsolódott a küzdelembe. Mire az ellenség visszalőtt, már véget ért az egész. <br />
<br />
Tovább indultak, a százados sietve kinyitotta az ősi vezérlő ajtaját, amihez meg kellett adnia a kódját és az ujjlenyomatát. Clayton megdöbbent azon, ami a túloldalon várt rájuk. <br />
<br />
A helyiség falát kilőtték, odabent fél tucat idegen állt, tüzelésre készen. A százados reflexből félreugrott az ajtóból, Kelly-t eltalálták, de sikerült fedezékbe húzódnia. <br />
<br />
A százados aggódva nézett rá, egy átlagembert könnyedén leterített volna a lövés, de a társát túlságosan hajtotta az adrenalin. <br />
<br />
â€“ Rajta â€“ jelentette ki Kelly.  <br />
<br />
Clayton bedobott egy villanó gránátot a helyiségbe, aztán a társával együtt fordult be az ajtón. Tüzet nyitottak az ellenségre, akik azt sem tudták, hogy mi történt körülöttük, miközben a géppisztolytűz áldozataivá váltak. <br />
<br />
â€“ Fedezz! â€“ utasította a százados, miközben odaszaladt a terminálhoz. <br />
<br />
â€“ Nem hagylak cserben â€“ jelentette ki a társa. â€“ Többé már nem. <br />
<br />
Clayton belépett az ősi rendszerbe, amíg bevitte a biztonsági kódját, vetett egy pillantást az odafent zajló csatára. Tudta, hogy nem ment jól, ha az ellenség már katonákat sugárzott a bázisra, de látni akarta. <br />
<br />
â€“ Istenem â€“ mondta. A Héra lángokban állt, de nem adta fel a harcot a felhőkarcolók fölött sikló óriással szemben. Wolf admirális feláldozta magát azért, hogy időt adjon nekik. Mert ő is tudta, hogy ha Clayton elbukik, a támadók nem fognak itt megállni. Felégetik a Földet, elpusztítják Atlantiszt, azután addig fogják üldözni az embereket, amíg nem marad kit üldözni. <br />
<br />
â€“ Kód elfogadva â€“ mondta a gépi hang a terminálból. â€“ Végzet protokoll aktiválva. <br />
<br />
A százados tudta, hogy ez mit jelent. Kapott néhány másodpercet arra, hogy visszaküldjön egy üzenetet a múltba. Egy olyan üzenetet, amit egykor a CSK-1 is visszaküldött, hogy megmentsék őket egy súlyos hibától. Most rajta állt, hogy megtegye ugyanezt.<br />
<br />
â€“ Itt Steven Clayton százados beszél, azonosítókód AGH12-Kappa-13T. Ne indítsák el az Asuras-expedíciót! Soha nem menjenek oda! Mi megtettük, és nemsokára kipusztulunk. <br />
<br />
â€“ Végzet Protokoll befejezve, üzenet továbbítva â€“ jelentette ki a gépi hang. <br />
<br />
Clayton felsóhajtott, megtette, amit tennie kellett. Nem maradt más, mint a halál. <br />
<br />
â€“ Vége, igaz? â€“ fordult hozzá Kelly, a földön feküdt, az egyik kezével a bejáratra szegezte a fegyverét, a másikkal a sérülést szorongatta. <br />
<br />
â€“ Büszke vagyok rád â€“ jelentette ki Clayton. â€“ Büszke vagyok mindnyájatokra. <br />
<br />
Fájt mosolyognia, de Kelly-t nem érdekelte. <br />
<br />
â€“ Szeretlek, Steve â€“ mondta a nő. <br />
<br />
â€“ Tudom â€“ felelte Clayton. â€“ Mindig is tudtam, de gyáva voltam. <br />
<br />
â€“ Talán egy másik életben â€“ mondta Kelly. <br />
<br />
â€“ Talán â€“ bólintott a százados, egy robbanás hangját hallotta a háta mögül. <br />
<br />
Clayton megfordult, a Héra két darabban zuhant alá a magasból. Az idegen hajó rájuk fordította a lövegeit. Nem érdekelték őket a saját katonáik, akiket  a bázisra küldtek, el akarták pusztítani a központot. Méghozzá most azonnal. <br />
<br />
â€“ Jó kaland volt â€“ jelentette ki a százados, amikor megszólaltak a hajó lövegei. <br />
<br />
â€“ Megérte â€“ helyeselt Ash, miközben becsapódtak az energialövedékek. <br />
<br />
Egy pillanat alatt véget ért az egész. Clayton nem érezte a halált, egyszerűen csak megtörtént. Boldogan tért a másvilágra, mert tudta, hogy amit tett, azzal nemcsak a társait mentette meg a biztos haláltól, hanem az egész emberiséget. <br />
<br />
<br />
<br />
****<br />
<br />
<br />
<br />
A CSK-17 eligazításra indult, a csapattagok nem tudták, hogy hová küldték őket, csak azt, hogy ez egy hosszútávú küldetés lesz. Már régóta pletykálták a CSKP-n, hogy valami készült, de senki sem tudta pontosan, hogy mi. <br />
<br />
Számukra most jött el a beavatás pillanata. <br />
<br />
â€“ Uraim, foglaljanak helyett â€“ jelentette ki Storm tábornok, a Parancsnokság újdonsült vezére. <br />
<br />
A százados megértette, hogy miért kellett leváltani Landry tábornokot. Amikor idekerült, az öreg már régóta itt volt, mindenki tudta, hogy inkább csak presztízsből, mint a vezetése miatt. Lehet, hogy már véget ért a világmegmentő küldetések és a galaktikus krízishelyzetek időszaka, de akkor sem vezethette akárki a CSKP-t â€“ amit teljes mértékben alátámasztott az, ami Dakarán történt. Ha váratlanul kitört egy újabb katasztrófa, Storm tudni fogja, hogy mit kell tenni. <br />
<br />
Miután Clayton helyet foglalt, Storm megköszörülte a torkát és belekezdett az eligazításba. <br />
<br />
â€“ Mint láthatják, nincs előttük semmilyen papír, ami alátámasztaná, hogy ez a beszélgetés megtörténik â€“ jelentette ki a tábornok. â€“ Ez azért van, mert ez az eligazítás hivatalosan nem létezik. <br />
<br />
â€“ Imádom a rejtélyeket, uram â€“ mondta cinikusan a százados. <br />
<br />
â€“ Akárcsak én â€“ felelte Storm. â€“ Engem is hasonló formában tájékoztattak a küldetésről, eleinte én sem értettem, hogy miért, de higgyék el, most jobb, ha nem kockáztatunk. Ha ez az információ rossz kezekbe kerül, attól tartok, annak katasztrofális következményei lehetnek. <br />
<br />
â€“ Miféle információ? â€“ húzta a szemöldökét Clayton.<br />
<br />
â€“ Egy nemrég felfedezett világról van szó, a neve Asuras Nava â€“ jelentette ki a tábornok. â€“ Kezdetben úgy gondoltuk, hogy az ősök Asuras nevű világáról kapta a nevét, de Atlantisz szerint épp az ellenkezője történt. Az ősök nevezték el róla az Asurast, egy olyan világot láttak a képében, amit egy olyan civilizáció épített, aminek a fejlettsége még az övéket is meghazudtolta. <br />
<br />
A CSK-17 tagjai megdöbbentek, a százados kivételével. <br />
<br />
â€“ Lehet, hogy félreértelmeztem valamit, uram â€“ mondta Clayton. â€“ De azt hittem, hogy az ősök az Ori és a lidércek kivételével nem találkoztak senkivel, aki fel tudta venni velük a verseny. És ők is igen közel álltak egymáshoz, volt köztük egy nem túl egészséges testvéri viszony, hogy így fogalmazzak. <br />
<br />
â€“ Nem találkoztak velük â€“ jelentette ki Storm. â€“ Amikor megtalálták az Asurast, a lakosai már több százezer éve kihaltak. A bolygó negyedét lefedő gigantikus város viszont tökéletesen ép maradt, mind a mai napig járható. Sajnos az ősök nem tudtak hozzáférni egy áthatolhatatlan energiamező miatt, ami az egész bolygóra kiterjedt. Atlantisz szerint, ha nincs az a pajzs, az ősök még itt lennének. <br />
<br />
â€“ Tudtommal még itt vannak, csak tojnak a fejünkre â€“ jelentette ki Clayton.<br />
<br />
â€“  Engem az érdekelne â€“ szólalt meg Kelly. â€“ Hogy ha még az ősök sem tudtak hozzáférni a bolygóhoz, akkor mi hogy lennénk képesek rá? <br />
<br />
â€“ Mert a pajzs harminchét órával ezelőtt lekapcsolt â€“ jelentette ki a tábornok. â€“ Ezzel olyan technikai csodák váltak elérhetővé a számunkra, amik még a Csillagkapun is túlmutatnak. Még belegondolni is nehéz abba, hogy mire lehetünk képesek az ott lévő ősi technológia birtokában. Ahogyan az is felfoghatatlan, hogy mi történik akkor, ha rossz kezekbe kerül ez a tudás. <br />
<br />
â€“ Áh, szóval ezért a titkolózás â€“ ismerte fel a százados. <br />
<br />
â€“ Mikor tárcsázunk, uram? â€“ kérdezte Wade. â€“ És miért mondták azt nekünk, hogy távol leszünk egy ideig, amikor elkezdődik a küldetés?<br />
<br />
â€“ Ugyan már â€“ vágta rá Ashley. â€“ Hogy lenne rajta működő kapu, ha már az ősök előtt is le volt zárva az egész? <br />
<br />
â€“ Wyatt tizedesnek van igaza â€“ köszörülte meg a torkát a tábornok. â€“ Az Asuras nem rendelkezik kapuval, ezért a leggyorsabb hajónkkal küldjük oda magukat.<br />
<br />
â€“ A Héra? â€“ kerekedett ki Kelly szeme. <br />
<br />
â€“ A BC-305 első prototípusa Wolf admirális vezetésével várakozik a Föld felett â€“ helyeselt Storm. â€“ Az expedíció többi tagja már a hajón van, Miles tábornok személyesen tájékoztatja az embereit a küldetésről. Amint az eligazítás véget ért, felsugározzák önöket a fedélzetre. A Héra magával visz egy csillagkaput, ezzel megkönnyítve a dolgukat, de az expedíció részeként önök a bolygón lesznek egy ideig. <br />
<br />
â€“  Óh, milyen megtisztelő â€“ jelentette ki Clayton. â€“ Már csak az érdekelne, hogy miért pont mi? Mi van a CSK-1-el, egy Atlantisz csapattal, vagy ne adj Isten a CSK-13-al? Tudom, hogy kiverekedtük magunkat a Dakaráról, de attól még egy rakás rátermettebb csapat van nálunk â€“ gondolt vissza arra a csatára, ahol elvesztették az Odüsszeiát a CSK-1 egyik tagja is meghalt.<br />
<br />
â€“ Nem szívesen küldeném el a legnagyobb hőseinket egy olyan bolygóra, ami még az ősöknek is tabu volt â€“ felelte Storm. â€“ Sok csapatban megvan a potenciál ahhoz, hogy CSK-1-hez hasonlóan beírják a nevüket a történelembe, de egyikben sem látok annyit kurázsit, mint magukban. Kelly Jamesnél keresni sem lehetne vakmerőbb technikai szakértőt, lehet, hogy nincs mindig igaza, de ez még semmiben sem állította meg â€“ nézett a szőke nőre. â€“ Christopher Wade az egyik legtehetségesebb ökölvívó, akit láttam â€“ fordult jól megtermett izomhegyhez. â€“ Kár, hogy a tehetségét négy kadét és két tiszt â€žengedély nélküli semlegesítésében" kamatoztatta, de az erő megvan. Ashley Wyatt pedig páratlan tehetséggel rendelkezik az ős rendszerek terén, ha kellő akaraterővel rendelkezne ahhoz, hogy átrágja magát Daniel Jackson jegyzetein, talán még nála is jobban értene hozzájuk â€“ fordult a fekete hajú, alacsony nőszemélyhez. â€“ És végső soron itt van maga, Steven Clayton â€“ nézett az átlagos testalkatú, barna hajú, borostás férfira â€“, egy kiváló taktikus, aki látszólag senkit és semmit nem tisztel maga előtt. Mégis ön az egyetlen, aki össze tudja fogni ezt a hármat: ha maga igazán rászánja magát, olyan katonákat faraghat belőlük, akik mögött még a leghíresebb CSK csapatok is elbújhatnak. Sokan úgy vélik, hogy nincs meg önben az elhatározás, mert mindig a saját feje után megy, de én azt mondom, hogy igenis megvan. Ha nincs, még mindig visszajöhetnek, amint sikerült működésbe hozni a kaput, John Sheppard ezredes csapata örömmel átvenné a helyüket. De én úgy vélem, erre nem lesz szükség. <br />
<br />
â€“ Inkább kiszúrom az egyik szememet, minthogy ezt hagyjam megtörténni â€“ vágta rá Clayton. <br />
<br />
â€“ Ebben nem kételkedem â€“ mondta faarccal a tábornok. â€“ Egyéb kérdés?<br />
<br />
<br />
<br />
***<br />
<br />
<br />
<br />
A Héra felvette a csapatot, Clayton és az emberei a hídon találták magukat. Az expedíció legmeghatározóbb alakjai már várták őket. <br />
<br />
â€“ Áh, a CSK-17 â€“ jelentette ki Jonathan Miles. â€“ Storm tábornok csupa jókat mondott önökről. A Dakarán rendesen eldurvultak a dolgok, nem igaz? <br />
<br />
â€“ Feltaláltuk magunkat â€“ jelentette ki Clayton, miközben kezet rázott a tábornokkal. <br />
<br />
â€“ Helyes â€“ mosolyodott el Miles. â€“ Bármi is vár minket odalent, kell valaki, akiben megvan a kurázsi ahhoz, hogy kivágja magát egy lehetetlen helyzetből. <br />
<br />
â€“ Ha jól sejtem, mától kezdve az ön parancsnoksága alá tartozunk â€“ terelte a témát Clayton. Nem akarta a tábornok orrára kötni, hogy hány parancsot szegett meg azért, hogy élve kijuttassa az embereit abból a pokolból. <br />
<br />
â€“ Én vezetem az expedíciót â€“ felelte a tábornok. â€“ Luis Wolf admirális kizárólag támogató és védelmi célból tart velünk. <br />
<br />
â€“ Az Asuras Nava felderítése egy szárazföldi küldetés â€“ jelentette ki Wolf. â€“ A Héra szerepe másodlagos tényező, ez igaz, de ne feledjék, hogy ha valami istenátka megtalálja azt a helyet, én leszek az egyetlen reményük a túlélésre. Hacsak nem találnak odalent egy pokoli jó védelmi rendszert. <br />
<br />
â€“ Észben tartjuk, és értékeljük a segítségét â€“ jelentette ki Miles. â€“ Úgy vélem, hogy indulhatunk. <br />
<br />
â€“ Jól véli â€“ felelte az admirális, miközben a kommunikációs tiszthez fordult. â€“ Aktiválja a komrendszert, szólnék néhány szót a hajótársaimhoz. <br />
<br />
A tiszt lenyomott egy sor gombot a terminálján, aztán biccentett egyet. <br />
<br />
â€“ Hölgyeim, itt Wolf admirális beszél â€“ jelentette ki Luis. â€“ Sokan úgy vállalkoztak erre a küldetésre, hogy a mai napig azt sem tudták, hogy mire jelentkeznek. Másoknak még beleszólásuk sem volt az egészbe, egyszerűen csak ideparancsolták őket a feletteseik. De nem számít, hogy hogyan kerültünk ide, csak az, hogy itt vagyunk és nemsokára útnak indulunk az Asuras Navára. Legyen az egy földi paradicsom, vagy maga a pokol, ezt csak akkor fogjuk megtudni, ha már ott vagyunk. Sőt talán még azután sem. Ha engem kérdeznek, most nem ez a legfontosabb. Hanem az, hogy mi mától egy csapat vagyunk, egy család, egy legénység, egy expedíció. Ha nehézségekbe ütköztünk, együtt fogunk szembenézni velük, és ha túl nagynak bizonyulnak a terheink, akkor együtt is fogunk összeroppanni alattuk. Ez így lesz, mert ennek így kell lennie, ha bármi jót akarunk a jövőtől. Mert azt most megmondom, hölgyeim, hogy pokoli egy kalandban lesz részünk â€“ fejezte be a beszédét, miközben jelt adott az ugrásra. <br />
<br />
A Héra hajtóművei felizzottak, Clayton csodálattal figyelte a kozmoszt, amikor beléptek a hipertérbe. <br />
<br />
Kezdetét vette az Asuras-expedíció.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Ennyit volt az első fejezet. Nem akarok külön véleménytémát nyitni neki, nyugodtan írhatjátok a korábbihoz <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_smile.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_smile.gif]" class="mycode_img" />]]></content:encoded>
		</item>
		<item>
			<title><![CDATA[Írj Te is csillagkapus fan fiction-t a StargateLives születésnapjára!]]></title>
			<link>https://forum.csillagkapu.hu/thread-48.html</link>
			<pubDate>Mon, 31 Aug 2015 20:42:32 +0200</pubDate>
			<dc:creator><![CDATA[<a href="https://forum.csillagkapu.hu/member.php?action=profile&uid=2678">Emilia</a>]]></dc:creator>
			<guid isPermaLink="false">https://forum.csillagkapu.hu/thread-48.html</guid>
			<description><![CDATA[<div class="text_center">Írj Te is csillagkapus fan fiction-t a StargateLives születésnapjára! <br />
<br />
 <br />
<br />
Ismét közeleg a nap, amikor az oldal egy évvel idősebb lesz...<br />
<br />
Erre az alakalomra várjuk minden kedves író alkotását! <br />
<br />
A műre vonatkozó pár utasítás: <br />
<br />
A mű témája: szabadon választható, kikötés az, hogy valamilyen módon kapcsolódjon a születésnap ünnepéhez.<br />
<br />
Műfaji megkötés nincs (azért elvárható valami ünnepélyesebb jelleg, nem korhatáros alkotás)<br />
<br />
Oldalszám: nincs megszabva. <br />
<br />
Sorozat, karakterek száma, crossover (akár Stargate, akár más sorozatokkal: nincs megkötés). <br />
<br />
A történetekre vonatkozó beküldési útmutató a StargateLives Szabályzat menüpontjában található. (anélkül is elküldhető most a történet, ám ezt később pótolni kell).<br />
<br />
Egyedüli fontos kikötés a beküldési határidő: 2015.09.14. <br />
<br />
Várjuk az írók alkotásait! Mindenkié felkerül!  <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_smile.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_smile.gif]" class="mycode_img" /> <br />
<br />
Üdv! </div>]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<div class="text_center">Írj Te is csillagkapus fan fiction-t a StargateLives születésnapjára! <br />
<br />
 <br />
<br />
Ismét közeleg a nap, amikor az oldal egy évvel idősebb lesz...<br />
<br />
Erre az alakalomra várjuk minden kedves író alkotását! <br />
<br />
A műre vonatkozó pár utasítás: <br />
<br />
A mű témája: szabadon választható, kikötés az, hogy valamilyen módon kapcsolódjon a születésnap ünnepéhez.<br />
<br />
Műfaji megkötés nincs (azért elvárható valami ünnepélyesebb jelleg, nem korhatáros alkotás)<br />
<br />
Oldalszám: nincs megszabva. <br />
<br />
Sorozat, karakterek száma, crossover (akár Stargate, akár más sorozatokkal: nincs megkötés). <br />
<br />
A történetekre vonatkozó beküldési útmutató a StargateLives Szabályzat menüpontjában található. (anélkül is elküldhető most a történet, ám ezt később pótolni kell).<br />
<br />
Egyedüli fontos kikötés a beküldési határidő: 2015.09.14. <br />
<br />
Várjuk az írók alkotásait! Mindenkié felkerül!  <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_smile.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_smile.gif]" class="mycode_img" /> <br />
<br />
Üdv! </div>]]></content:encoded>
		</item>
		<item>
			<title><![CDATA[Karácsonyi fan ficc felhívás 2014]]></title>
			<link>https://forum.csillagkapu.hu/thread-51.html</link>
			<pubDate>Wed, 19 Nov 2014 10:43:23 +0100</pubDate>
			<dc:creator><![CDATA[<a href="https://forum.csillagkapu.hu/member.php?action=profile&uid=2678">Emilia</a>]]></dc:creator>
			<guid isPermaLink="false">https://forum.csillagkapu.hu/thread-51.html</guid>
			<description><![CDATA[Kedves írók! <br />
<br />
<br />
<br />
Idén is lehetőség adatik egy karácsonyi Csillagkapu témájú fan fiction megírására. <br />
<br />
Legyen az SG-1, Atlantis, vagy SGU, vagy akár ezek együttese. <br />
<br />
<br />
<br />
Formai megkötés az oldalak számát illetően nincs. <br />
<br />
A témát szabadon választhatjátok. Várjuk minden lelkes rajongó írását erre a pályázatra. <br />
<br />
Minden történet felkerül a StargateLives Fan ficc oldalra. <br />
<br />
<br />
<br />
Egyedüli megkötés a beküldési határidő: 2014.12.20.<br />
<br />
<br />
<br />
A levél tárgya legyen: Karácsonyi fic 2014<br />
<br />
Az elkészült műveket a stargatelivesmail[kukac]gmail.com e-mail címre küldjétek el! <br />
<br />
<br />
<br />
Várjuk a történeteket! <br />
<br />
<br />
<br />
Minden írónak sok ihletet kívánok!  <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_biggrin.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_biggrin.gif]" class="mycode_img" /> <br />
<br />
<br />
<br />
Üdv!]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[Kedves írók! <br />
<br />
<br />
<br />
Idén is lehetőség adatik egy karácsonyi Csillagkapu témájú fan fiction megírására. <br />
<br />
Legyen az SG-1, Atlantis, vagy SGU, vagy akár ezek együttese. <br />
<br />
<br />
<br />
Formai megkötés az oldalak számát illetően nincs. <br />
<br />
A témát szabadon választhatjátok. Várjuk minden lelkes rajongó írását erre a pályázatra. <br />
<br />
Minden történet felkerül a StargateLives Fan ficc oldalra. <br />
<br />
<br />
<br />
Egyedüli megkötés a beküldési határidő: 2014.12.20.<br />
<br />
<br />
<br />
A levél tárgya legyen: Karácsonyi fic 2014<br />
<br />
Az elkészült műveket a stargatelivesmail[kukac]gmail.com e-mail címre küldjétek el! <br />
<br />
<br />
<br />
Várjuk a történeteket! <br />
<br />
<br />
<br />
Minden írónak sok ihletet kívánok!  <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_biggrin.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_biggrin.gif]" class="mycode_img" /> <br />
<br />
<br />
<br />
Üdv!]]></content:encoded>
		</item>
		<item>
			<title><![CDATA[Stargate Atlantis - Origin]]></title>
			<link>https://forum.csillagkapu.hu/thread-60.html</link>
			<pubDate>Tue, 14 May 2013 14:06:44 +0200</pubDate>
			<dc:creator><![CDATA[<a href="https://forum.csillagkapu.hu/member.php?action=profile&uid=2678">Emilia</a>]]></dc:creator>
			<guid isPermaLink="false">https://forum.csillagkapu.hu/thread-60.html</guid>
			<description><![CDATA[Kedves olvasók, rajongók!<br />
<br />
<br />
<br />
Ebben a részben olvashatjátok majd a regény első fejezetét! <br />
<br />
Szeretnék mindenkit kérni arra, hogy, ha kíváncsiak vagytok a folytatásra, akkor jelezzétek itt! <br />
<br />
Ha lesz érdeklődés a regény iránt, akkor itt is elérhetővé fog válni! <br />
<br />
Ezért kérlek benneteket, írjatok, véleményezzetek, hogy szeretnétek-e itt is olvasni a regényt! <br />
<br />
Akkor lesz itt is folytatás, ha lesz rá érdeklődés! <br />
<br />
<br />
<br />
A műről pár szó: <br />
<br />
<br />
<br />
-------------------<br />
<br />
<br />
<br />
Kategória: Stargate Atlantis<br />
<br />
<br />
<br />
Műfaj: regény (akció, dráma, humor)<br />
<br />
<br />
<br />
Korhatár: Nincs<br />
<br />
<br />
<br />
Rövid ismertető: â€ž Mindahányszor felnézett a csillagos égre, valami furát érzett, Hívta Őt a messzeség.â€ť<br />
<br />
<br />
<br />
Írta: Emilia<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
-----------------------<br />
<br />
<br />
<br />
A regény még megtalálható a StargateLives Fan Fic oldaon is! <br />
<br />
<br />
<br />
Jó szórakozást!]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[Kedves olvasók, rajongók!<br />
<br />
<br />
<br />
Ebben a részben olvashatjátok majd a regény első fejezetét! <br />
<br />
Szeretnék mindenkit kérni arra, hogy, ha kíváncsiak vagytok a folytatásra, akkor jelezzétek itt! <br />
<br />
Ha lesz érdeklődés a regény iránt, akkor itt is elérhetővé fog válni! <br />
<br />
Ezért kérlek benneteket, írjatok, véleményezzetek, hogy szeretnétek-e itt is olvasni a regényt! <br />
<br />
Akkor lesz itt is folytatás, ha lesz rá érdeklődés! <br />
<br />
<br />
<br />
A műről pár szó: <br />
<br />
<br />
<br />
-------------------<br />
<br />
<br />
<br />
Kategória: Stargate Atlantis<br />
<br />
<br />
<br />
Műfaj: regény (akció, dráma, humor)<br />
<br />
<br />
<br />
Korhatár: Nincs<br />
<br />
<br />
<br />
Rövid ismertető: â€ž Mindahányszor felnézett a csillagos égre, valami furát érzett, Hívta Őt a messzeség.â€ť<br />
<br />
<br />
<br />
Írta: Emilia<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
-----------------------<br />
<br />
<br />
<br />
A regény még megtalálható a StargateLives Fan Fic oldaon is! <br />
<br />
<br />
<br />
Jó szórakozást!]]></content:encoded>
		</item>
		<item>
			<title><![CDATA[Stargate jelentések]]></title>
			<link>https://forum.csillagkapu.hu/thread-64.html</link>
			<pubDate>Thu, 24 Jan 2013 23:00:14 +0100</pubDate>
			<dc:creator><![CDATA[<a href="https://forum.csillagkapu.hu/member.php?action=profile&uid=2678">Emilia</a>]]></dc:creator>
			<guid isPermaLink="false">https://forum.csillagkapu.hu/thread-64.html</guid>
			<description><![CDATA[Kedves Mindenki! <br />
<br />
<br />
<br />
E témát azért hoztam létre, hogy egy fan fic felhívást tegyek közzé. <br />
<br />
<br />
<br />
Van egy cím, amire várnám az elképzeléseket! <br />
<br />
<br />
<br />
Stargate jelentések <br />
<br />
<br />
<br />
E cím takarthat sok érdekes dolgot. <br />
<br />
Nincs megkötés, se hosszra, sem pedig beküldési határidő! <br />
<br />
Pár ötlet: <br />
<br />
- egy CSK csapattag teljes jelentése egy már lezajlott SG epizód alapján, <br />
<br />
- egy CSK csapat tagjának jelentésébe betekintést engedő kisebb irat, <br />
<br />
- egy ismert/ismeretlen CSK csapat jelentései, egy ugyanazon küldetésről, mindenki szemszögéből, <br />
<br />
- vagy egy fic arról, amiben több ismert, vagy ismeretlen jelentések szerepelnek, <br />
<br />
- de ettől eltérő is lehet! Ezek csak ötletadók voltak <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/smile.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: smile.gif]" class="mycode_img" />)) <br />
<br />
<br />
<br />
Szívesen várok minden hozzászólást, ötletet, s persze minden történetet! <br />
<br />
Sok sikert előre is azoknak a lelekes s kreatív rajongóknak, akik belefognak a történetek megvalósításába! <br />
<br />
<br />
<br />
Üdv! <br />
<br />
<br />
<br />
UI: Persze minden történet, amit írtok, az megjelenik a StargateLives Fan Fiction oldalon is! <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_smile.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_smile.gif]" class="mycode_img" />]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[Kedves Mindenki! <br />
<br />
<br />
<br />
E témát azért hoztam létre, hogy egy fan fic felhívást tegyek közzé. <br />
<br />
<br />
<br />
Van egy cím, amire várnám az elképzeléseket! <br />
<br />
<br />
<br />
Stargate jelentések <br />
<br />
<br />
<br />
E cím takarthat sok érdekes dolgot. <br />
<br />
Nincs megkötés, se hosszra, sem pedig beküldési határidő! <br />
<br />
Pár ötlet: <br />
<br />
- egy CSK csapattag teljes jelentése egy már lezajlott SG epizód alapján, <br />
<br />
- egy CSK csapat tagjának jelentésébe betekintést engedő kisebb irat, <br />
<br />
- egy ismert/ismeretlen CSK csapat jelentései, egy ugyanazon küldetésről, mindenki szemszögéből, <br />
<br />
- vagy egy fic arról, amiben több ismert, vagy ismeretlen jelentések szerepelnek, <br />
<br />
- de ettől eltérő is lehet! Ezek csak ötletadók voltak <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/smile.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: smile.gif]" class="mycode_img" />)) <br />
<br />
<br />
<br />
Szívesen várok minden hozzászólást, ötletet, s persze minden történetet! <br />
<br />
Sok sikert előre is azoknak a lelekes s kreatív rajongóknak, akik belefognak a történetek megvalósításába! <br />
<br />
<br />
<br />
Üdv! <br />
<br />
<br />
<br />
UI: Persze minden történet, amit írtok, az megjelenik a StargateLives Fan Fiction oldalon is! <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_smile.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_smile.gif]" class="mycode_img" />]]></content:encoded>
		</item>
		<item>
			<title><![CDATA[Magyar, angol SG fan fic linkek megosztása]]></title>
			<link>https://forum.csillagkapu.hu/thread-65.html</link>
			<pubDate>Tue, 15 Jan 2013 13:15:49 +0100</pubDate>
			<dc:creator><![CDATA[<a href="https://forum.csillagkapu.hu/member.php?action=profile&uid=2678">Emilia</a>]]></dc:creator>
			<guid isPermaLink="false">https://forum.csillagkapu.hu/thread-65.html</guid>
			<description><![CDATA[Keves mindenki! <br />
<br />
<br />
<br />
Gondoltam létrehonom ezt a témát, amelyben mindenki, aki szeret Stargate Fan Fiction-t olvasni, az megoszthassa a saját maga által kedvelt linkjeit! <br />
<br />
Elbeszélgethessen másokkal egy-egy történetről stb. <br />
<br />
<br />
<br />
Tehát várunk mindnekit, akit érdekel a téma! <br />
<br />
<br />
<br />
S ha már fan fic, akkor kezdeném is a link megosztást! <br />
<br />
<br />
<br />
<a href="http://stargatelives.ucoz.com/" target="_blank" rel="noopener" class="mycode_url">StargateLives Csillagkapu fan fic oldal</a> <br />
<br />
<br />
<br />
Itt magyar nyelvű Csillagkapus írásokat, regényeket s egyébb dolgokat találhattok! <br />
<br />
Írók figyelmébe ajánlom, hogy akiknek elnyeri az oldal a tetszését, és úgy gondolják, megosztanák ott is Csillakapus írásaikat, regényeiket, akkor jelezzék itt nekem vagy emaliben! <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_smile.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_smile.gif]" class="mycode_img" /> <br />
<br />
<br />
<br />
További nagyon szép napot kívánok! <br />
<br />
Üdv mindenkinek bárhol is legyen az Univerzumban! <br />
<br />
Aveo!]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[Keves mindenki! <br />
<br />
<br />
<br />
Gondoltam létrehonom ezt a témát, amelyben mindenki, aki szeret Stargate Fan Fiction-t olvasni, az megoszthassa a saját maga által kedvelt linkjeit! <br />
<br />
Elbeszélgethessen másokkal egy-egy történetről stb. <br />
<br />
<br />
<br />
Tehát várunk mindnekit, akit érdekel a téma! <br />
<br />
<br />
<br />
S ha már fan fic, akkor kezdeném is a link megosztást! <br />
<br />
<br />
<br />
<a href="http://stargatelives.ucoz.com/" target="_blank" rel="noopener" class="mycode_url">StargateLives Csillagkapu fan fic oldal</a> <br />
<br />
<br />
<br />
Itt magyar nyelvű Csillagkapus írásokat, regényeket s egyébb dolgokat találhattok! <br />
<br />
Írók figyelmébe ajánlom, hogy akiknek elnyeri az oldal a tetszését, és úgy gondolják, megosztanák ott is Csillakapus írásaikat, regényeiket, akkor jelezzék itt nekem vagy emaliben! <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_smile.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_smile.gif]" class="mycode_img" /> <br />
<br />
<br />
<br />
További nagyon szép napot kívánok! <br />
<br />
Üdv mindenkinek bárhol is legyen az Univerzumban! <br />
<br />
Aveo!]]></content:encoded>
		</item>
		<item>
			<title><![CDATA[Goodfairy - A baleset]]></title>
			<link>https://forum.csillagkapu.hu/thread-66.html</link>
			<pubDate>Thu, 27 Dec 2012 09:23:15 +0100</pubDate>
			<dc:creator><![CDATA[<a href="https://forum.csillagkapu.hu/member.php?action=profile&uid=2893">Goodfairy</a>]]></dc:creator>
			<guid isPermaLink="false">https://forum.csillagkapu.hu/thread-66.html</guid>
			<description><![CDATA[A GW fórumán meghirdetett Secret Santa projekt keretében írtam ezt a rövid kis történetet. Gondoltam - engedve Emilia karácsonyi történet írásra vonatkozó felhívására - megosztom veletek. <br />
<br />
A csatolásban az eredeti, angol nyelvű verzió olvasható.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
 <div class="text_center">[center]<span style="font-weight: bold;" class="mycode_b"><span style="font-size: 4pt;" class="mycode_size">A baleset</span></span></div>[/center]<br />
<br />
 A tábornok a washingtoni délutáni forgalomban kormányozta az autóját a Dulles repülőtérre. Az órájára nézett, és nagyot sóhajtott. Az elmúlt néhány órában sokszor megtette ezt a mozdulatot. Egészen pontosan azóta, hogy megkapta Sam üzenetét, miszerint felszállt a gépére Colorado Springsben. Meglehetős késésben volt, egy megbeszélés miatt. Mikor végre sikerült elindulnia a Pentagonból a repülőtérre, próbálta hívni Samet, de a telefonja még nem volt elérhető, ezért küldött egy üzenetet, hogy várja meg a repülőtér előcsarnokában.<br />
<br />
<br />
<br />
 Sam két hete tért vissza Atlantiszról, és ő is megtudta azt, amit Jack már egy nappal korábban, mégpedig, hogy leváltották. Emlékezett rá, mennyire sokkolta Samet először a hír. Az IOA értékelése után azonban a nő megnyugodott, tudatosították benne, hogy nem a képességeivel volt probléma.<br />
<br />
<br />
<br />
 Néhány napja, mikor Colorado Springsbe utaztak Baâ€™al goaâ€™uld eltávolítási szertartása miatt, Sam elfogadta Landry tábornok ajánlatát, hogy térjen vissza a CSK-1-be. Jacknek a szertartás után vissza kellett jönnie Washingtonba, Sam viszont nem tudott vele tartani. Meg kellett beszélnie Landry-vel, hogy az esküvőjük miatt mikor tud munkába állni.<br />
<br />
<br />
<br />
 Mosoly suhant át az arcán erre a gondolatra. Maga előtt látta a nő meglepett arcát, boldogságtól csillogó kék szemeit, mikor néhány héttel az atlantiszi kinevezése előtt megkérte a kezét. Akkor már nem volt idejük az esküvőre, most azonban már nincs akadálya.<br />
<br />
<br />
<br />
 Elővette a telefonját, hogy felhívja Samet, de a készülék csörgése megakadályozta.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Oâ€™Neill! â€“ szólt bele a készülékbe.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Üdvözlöm! Rogers őrmester vagyok a washingtoni városi rendőrségtől, uram. Samantha Carter ezredes irattárcájában az ön neve és telefonszáma volt megadva, mint baleset esetén értesítendő személy.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Mi történt? Mondja már az Isten szerelmére!<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ A Colorado Springsből Washingtonba tartó gép a leszállás közben, eddig ismeretlen okok miatt, a földnek csapódott.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Mi? Uram Isten! Mi van vele?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ A Walter Reed katonai kórházba szállították.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Köszönöm, azonnal ott vagyok.<br />
<br />
<br />
<br />
 Jack meg sem várta, hogy a férfi válaszol-e valamit Az anyósülésre dobta a telefonját, és egy hirtelen kor­mánymozdulattal megfordította az autót. A sebességkorlátnak fittyet hányva száguldott a kórház felé. A kórházhoz érve az első üres parkolóban letette az autóját. Nem foglalkozott azzal sem, hogy tilosban parkol, és szinte berobbant az épületbe. Az információs pulthoz sietett, és a tőle telhető legnagyobb nyugalommal szólította meg az ott ülő fiatal nőt.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Elnézést! â€“ megvárta, hogy a nő felemelje a fejét a papírból, amire írt, majd folytatta: â€“ Jack Oâ€™Neill tábornok vagyok. Most értesítettek, hogy a menyasszonyomat Samantha Cartert nemrég hozták be. Meg tudná mondani, hol van?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Igen, egy pillanat! â€“ válaszolt a nő.<br />
<br />
<br />
<br />
 Jack idegesen dobolt a pulton, amíg a nő az adatbázisban keresgélt.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Mentőhelikopter hozta be, és a műtőben van. Második emelet.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Köszönöm.<br />
<br />
<br />
<br />
 Jack nem várt a liftre, kettesével szedve a lépcsőfokokat rohant fel a másodikra. Mikor felért, megtorpant egy pillanatra, körbenézett, majd a nővérpulthoz ment. Itt is elismételte a földszinten ülő nőnek mondottakat, és hozzá tette:<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Tudna mondani valamit az állapotáról?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Üdvözlöm. Annyi információm van, hogy repülőgép szerencsétlenség történt, és mivel a menyasszonya a Légierő tisztje, ide hozták. A műtőbe vitték, és két sebészt hívtak hozzá.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ennyire súlyos az állapota?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Nem tudok részleteket. Sajnálom, uram. â€“ nézett rá szánakozón a nő.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Semmi gond, köszönöm. â€“ biccentett Jack.<br />
<br />
<br />
<br />
 A nő kinyitotta az egyik fiókot, és egy kis tasakot vett ki belőle. Kezébe borította a tartalmát, majd Jack felé nyújtotta a kezét.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ezeket le kellett róla venni, mikor bevitték a műtőbe.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Köszönöm. â€“ Jack sápadtan vette el a nőtől Sam jegygyűrűjét és a fülbevalóit.<br />
<br />
<br />
<br />
 A következő órákban Jack úgy érezte, az idő ólomlábakon jár. Még akkor is, ha relatívâ€¦ Elvesztette az időérzékét, miközben fel-alá járkált a folyosón. Aztán egyszer csak, nyílt a műtő ajtaja. Egy nyakát fáradtan masszírozó, középkorú nő lépett oda a nővérpulthoz. Aláírta az elé tett papírt, majd a nővér mondott neki valamit. A nő Jack felé fordult, és hozzá lépett.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Jack Oâ€™Neill?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Igen, én vagyok.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Üdvözlöm, Dr. Michelle Reiner vagyok. Dr. Gear és én műtöttük Carter ezredest.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Hogy van?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Sajnos nincs jól. A hasa bal oldalát átszúrta egy fémrúd. Emiatt nagyon súlyos sérülései, és belső vérzése volt, mikor megérkeztek vele. A vérzést sikerült elállítanunk, de a bal veséje és a bal petefészke olyan súlyosan sérült, hogy el kellett távolítanunk. A műtét alatt egyszer leállt a szíve, újra kellett élesztenünk.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“Istenem! â€“ suttogta Jack.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Sajnos ez még nem minden. â€“ folytatta együtt érzően a doktornő.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Hogyan?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Eltört a gerince. Dr. Gear összeillesztette a törött csigolyákat, de egyelőre nem lehet tudni, milyen súlyos a sérülés. Bizakodóak vagyunk, mert a gerincvelő nem sérült. Azonban erről csak akkor tudunk többet mondani, ha a többi sérülése meggyógyult.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Haâ€¦ â€“ ismételte Jack szinte reményvesztetten.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Nézze, az ezredes szervezete erős. Minden esély meg van rá, hogy teljesen felépüljön. Egyelőre várunk, nem tehetünk mást.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Bemehetek hozzá?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Természetesen. Az intenzív osztályra vitték, a nővér majd útba igazítja. â€“ azzal az orvos megkérte a pult mögött ülő nőt, hogy mutassa meg a tábornoknak Sam szobáját.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Köszönöm. â€“ biccentett Jack Dr. Reinernek, és követte a nővért.<br />
<br />
<br />
<br />
 <div class="text_center">[center]* * *</div>[/center]<br />
<br />
 A tábornok odalépett Sam ágyához, és fájdalmasan összeszorult a szíve a látványtól. A nő szép arcát véraláfutások tarkították, bal szemöldöke felrepedt. Csövek és vezetékek lógtak mindenfele. Számtalanszor látta már a nőt sérülten és eszméletlenül, mégis remegett a gyomra a félelemtől, hogy most tényleg elveszítheti. Odahúzott egy széket az ágy mellé, leült és óvatosan megfogta Sam jobb kezét. Hozzá hajolt, és lágy csókot nyomott a homlokára.<br />
<br />
<br />
<br />
 Teltek az órák, és Jack nem mozdult Sam mellől. Azt sem vette észre, hogy idő közben lement a Nap, majd ismét felkelt. Könyökét a térdeire, állát a kezeire támasztva ült csüggedten. Szinte szuggerálta a tekintetével Samet, hogy ébredjen fel. Dr. Reiner és Dr. Gear többször is megnézte Samet, majd minden alkalommal közölték, hogy az állapota a körülményekhez képest kielégítő.<br />
<br />
<br />
<br />
 Másnap kora délután ismét megjelent a két orvos.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Még mindig nincs változás az állapotában, ami jelen esetben jó hír. â€“ tájékoztatta Dr. Gear Jacket. â€“ Most el kell őt vinnünk. Gerincröntgent és koponya CT-t végzünk. Szeretnénk tudni, van-e a törésen kívül máshol sérülés a gerincoszlopán, és, hogy van-e agyrázkódása. Jó a pupillareflex, tehát nagy valószínűséggel nincs idegrendszeri károsodás, de szeretnék biztosra menni. <br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Egyen addig valamit. â€“ tette hozzá Dr. Reiner.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Nem bírok enni.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Próbálja meg. Már szóltam a nővéreknek, hogy hozzanak magának egy kényelmesebb ülőalkalmatosságot. Ha gondolja, használhatja a folyosó végén levő fürdőszobát is.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Köszönöm.<br />
<br />
<br />
<br />
 A doktornő biccentett, majd kitolták Samet a kórteremből.<br />
<br />
<br />
<br />
 Jack megfogadta Dr. Reiner tanácsát, és lezuhanyozott. Azután lement a kantinba és vett egy szendvicset és egy palack vizet magának. Egykedvűen rágcsálta a kenyerét, ahogy haladt vissza Sam szobájába. Mire odaért már Samet is visszavitték, és egy nővér épp a hasán cserélte ki a kötést. Jack megrökönyödve nézte a nő szép bőrét elcsúfító vörös sebet. Dr. Gear az egyik kórlapra jegyzett fel valamit, és mikor Jack belépett felnézett.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Minden rendben, tábornok. Nincs agyrázkódása, és semmilyen sérülés nem látszik az agyában. A törésen kívül nincs gerincsérülés, és az összeillesztett csigolyák is stabilak. â€“ tájékoztatta Jacket. <br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Mikor fog magához térni? â€“ kérdezte a tábornok.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ezt sajnos nem tudom megmondani. Komoly trauma érte a testét. Lehet egy-két nap, de egy-két hét is. Neki jobb most, ha alszik. Erős fájdalmai lennének.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Értem, és köszönöm.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Csak a munkánkat végezzük, tábornok. â€“ mosolygott rá a doktor. â€“ Önnek is jót lenne, ha pihenne kicsit. Azzal nem segít rajta, ha kidől a fáradtságtól.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Rendben vagyok, köszönöm. â€“ válaszolta ellentmondást nem tűrő hangon Jack.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ahogy gondolja. Viszlát, holnap. â€“ hagyta rá az orvos és a nővérekkel együtt elhagyta a helyiséget.<br />
<br />
<br />
<br />
 <div class="text_center">[center]* * *</div>[/center]<br />
<br />
 Újabb két nap telt el Sam balesete óta. A nővérek és a két orvos sűrűn megnézték a nőt. Minden alkalommal, mikor megvizsgálták Samet, megnyugtatták Jacket, hogy az állapota stabil.<br />
<br />
<br />
<br />
 Az ötödik nap reggelén Jack arra ébredt, hogy lágyan, mintha egy pillangó szárnya lenne, valami megérinti az arcát. Fejét, mely eddig az ágyon, Sam keze mellett nyugodott, felkapta az érintésre. A következő pillanatban már éber volt, és azonnal megnyomta a nővérhívó gombját. Az egyik nővér szinte rögtön a szobában termett.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Magához tért. â€“ mondta a nőnek, mielőtt az bármit is kérdezhetett volna.<br />
<br />
<br />
<br />
 A nővér biccentett, majd a fali készülékhez lépett.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Dr. Reiner, itt Martha nővér. Miss. Carter magához tért. â€“ mondta a telefonba, majd Samhez lépett: â€“ Minden rendben. Feküdjön, kérem nyugodtan, a doktornő azonnal itt lesz.<br />
<br />
<br />
<br />
 Ahogy ezt kimondta, a doktornő és egy másik nővér már a szobában is volt. Az orvos megkérte Jacket, hogy álljon hátrébb. Belevilágított Sam szemeibe, majd a jobb keze mutatóujját jobbra-balra mozgatta a szeme előtt.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Dr. Reiner vagyok, üdvözlöm ismét közöttünk. â€“ mosolygott a nőre. â€“ Kihúzom a tubust a torkából. Kellemetlen érzés lesz, és fájni fog a torka. â€“ tette hozzá, majd munkához látott.<br />
<br />
<br />
<br />
 Samnek köhögnie kellett a művelet után. Martha nővér azonnal vizet hozott neki.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ne emelje fel a fejét. â€“ mondta Samnek, és a szájába tette a szívószálat.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Köszönöm. â€“ suttogta Sam.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Meg tudja mondani a nevét? â€“ kérdezte a doktornő Samet.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Samantha Carter. â€“ válaszolta alig hallhatóan Sam.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Foglalkozása?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Asztrofizikus és a Légierő ezredese.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Emlékszik mi történt?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Lezuhant a repülőgép. â€“ mondta erőtlenül Sam.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Mennyit mutatok? â€“ tartotta fel három ujját az orvos.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Hármat.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Rendben. â€“ bólintott a doktornő. â€“ Szóljon, ha érzi a kezem. â€“ azzal Dr. Reiner megfogta Sam jobb bokáját.<br />
<br />
<br />
<br />
 Megvárta, míg Sam a szemével jelzi, hogy érzi az érintést, majd Sam bal térdére tette a kezét. Sam ismét biccentett az érintés hatására.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Mennyire súlyos? â€“ kérdezte halkan Sam. â€“ Gondolom megsérült a gerincem.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Igen. Eltört, de a gerincvelő nem sérült. Dr. Gear az ortopéd sebész, sikeresen összeillesztette a sérült csigolyákat.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Fogok tudni járni?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Igen, minden bizonnyal. â€“ bólintott a doktornő. â€“ De mielőtt a rehabilitációt megkezdhetné, először a többi sérüléséből kell felépülnie. Nagyon komoly belső sérülésekkel hozták be. A bal veséje, és a bal petefészke oly mértékig károsodott, hogy el kellett távolítanunk. â€“ tájékoztatta Samet. â€“ Pihenjen. Később még benézek.<br />
<br />
<br />
<br />
 Mikor mindenki elhagyta a szobát, Jack visszaült Sam ágya mellé, és megfogta a kezét.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Jól rám ijesztettél.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Nem akartam. â€“ mosolyodott el halványan Sam.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Igen, gondoltam. â€“ viszonozta a mosolyt Jack, és megsimogatta a nő arcát.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Meddig voltam eszméletlen?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Négy napig.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ugye nem ültél itt végig?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Hol máshol lehettem volna?<br />
<br />
<br />
<br />
 Sam belenézett a férfi meleg, szeretettel és aggódással teli szemeibe, és kigördült egy könnycsepp a szeméből. Elfordította a fejét, de Jack megfogta az állát, és lágyan kényszerítette, hogy rá nézzen.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Minden rendben lesz, szívem. â€“ suttogta Jack.<br />
<br />
<br />
<br />
 Hozzá hajolt, megcsókolta, majd a homlokát a nő homlokára támasztotta. Szavak nélkül próbált erőt adni a nőnek.<br />
<br />
<br />
<br />
 <div class="text_center">[center]* * *</div>[/center]<br />
<br />
 Két hónap telt el Sam balesete óta. Jack reggel, délben és este is meglátogatta. Nem szívesen hagyta magára. Tudta, hogy Samet lelkileg nagyon megviselte a baleset. A nő nem panaszkodott, de Jack látta rajta, hogy óriási fájdalmai vannak. Minden nap gyógytornász foglalkozott vele, és Sam egy hang nélkül tűrte a néha komoly fájdalmakkal járó gyakorlatokat.<br />
<br />
<br />
<br />
 Végre eljött az a nap is, mikor Sam hazamehetett. Jack előző nap kicsit átrendezte a házat, hogy legyen hely a kerekes széknek. Kora reggel bevásárolt friss élelmiszerekkel, és kitakarított. Kivételesen nagyon pontos volt. A megbeszélt délután egy óra helyett már délben a rehabilitációs intézetben volt. Türelmesen várt, míg Sam elkészült.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ne felejtse el, nem ülhet 20-30 percnél többet egyszerre. Csak a hátán esetleg a hasán fekhet. A legjobb a félig fekvő helyzet. â€“ figyelmeztette Samet még egyszer az ortopéd orvos.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Rendben. â€“ biccentett Sam.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Holnap reggel 7 órakor ott lesz a házi ápolónő, és mindenben a segítségére lesz.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Köszönöm.<br />
<br />
<br />
<br />
 A recepción megkapták a zárójelentést, és a gyógytorna beosztást, és már indulhattak is haza.<br />
<br />
<br />
<br />
 Mikor hazaértek, Jack a karjában vitte Samet a házba. Óvatosan leültette a kanapéra, és tett egy párnát a háta mögé. Türelmesen várta, amíg a nő elhelyezkedik, majd leült mellé.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Legalább ezt is begyakorolom. â€“ mondta mosolyogva.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Begyakorlod? â€“ nézett értetlenül Sam Jackre.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Az esküvőnk után csak úgy illik, hogy a karomban hozzalak át a küszöbön. Nem?<br />
<br />
<br />
<br />
 Sam nem válaszolt. Az ölében nyugvó bal kezén csillogó gyűrűt nézte. Érezte, hogy könnyek folynak végig az arcán.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Mi a baj? Fájdalmaid vannak? â€“ kérdezte aggódva Jack.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Nem, nincsenek.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“Akkor? Nem jó újra itthon?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“De, csakâ€¦ â€“ Sam elakadt.<br />
<br />
<br />
<br />
 Nem tudta, hogyan mondja el az aggályait úgy Jacknek, hogy ne bántsa őt meg. Látta az elmúlt hetekben, hogy Jack sokszor aggódva néz rá. Érezte, hogy a férfinek is megfordult a fejében az, ami neki is. Mi lesz, ha mégsem fog ismét járni?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Sam. Mond el, mi bánt, kérlek! â€“ kérlelte Jack.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Biztosan akarod?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Mit?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Az esküvőt. Tényleg el akarsz venni még mindig? â€“ kérdezte halkan a nő.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Az Isten szerelmére! Hogy kérdezhetsz ilyet?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Nézz rám, Jack!<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Nézek! â€“ simogatta meg az arcát.<br />
<br />
<br />
<br />
 Tudta, mire gondol Sam. Nem beszéltek erről, de tudta, hogy Sam retteg attól, hogy a kerekesszékben kell leélnie az életét.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Tudod, mit látok, ha rád nézek? â€“ kérdezte lágy hangon, és Sam kérdő tekintetét látva folytatta: â€“ Egy gyönyörű, nagyon csinos, végtelenül okos nőt, akit mindennél jobban szeretek. És aki valami rejtélyes csoda folytán viszont szeret. Legalábbis bízom benne.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ne butáskodj! Tudod, hogy szeretlek. Éppen ezért nem várhatom el tőled, hogy akkor is mellettem maradj, haâ€¦<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ezt fejezd be máris! â€“ szakította félbe halkan, de ellentmondást nem tűrő határozottsággal Jack. â€“ Bár most nincs itt az anyakönyvvezető, de akkor is kimondom: jóban, rosszban, gazdagságban, szegénységben, betegségben, egészségben, mindörökké veled leszek. Mindig. Mondtam már egyszer, emlékszel?<br />
<br />
<br />
<br />
 Sam nem tudott megszólalni a férfi hangjából áradó szeretettől, így csak bólintott a kérdésre.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Remek! Remélem is, hogy nem hiába strapáltam magam és Danielt, hogy megtanuljak táncolni. â€“ vágott mókás fintort Jack.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Táncórákat vettél Danieltől? â€“ vonta fel csodálkozva a szemöldökét Sam.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Megígértem, hogy táncolok veled az esküvőnkön, nem?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ó, Jack! â€“ sóhajtotta Sam, és tekintete mérhetetlen szerelmet tükrözött. â€“ Szeretlek. Nagyon szeretlek.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Én is téged, drágám. â€“ Jack mélyen, szenvedélyesen megcsókolta.<br />
<br />
<br />
<br />
 <div class="text_center">[center]* * *</div>[/center]<br />
<br />
 Sam mosolyogva nézte a kanapéról, ahogy Jack az égősort próbálja feltenni a fenyőfára. Eddig ő is segített neki, már amennyire tőle telt. Az elmúlt két hónapban a tolószék helyett már egyre többet használta a mankókat, de még most, 5 hónappal a baleset után is gyorsan elfáradt. Ennek okán ma is leginkább a tanácsaival tudott segíteni Jacknek.<br />
<br />
<br />
<br />
 Jack végül győzött az égősorral szemben, és büszkén ült le Sam mellé a kanapéra.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Jó munkát végeztünk.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Te végeztél jó munkát. â€“ helyesbített Sam.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Jövő ilyenkor majd úgy csináljuk, ahogy eddig minden évben. Te díszítesz, én asszisztálok. â€“ mosolygott Jack a nőre. â€“ Azért szép lett, nem?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ De, igen. Szép nagy. Megvetted a legnagyobbat?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Majdnem. â€“ jelent meg az a tipikus Jack féle vigyor a férfi szája sarkában, amit Sam annyira imádott.<br />
<br />
<br />
<br />
 Néhány pillanatig csendben nézték a villódzó színes fényeket, majd Jack gyomra türelmetlenül adott hangot annak a ténynek, hogy bizony ideje lenne vacsorázni.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Együnk talán? â€“ kérdezte Sam pajkosan.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Nem volna rossz.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ide adnád a mankóimat?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Nincs rá szükség. Van nekem két jó erős karom. Gyere. â€“ a karjába kapta a nőt, átsétált vele az étkezőbe, és leültette a helyére.<br />
<br />
<br />
<br />
 Miután jóllaktak, Jack leszedte az asztalt. Visszavitte Samet a kanapéra, majd a türelmét kérte. Bement a hálóba, és pár pillanat múlva titokzatosan a háta mögé rejtett kezekkel jelent meg ismét. Jack leült Sam mellé, elővette a kezeit a háta mögül, és a nő felé nyújtotta a kis csomagot.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Boldog karácsonyt, drágám.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Köszönöm. â€“ vette el mosolyogva a csomagocskát a nő. â€“ Mi van benne?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Megtudod, ha kibontod. â€“ nyomott egy csókot a nő ajkaira.<br />
<br />
<br />
<br />
 Sam izgatottan tépte fel a papírt a négyzet alakú csomagon. Kinyitotta a sötétkék bársonydobozt, és a szája tátva maradt a látványtól. A doboz belsejében, bordó selymen egy fehérarany nyaklánc feküdt, közepén egy borsószem nagyságú égkék gyémánt függővel. Mellette a hozzá illő pár fülbevaló lapult.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Istenem! Ez gyönyörű!<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Az édesanyámé volt. Ezt viselte, mikor hozzáment az apámhoz. Azt gondoltam, illene hozzád. â€“ Jack a kezébe vette a nyakláncot, és Sam nyakába akasztotta. â€“ Úgy is van.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Köszönöm. â€“ suttogta könnyes szemekkel, meghatottan Sam. â€“ Nekem sajnos nem volt lehetőségem, hogy vásároljak neked valamit. â€“ mondta Sam bocsánatkérően.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ugyan már! Nem is gondoltam ilyesmire.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Viszont van egy meglepetésem. Bár nem igazi karácsonyi ajándék, a szó hagyományos értelmében, de nevezhetjük annak. â€“ titokzatoskodott Sam.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Nem értelek. Bár ez nem újdonság. â€“ fintorgott mókásan Jack.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Mindjárt megérted. Átülnél, kérlek oda? â€“ mutatott a kanapétól pár méternyire álló fotelre.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Miért?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Kérlek!<br />
<br />
<br />
<br />
 Jack teljesítette a kérését. Sam kicsúszott egész a kanapé szélére. Megtámaszkodott maga mellett és lassan felállt. Jack lélegzet visszafojtva figyelte. Ami ezután következett, az legmerészebb álmait is felülmúlta. Sam felemelte a jobb lábát, és összeszorított ajkakkal lépett egyet előre. Láthatóan minden erejére szüksége volt a mozdulathoz, de a bal lábát a jobb elé tette. Még kétszer megismételte a mozdulatsort, és odaért a szájtátva figyelő Jackhez. Remegő térdekkel állt meg előtte.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Istenem, Sam! â€“ nyögte boldogan Jack, majd átölelte a derekát, és az ölébe ültette. â€“ Mióta?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Egy hete, körülbelül. Nem akartam elmondani, meglepetésnek szántam.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Sikerült. Nem is álmodhattam volna ennél szebb karácsonyi ajándékról. Köszönöm, drágám.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ne örülj előre. â€“ somolygott Sam.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Miért ne? Innen már csak egy ugrás, hogy szaladj. â€“ nevetett Jack boldogan.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Stílszerű. â€“ kacagott Sam. â€“ Viszont én ezek után könnyedén a szavadon foglak majd.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Mivel kapcsolatban is? â€“ nézett kérdőn a nő vidáman csillogó kék szemeibe Jack.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Most már nem úszod meg, hogy táncolj velem az esküvőnkön. â€“ karolta át a férfi nyakát Sam. â€“ A terapeuta szerint még 3-4 hónap, és beválthatod az ígéreted.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Boldogan, édesem. Semmire sem vágyom jobban. â€“ pecsételte meg csókkal az egyezségüket Jack.<br />
<br />
<br />
<br />
 <div class="text_center">[center]<span style="font-weight: bold;" class="mycode_b"><span style="font-size: 4pt;" class="mycode_size">VÉGE</span></span></div>[/center]<br />
<br />
<img src="https://forum.csillagkapu.hu/images/attachtypes/pdf.png" title="Adobe Acrobat PDF" border="0" alt=".pdf" />
&nbsp;&nbsp;<a href="attachment.php?aid=561" target="_blank" title="">The Accident.pdf</a> (Méret: 159,48 KB / Letöltések: 3)
]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[A GW fórumán meghirdetett Secret Santa projekt keretében írtam ezt a rövid kis történetet. Gondoltam - engedve Emilia karácsonyi történet írásra vonatkozó felhívására - megosztom veletek. <br />
<br />
A csatolásban az eredeti, angol nyelvű verzió olvasható.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
 <div class="text_center">[center]<span style="font-weight: bold;" class="mycode_b"><span style="font-size: 4pt;" class="mycode_size">A baleset</span></span></div>[/center]<br />
<br />
 A tábornok a washingtoni délutáni forgalomban kormányozta az autóját a Dulles repülőtérre. Az órájára nézett, és nagyot sóhajtott. Az elmúlt néhány órában sokszor megtette ezt a mozdulatot. Egészen pontosan azóta, hogy megkapta Sam üzenetét, miszerint felszállt a gépére Colorado Springsben. Meglehetős késésben volt, egy megbeszélés miatt. Mikor végre sikerült elindulnia a Pentagonból a repülőtérre, próbálta hívni Samet, de a telefonja még nem volt elérhető, ezért küldött egy üzenetet, hogy várja meg a repülőtér előcsarnokában.<br />
<br />
<br />
<br />
 Sam két hete tért vissza Atlantiszról, és ő is megtudta azt, amit Jack már egy nappal korábban, mégpedig, hogy leváltották. Emlékezett rá, mennyire sokkolta Samet először a hír. Az IOA értékelése után azonban a nő megnyugodott, tudatosították benne, hogy nem a képességeivel volt probléma.<br />
<br />
<br />
<br />
 Néhány napja, mikor Colorado Springsbe utaztak Baâ€™al goaâ€™uld eltávolítási szertartása miatt, Sam elfogadta Landry tábornok ajánlatát, hogy térjen vissza a CSK-1-be. Jacknek a szertartás után vissza kellett jönnie Washingtonba, Sam viszont nem tudott vele tartani. Meg kellett beszélnie Landry-vel, hogy az esküvőjük miatt mikor tud munkába állni.<br />
<br />
<br />
<br />
 Mosoly suhant át az arcán erre a gondolatra. Maga előtt látta a nő meglepett arcát, boldogságtól csillogó kék szemeit, mikor néhány héttel az atlantiszi kinevezése előtt megkérte a kezét. Akkor már nem volt idejük az esküvőre, most azonban már nincs akadálya.<br />
<br />
<br />
<br />
 Elővette a telefonját, hogy felhívja Samet, de a készülék csörgése megakadályozta.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Oâ€™Neill! â€“ szólt bele a készülékbe.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Üdvözlöm! Rogers őrmester vagyok a washingtoni városi rendőrségtől, uram. Samantha Carter ezredes irattárcájában az ön neve és telefonszáma volt megadva, mint baleset esetén értesítendő személy.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Mi történt? Mondja már az Isten szerelmére!<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ A Colorado Springsből Washingtonba tartó gép a leszállás közben, eddig ismeretlen okok miatt, a földnek csapódott.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Mi? Uram Isten! Mi van vele?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ A Walter Reed katonai kórházba szállították.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Köszönöm, azonnal ott vagyok.<br />
<br />
<br />
<br />
 Jack meg sem várta, hogy a férfi válaszol-e valamit Az anyósülésre dobta a telefonját, és egy hirtelen kor­mánymozdulattal megfordította az autót. A sebességkorlátnak fittyet hányva száguldott a kórház felé. A kórházhoz érve az első üres parkolóban letette az autóját. Nem foglalkozott azzal sem, hogy tilosban parkol, és szinte berobbant az épületbe. Az információs pulthoz sietett, és a tőle telhető legnagyobb nyugalommal szólította meg az ott ülő fiatal nőt.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Elnézést! â€“ megvárta, hogy a nő felemelje a fejét a papírból, amire írt, majd folytatta: â€“ Jack Oâ€™Neill tábornok vagyok. Most értesítettek, hogy a menyasszonyomat Samantha Cartert nemrég hozták be. Meg tudná mondani, hol van?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Igen, egy pillanat! â€“ válaszolt a nő.<br />
<br />
<br />
<br />
 Jack idegesen dobolt a pulton, amíg a nő az adatbázisban keresgélt.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Mentőhelikopter hozta be, és a műtőben van. Második emelet.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Köszönöm.<br />
<br />
<br />
<br />
 Jack nem várt a liftre, kettesével szedve a lépcsőfokokat rohant fel a másodikra. Mikor felért, megtorpant egy pillanatra, körbenézett, majd a nővérpulthoz ment. Itt is elismételte a földszinten ülő nőnek mondottakat, és hozzá tette:<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Tudna mondani valamit az állapotáról?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Üdvözlöm. Annyi információm van, hogy repülőgép szerencsétlenség történt, és mivel a menyasszonya a Légierő tisztje, ide hozták. A műtőbe vitték, és két sebészt hívtak hozzá.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ennyire súlyos az állapota?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Nem tudok részleteket. Sajnálom, uram. â€“ nézett rá szánakozón a nő.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Semmi gond, köszönöm. â€“ biccentett Jack.<br />
<br />
<br />
<br />
 A nő kinyitotta az egyik fiókot, és egy kis tasakot vett ki belőle. Kezébe borította a tartalmát, majd Jack felé nyújtotta a kezét.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ezeket le kellett róla venni, mikor bevitték a műtőbe.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Köszönöm. â€“ Jack sápadtan vette el a nőtől Sam jegygyűrűjét és a fülbevalóit.<br />
<br />
<br />
<br />
 A következő órákban Jack úgy érezte, az idő ólomlábakon jár. Még akkor is, ha relatívâ€¦ Elvesztette az időérzékét, miközben fel-alá járkált a folyosón. Aztán egyszer csak, nyílt a műtő ajtaja. Egy nyakát fáradtan masszírozó, középkorú nő lépett oda a nővérpulthoz. Aláírta az elé tett papírt, majd a nővér mondott neki valamit. A nő Jack felé fordult, és hozzá lépett.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Jack Oâ€™Neill?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Igen, én vagyok.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Üdvözlöm, Dr. Michelle Reiner vagyok. Dr. Gear és én műtöttük Carter ezredest.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Hogy van?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Sajnos nincs jól. A hasa bal oldalát átszúrta egy fémrúd. Emiatt nagyon súlyos sérülései, és belső vérzése volt, mikor megérkeztek vele. A vérzést sikerült elállítanunk, de a bal veséje és a bal petefészke olyan súlyosan sérült, hogy el kellett távolítanunk. A műtét alatt egyszer leállt a szíve, újra kellett élesztenünk.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“Istenem! â€“ suttogta Jack.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Sajnos ez még nem minden. â€“ folytatta együtt érzően a doktornő.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Hogyan?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Eltört a gerince. Dr. Gear összeillesztette a törött csigolyákat, de egyelőre nem lehet tudni, milyen súlyos a sérülés. Bizakodóak vagyunk, mert a gerincvelő nem sérült. Azonban erről csak akkor tudunk többet mondani, ha a többi sérülése meggyógyult.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Haâ€¦ â€“ ismételte Jack szinte reményvesztetten.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Nézze, az ezredes szervezete erős. Minden esély meg van rá, hogy teljesen felépüljön. Egyelőre várunk, nem tehetünk mást.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Bemehetek hozzá?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Természetesen. Az intenzív osztályra vitték, a nővér majd útba igazítja. â€“ azzal az orvos megkérte a pult mögött ülő nőt, hogy mutassa meg a tábornoknak Sam szobáját.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Köszönöm. â€“ biccentett Jack Dr. Reinernek, és követte a nővért.<br />
<br />
<br />
<br />
 <div class="text_center">[center]* * *</div>[/center]<br />
<br />
 A tábornok odalépett Sam ágyához, és fájdalmasan összeszorult a szíve a látványtól. A nő szép arcát véraláfutások tarkították, bal szemöldöke felrepedt. Csövek és vezetékek lógtak mindenfele. Számtalanszor látta már a nőt sérülten és eszméletlenül, mégis remegett a gyomra a félelemtől, hogy most tényleg elveszítheti. Odahúzott egy széket az ágy mellé, leült és óvatosan megfogta Sam jobb kezét. Hozzá hajolt, és lágy csókot nyomott a homlokára.<br />
<br />
<br />
<br />
 Teltek az órák, és Jack nem mozdult Sam mellől. Azt sem vette észre, hogy idő közben lement a Nap, majd ismét felkelt. Könyökét a térdeire, állát a kezeire támasztva ült csüggedten. Szinte szuggerálta a tekintetével Samet, hogy ébredjen fel. Dr. Reiner és Dr. Gear többször is megnézte Samet, majd minden alkalommal közölték, hogy az állapota a körülményekhez képest kielégítő.<br />
<br />
<br />
<br />
 Másnap kora délután ismét megjelent a két orvos.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Még mindig nincs változás az állapotában, ami jelen esetben jó hír. â€“ tájékoztatta Dr. Gear Jacket. â€“ Most el kell őt vinnünk. Gerincröntgent és koponya CT-t végzünk. Szeretnénk tudni, van-e a törésen kívül máshol sérülés a gerincoszlopán, és, hogy van-e agyrázkódása. Jó a pupillareflex, tehát nagy valószínűséggel nincs idegrendszeri károsodás, de szeretnék biztosra menni. <br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Egyen addig valamit. â€“ tette hozzá Dr. Reiner.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Nem bírok enni.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Próbálja meg. Már szóltam a nővéreknek, hogy hozzanak magának egy kényelmesebb ülőalkalmatosságot. Ha gondolja, használhatja a folyosó végén levő fürdőszobát is.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Köszönöm.<br />
<br />
<br />
<br />
 A doktornő biccentett, majd kitolták Samet a kórteremből.<br />
<br />
<br />
<br />
 Jack megfogadta Dr. Reiner tanácsát, és lezuhanyozott. Azután lement a kantinba és vett egy szendvicset és egy palack vizet magának. Egykedvűen rágcsálta a kenyerét, ahogy haladt vissza Sam szobájába. Mire odaért már Samet is visszavitték, és egy nővér épp a hasán cserélte ki a kötést. Jack megrökönyödve nézte a nő szép bőrét elcsúfító vörös sebet. Dr. Gear az egyik kórlapra jegyzett fel valamit, és mikor Jack belépett felnézett.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Minden rendben, tábornok. Nincs agyrázkódása, és semmilyen sérülés nem látszik az agyában. A törésen kívül nincs gerincsérülés, és az összeillesztett csigolyák is stabilak. â€“ tájékoztatta Jacket. <br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Mikor fog magához térni? â€“ kérdezte a tábornok.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ezt sajnos nem tudom megmondani. Komoly trauma érte a testét. Lehet egy-két nap, de egy-két hét is. Neki jobb most, ha alszik. Erős fájdalmai lennének.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Értem, és köszönöm.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Csak a munkánkat végezzük, tábornok. â€“ mosolygott rá a doktor. â€“ Önnek is jót lenne, ha pihenne kicsit. Azzal nem segít rajta, ha kidől a fáradtságtól.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Rendben vagyok, köszönöm. â€“ válaszolta ellentmondást nem tűrő hangon Jack.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ahogy gondolja. Viszlát, holnap. â€“ hagyta rá az orvos és a nővérekkel együtt elhagyta a helyiséget.<br />
<br />
<br />
<br />
 <div class="text_center">[center]* * *</div>[/center]<br />
<br />
 Újabb két nap telt el Sam balesete óta. A nővérek és a két orvos sűrűn megnézték a nőt. Minden alkalommal, mikor megvizsgálták Samet, megnyugtatták Jacket, hogy az állapota stabil.<br />
<br />
<br />
<br />
 Az ötödik nap reggelén Jack arra ébredt, hogy lágyan, mintha egy pillangó szárnya lenne, valami megérinti az arcát. Fejét, mely eddig az ágyon, Sam keze mellett nyugodott, felkapta az érintésre. A következő pillanatban már éber volt, és azonnal megnyomta a nővérhívó gombját. Az egyik nővér szinte rögtön a szobában termett.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Magához tért. â€“ mondta a nőnek, mielőtt az bármit is kérdezhetett volna.<br />
<br />
<br />
<br />
 A nővér biccentett, majd a fali készülékhez lépett.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Dr. Reiner, itt Martha nővér. Miss. Carter magához tért. â€“ mondta a telefonba, majd Samhez lépett: â€“ Minden rendben. Feküdjön, kérem nyugodtan, a doktornő azonnal itt lesz.<br />
<br />
<br />
<br />
 Ahogy ezt kimondta, a doktornő és egy másik nővér már a szobában is volt. Az orvos megkérte Jacket, hogy álljon hátrébb. Belevilágított Sam szemeibe, majd a jobb keze mutatóujját jobbra-balra mozgatta a szeme előtt.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Dr. Reiner vagyok, üdvözlöm ismét közöttünk. â€“ mosolygott a nőre. â€“ Kihúzom a tubust a torkából. Kellemetlen érzés lesz, és fájni fog a torka. â€“ tette hozzá, majd munkához látott.<br />
<br />
<br />
<br />
 Samnek köhögnie kellett a művelet után. Martha nővér azonnal vizet hozott neki.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ne emelje fel a fejét. â€“ mondta Samnek, és a szájába tette a szívószálat.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Köszönöm. â€“ suttogta Sam.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Meg tudja mondani a nevét? â€“ kérdezte a doktornő Samet.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Samantha Carter. â€“ válaszolta alig hallhatóan Sam.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Foglalkozása?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Asztrofizikus és a Légierő ezredese.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Emlékszik mi történt?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Lezuhant a repülőgép. â€“ mondta erőtlenül Sam.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Mennyit mutatok? â€“ tartotta fel három ujját az orvos.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Hármat.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Rendben. â€“ bólintott a doktornő. â€“ Szóljon, ha érzi a kezem. â€“ azzal Dr. Reiner megfogta Sam jobb bokáját.<br />
<br />
<br />
<br />
 Megvárta, míg Sam a szemével jelzi, hogy érzi az érintést, majd Sam bal térdére tette a kezét. Sam ismét biccentett az érintés hatására.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Mennyire súlyos? â€“ kérdezte halkan Sam. â€“ Gondolom megsérült a gerincem.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Igen. Eltört, de a gerincvelő nem sérült. Dr. Gear az ortopéd sebész, sikeresen összeillesztette a sérült csigolyákat.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Fogok tudni járni?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Igen, minden bizonnyal. â€“ bólintott a doktornő. â€“ De mielőtt a rehabilitációt megkezdhetné, először a többi sérüléséből kell felépülnie. Nagyon komoly belső sérülésekkel hozták be. A bal veséje, és a bal petefészke oly mértékig károsodott, hogy el kellett távolítanunk. â€“ tájékoztatta Samet. â€“ Pihenjen. Később még benézek.<br />
<br />
<br />
<br />
 Mikor mindenki elhagyta a szobát, Jack visszaült Sam ágya mellé, és megfogta a kezét.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Jól rám ijesztettél.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Nem akartam. â€“ mosolyodott el halványan Sam.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Igen, gondoltam. â€“ viszonozta a mosolyt Jack, és megsimogatta a nő arcát.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Meddig voltam eszméletlen?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Négy napig.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ugye nem ültél itt végig?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Hol máshol lehettem volna?<br />
<br />
<br />
<br />
 Sam belenézett a férfi meleg, szeretettel és aggódással teli szemeibe, és kigördült egy könnycsepp a szeméből. Elfordította a fejét, de Jack megfogta az állát, és lágyan kényszerítette, hogy rá nézzen.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Minden rendben lesz, szívem. â€“ suttogta Jack.<br />
<br />
<br />
<br />
 Hozzá hajolt, megcsókolta, majd a homlokát a nő homlokára támasztotta. Szavak nélkül próbált erőt adni a nőnek.<br />
<br />
<br />
<br />
 <div class="text_center">[center]* * *</div>[/center]<br />
<br />
 Két hónap telt el Sam balesete óta. Jack reggel, délben és este is meglátogatta. Nem szívesen hagyta magára. Tudta, hogy Samet lelkileg nagyon megviselte a baleset. A nő nem panaszkodott, de Jack látta rajta, hogy óriási fájdalmai vannak. Minden nap gyógytornász foglalkozott vele, és Sam egy hang nélkül tűrte a néha komoly fájdalmakkal járó gyakorlatokat.<br />
<br />
<br />
<br />
 Végre eljött az a nap is, mikor Sam hazamehetett. Jack előző nap kicsit átrendezte a házat, hogy legyen hely a kerekes széknek. Kora reggel bevásárolt friss élelmiszerekkel, és kitakarított. Kivételesen nagyon pontos volt. A megbeszélt délután egy óra helyett már délben a rehabilitációs intézetben volt. Türelmesen várt, míg Sam elkészült.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ne felejtse el, nem ülhet 20-30 percnél többet egyszerre. Csak a hátán esetleg a hasán fekhet. A legjobb a félig fekvő helyzet. â€“ figyelmeztette Samet még egyszer az ortopéd orvos.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Rendben. â€“ biccentett Sam.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Holnap reggel 7 órakor ott lesz a házi ápolónő, és mindenben a segítségére lesz.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Köszönöm.<br />
<br />
<br />
<br />
 A recepción megkapták a zárójelentést, és a gyógytorna beosztást, és már indulhattak is haza.<br />
<br />
<br />
<br />
 Mikor hazaértek, Jack a karjában vitte Samet a házba. Óvatosan leültette a kanapéra, és tett egy párnát a háta mögé. Türelmesen várta, amíg a nő elhelyezkedik, majd leült mellé.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Legalább ezt is begyakorolom. â€“ mondta mosolyogva.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Begyakorlod? â€“ nézett értetlenül Sam Jackre.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Az esküvőnk után csak úgy illik, hogy a karomban hozzalak át a küszöbön. Nem?<br />
<br />
<br />
<br />
 Sam nem válaszolt. Az ölében nyugvó bal kezén csillogó gyűrűt nézte. Érezte, hogy könnyek folynak végig az arcán.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Mi a baj? Fájdalmaid vannak? â€“ kérdezte aggódva Jack.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Nem, nincsenek.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“Akkor? Nem jó újra itthon?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“De, csakâ€¦ â€“ Sam elakadt.<br />
<br />
<br />
<br />
 Nem tudta, hogyan mondja el az aggályait úgy Jacknek, hogy ne bántsa őt meg. Látta az elmúlt hetekben, hogy Jack sokszor aggódva néz rá. Érezte, hogy a férfinek is megfordult a fejében az, ami neki is. Mi lesz, ha mégsem fog ismét járni?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Sam. Mond el, mi bánt, kérlek! â€“ kérlelte Jack.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Biztosan akarod?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Mit?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Az esküvőt. Tényleg el akarsz venni még mindig? â€“ kérdezte halkan a nő.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Az Isten szerelmére! Hogy kérdezhetsz ilyet?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Nézz rám, Jack!<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Nézek! â€“ simogatta meg az arcát.<br />
<br />
<br />
<br />
 Tudta, mire gondol Sam. Nem beszéltek erről, de tudta, hogy Sam retteg attól, hogy a kerekesszékben kell leélnie az életét.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Tudod, mit látok, ha rád nézek? â€“ kérdezte lágy hangon, és Sam kérdő tekintetét látva folytatta: â€“ Egy gyönyörű, nagyon csinos, végtelenül okos nőt, akit mindennél jobban szeretek. És aki valami rejtélyes csoda folytán viszont szeret. Legalábbis bízom benne.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ne butáskodj! Tudod, hogy szeretlek. Éppen ezért nem várhatom el tőled, hogy akkor is mellettem maradj, haâ€¦<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ezt fejezd be máris! â€“ szakította félbe halkan, de ellentmondást nem tűrő határozottsággal Jack. â€“ Bár most nincs itt az anyakönyvvezető, de akkor is kimondom: jóban, rosszban, gazdagságban, szegénységben, betegségben, egészségben, mindörökké veled leszek. Mindig. Mondtam már egyszer, emlékszel?<br />
<br />
<br />
<br />
 Sam nem tudott megszólalni a férfi hangjából áradó szeretettől, így csak bólintott a kérdésre.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Remek! Remélem is, hogy nem hiába strapáltam magam és Danielt, hogy megtanuljak táncolni. â€“ vágott mókás fintort Jack.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Táncórákat vettél Danieltől? â€“ vonta fel csodálkozva a szemöldökét Sam.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Megígértem, hogy táncolok veled az esküvőnkön, nem?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ó, Jack! â€“ sóhajtotta Sam, és tekintete mérhetetlen szerelmet tükrözött. â€“ Szeretlek. Nagyon szeretlek.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Én is téged, drágám. â€“ Jack mélyen, szenvedélyesen megcsókolta.<br />
<br />
<br />
<br />
 <div class="text_center">[center]* * *</div>[/center]<br />
<br />
 Sam mosolyogva nézte a kanapéról, ahogy Jack az égősort próbálja feltenni a fenyőfára. Eddig ő is segített neki, már amennyire tőle telt. Az elmúlt két hónapban a tolószék helyett már egyre többet használta a mankókat, de még most, 5 hónappal a baleset után is gyorsan elfáradt. Ennek okán ma is leginkább a tanácsaival tudott segíteni Jacknek.<br />
<br />
<br />
<br />
 Jack végül győzött az égősorral szemben, és büszkén ült le Sam mellé a kanapéra.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Jó munkát végeztünk.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Te végeztél jó munkát. â€“ helyesbített Sam.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Jövő ilyenkor majd úgy csináljuk, ahogy eddig minden évben. Te díszítesz, én asszisztálok. â€“ mosolygott Jack a nőre. â€“ Azért szép lett, nem?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ De, igen. Szép nagy. Megvetted a legnagyobbat?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Majdnem. â€“ jelent meg az a tipikus Jack féle vigyor a férfi szája sarkában, amit Sam annyira imádott.<br />
<br />
<br />
<br />
 Néhány pillanatig csendben nézték a villódzó színes fényeket, majd Jack gyomra türelmetlenül adott hangot annak a ténynek, hogy bizony ideje lenne vacsorázni.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Együnk talán? â€“ kérdezte Sam pajkosan.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Nem volna rossz.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ide adnád a mankóimat?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Nincs rá szükség. Van nekem két jó erős karom. Gyere. â€“ a karjába kapta a nőt, átsétált vele az étkezőbe, és leültette a helyére.<br />
<br />
<br />
<br />
 Miután jóllaktak, Jack leszedte az asztalt. Visszavitte Samet a kanapéra, majd a türelmét kérte. Bement a hálóba, és pár pillanat múlva titokzatosan a háta mögé rejtett kezekkel jelent meg ismét. Jack leült Sam mellé, elővette a kezeit a háta mögül, és a nő felé nyújtotta a kis csomagot.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Boldog karácsonyt, drágám.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Köszönöm. â€“ vette el mosolyogva a csomagocskát a nő. â€“ Mi van benne?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Megtudod, ha kibontod. â€“ nyomott egy csókot a nő ajkaira.<br />
<br />
<br />
<br />
 Sam izgatottan tépte fel a papírt a négyzet alakú csomagon. Kinyitotta a sötétkék bársonydobozt, és a szája tátva maradt a látványtól. A doboz belsejében, bordó selymen egy fehérarany nyaklánc feküdt, közepén egy borsószem nagyságú égkék gyémánt függővel. Mellette a hozzá illő pár fülbevaló lapult.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Istenem! Ez gyönyörű!<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Az édesanyámé volt. Ezt viselte, mikor hozzáment az apámhoz. Azt gondoltam, illene hozzád. â€“ Jack a kezébe vette a nyakláncot, és Sam nyakába akasztotta. â€“ Úgy is van.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Köszönöm. â€“ suttogta könnyes szemekkel, meghatottan Sam. â€“ Nekem sajnos nem volt lehetőségem, hogy vásároljak neked valamit. â€“ mondta Sam bocsánatkérően.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ugyan már! Nem is gondoltam ilyesmire.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Viszont van egy meglepetésem. Bár nem igazi karácsonyi ajándék, a szó hagyományos értelmében, de nevezhetjük annak. â€“ titokzatoskodott Sam.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Nem értelek. Bár ez nem újdonság. â€“ fintorgott mókásan Jack.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Mindjárt megérted. Átülnél, kérlek oda? â€“ mutatott a kanapétól pár méternyire álló fotelre.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Miért?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Kérlek!<br />
<br />
<br />
<br />
 Jack teljesítette a kérését. Sam kicsúszott egész a kanapé szélére. Megtámaszkodott maga mellett és lassan felállt. Jack lélegzet visszafojtva figyelte. Ami ezután következett, az legmerészebb álmait is felülmúlta. Sam felemelte a jobb lábát, és összeszorított ajkakkal lépett egyet előre. Láthatóan minden erejére szüksége volt a mozdulathoz, de a bal lábát a jobb elé tette. Még kétszer megismételte a mozdulatsort, és odaért a szájtátva figyelő Jackhez. Remegő térdekkel állt meg előtte.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Istenem, Sam! â€“ nyögte boldogan Jack, majd átölelte a derekát, és az ölébe ültette. â€“ Mióta?<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Egy hete, körülbelül. Nem akartam elmondani, meglepetésnek szántam.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Sikerült. Nem is álmodhattam volna ennél szebb karácsonyi ajándékról. Köszönöm, drágám.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Ne örülj előre. â€“ somolygott Sam.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Miért ne? Innen már csak egy ugrás, hogy szaladj. â€“ nevetett Jack boldogan.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Stílszerű. â€“ kacagott Sam. â€“ Viszont én ezek után könnyedén a szavadon foglak majd.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Mivel kapcsolatban is? â€“ nézett kérdőn a nő vidáman csillogó kék szemeibe Jack.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Most már nem úszod meg, hogy táncolj velem az esküvőnkön. â€“ karolta át a férfi nyakát Sam. â€“ A terapeuta szerint még 3-4 hónap, és beválthatod az ígéreted.<br />
<br />
<br />
<br />
 â€“ Boldogan, édesem. Semmire sem vágyom jobban. â€“ pecsételte meg csókkal az egyezségüket Jack.<br />
<br />
<br />
<br />
 <div class="text_center">[center]<span style="font-weight: bold;" class="mycode_b"><span style="font-size: 4pt;" class="mycode_size">VÉGE</span></span></div>[/center]<br />
<br />
<img src="https://forum.csillagkapu.hu/images/attachtypes/pdf.png" title="Adobe Acrobat PDF" border="0" alt=".pdf" />
&nbsp;&nbsp;<a href="attachment.php?aid=561" target="_blank" title="">The Accident.pdf</a> (Méret: 159,48 KB / Letöltések: 3)
]]></content:encoded>
		</item>
		<item>
			<title><![CDATA[Vélemények - Emlilia történetei]]></title>
			<link>https://forum.csillagkapu.hu/thread-69.html</link>
			<pubDate>Sun, 25 Nov 2012 19:40:13 +0100</pubDate>
			<dc:creator><![CDATA[<a href="https://forum.csillagkapu.hu/member.php?action=profile&uid=2678">Emilia</a>]]></dc:creator>
			<guid isPermaLink="false">https://forum.csillagkapu.hu/thread-69.html</guid>
			<description><![CDATA[Üdv! <br />
<br />
<br />
<br />
Ide írhattok az eddig felkerült Sam szülinapja, Titkok, Az összeomlás szélén című történetekről véleményeket, megjegyzéseket, hozzászólásokat! <br />
<br />
<br />
<br />
Köszönöm! <br />
<br />
További minden jót! <br />
<br />
Üdv! <br />
<br />
Aveo!]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[Üdv! <br />
<br />
<br />
<br />
Ide írhattok az eddig felkerült Sam szülinapja, Titkok, Az összeomlás szélén című történetekről véleményeket, megjegyzéseket, hozzászólásokat! <br />
<br />
<br />
<br />
Köszönöm! <br />
<br />
További minden jót! <br />
<br />
Üdv! <br />
<br />
Aveo!]]></content:encoded>
		</item>
		<item>
			<title><![CDATA[Felhívás karácsonyi fan fic írásra!]]></title>
			<link>https://forum.csillagkapu.hu/thread-70.html</link>
			<pubDate>Fri, 23 Nov 2012 20:16:01 +0100</pubDate>
			<dc:creator><![CDATA[<a href="https://forum.csillagkapu.hu/member.php?action=profile&uid=2678">Emilia</a>]]></dc:creator>
			<guid isPermaLink="false">https://forum.csillagkapu.hu/thread-70.html</guid>
			<description><![CDATA[Kedves Csillagkapu rajongók! <br />
<br />
<br />
<br />
Bár még a december távol van...s az ünnepek még csak a TV reklámokból köszönnek vissza ránk, de lassan elérkezik a karácsony is. <br />
<br />
<br />
<br />
Szeretnék minden lelkes fan fic írót megszólítani, akinek van kedve s persze ideje, hogy írjon egy történetet az ünnepekről, a csillagkapuról, a csapatok karácsonyáról...vagy bármi olyan történetet, ami az eszébe jut a témában ! <br />
<br />
A cím teljesen az íróra van bízva! Nincs műfaji megkötés, nincs meghatározott hosszúság, csak az, hogy írjatok egy jó kis történetet! Lehet az vicces, baráti, ünnepélyes...<br />
<br />
<br />
<br />
Íme egy példa a címre: Teal'c ajándékot vesz<br />
<br />
<br />
<br />
Várjuk a történeteket! <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_smile.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_smile.gif]" class="mycode_img" /> <br />
<br />
<br />
<br />
Egyedüli megkötés a történet beküldési határideje: <span style="color: #FF0000;" class="mycode_color">2012.12.21. </span><br />
<br />
<br />
<br />
Kérem jelezzen vissza mindenki itt, aki érdekelet a témában! <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_smile.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_smile.gif]" class="mycode_img" /><br />
<br />
<br />
<br />
További szép estét! <br />
<br />
Minden jót! <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_smile.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_smile.gif]" class="mycode_img" /> <br />
<br />
Üdv! <br />
<br />
Aveo! <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_smile.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_smile.gif]" class="mycode_img" />  <br />
<br />
<br />
<br />
UI: Minden beérkező mű megjelenik a StargateLives Fan Fiction oldalon is! <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_smile.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_smile.gif]" class="mycode_img" />]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[Kedves Csillagkapu rajongók! <br />
<br />
<br />
<br />
Bár még a december távol van...s az ünnepek még csak a TV reklámokból köszönnek vissza ránk, de lassan elérkezik a karácsony is. <br />
<br />
<br />
<br />
Szeretnék minden lelkes fan fic írót megszólítani, akinek van kedve s persze ideje, hogy írjon egy történetet az ünnepekről, a csillagkapuról, a csapatok karácsonyáról...vagy bármi olyan történetet, ami az eszébe jut a témában ! <br />
<br />
A cím teljesen az íróra van bízva! Nincs műfaji megkötés, nincs meghatározott hosszúság, csak az, hogy írjatok egy jó kis történetet! Lehet az vicces, baráti, ünnepélyes...<br />
<br />
<br />
<br />
Íme egy példa a címre: Teal'c ajándékot vesz<br />
<br />
<br />
<br />
Várjuk a történeteket! <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_smile.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_smile.gif]" class="mycode_img" /> <br />
<br />
<br />
<br />
Egyedüli megkötés a történet beküldési határideje: <span style="color: #FF0000;" class="mycode_color">2012.12.21. </span><br />
<br />
<br />
<br />
Kérem jelezzen vissza mindenki itt, aki érdekelet a témában! <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_smile.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_smile.gif]" class="mycode_img" /><br />
<br />
<br />
<br />
További szép estét! <br />
<br />
Minden jót! <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_smile.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_smile.gif]" class="mycode_img" /> <br />
<br />
Üdv! <br />
<br />
Aveo! <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_smile.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_smile.gif]" class="mycode_img" />  <br />
<br />
<br />
<br />
UI: Minden beérkező mű megjelenik a StargateLives Fan Fiction oldalon is! <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_smile.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_smile.gif]" class="mycode_img" />]]></content:encoded>
		</item>
		<item>
			<title><![CDATA[Emilia :  Stargate SG1- Sam szülinapja]]></title>
			<link>https://forum.csillagkapu.hu/thread-71.html</link>
			<pubDate>Thu, 22 Nov 2012 17:48:40 +0100</pubDate>
			<dc:creator><![CDATA[<a href="https://forum.csillagkapu.hu/member.php?action=profile&uid=2678">Emilia</a>]]></dc:creator>
			<guid isPermaLink="false">https://forum.csillagkapu.hu/thread-71.html</guid>
			<description><![CDATA[Üdv! <br />
<br />
<br />
<br />
Egy újabb történettel bővíteném a fórum ezen részét!  <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_biggrin.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_biggrin.gif]" class="mycode_img" /> <br />
<br />
E történet egy éve készült a saját fan fic oldalam a StargateLives születésnapjára! <br />
<br />
Jó szórakozást hozzá!  <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_biggrin.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_biggrin.gif]" class="mycode_img" /> <br />
<br />
További szép napot! <br />
<br />
Üdv!  <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_biggrin.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_biggrin.gif]" class="mycode_img" /> <br />
<br />
Aveo! <br />
<br />
<br />
<br />
------------<br />
<br />
<br />
<br />
Stargate SG1 - Sam szülinapja<br />
<br />
<br />
<br />
Kategória: Stargate SG1<br />
<br />
<br />
<br />
Műfaj: romantika, dráma<br />
<br />
<br />
<br />
Megjegyzés: A történet a 8. évad vége után és a 9. évad előtt játszódik.<br />
<br />
<br />
<br />
Rövid ismertető: Samnek születésnapján is dolgoznia kell...<br />
<br />
<br />
<br />
Írta: Emili<br />
<br />
<br />
<br />
Web: <a href="http://www.stargatelives.ucoz.com" target="_blank" rel="noopener" class="mycode_url">www.stargatelives.ucoz.com</a><br />
<br />
<br />
<br />
Író e-mail címe: stargatelivesmail@gmail.com]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[Üdv! <br />
<br />
<br />
<br />
Egy újabb történettel bővíteném a fórum ezen részét!  <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_biggrin.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_biggrin.gif]" class="mycode_img" /> <br />
<br />
E történet egy éve készült a saját fan fic oldalam a StargateLives születésnapjára! <br />
<br />
Jó szórakozást hozzá!  <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_biggrin.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_biggrin.gif]" class="mycode_img" /> <br />
<br />
További szép napot! <br />
<br />
Üdv!  <img src="https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/icon_biggrin.gif" loading="lazy"  alt="[Kép: icon_biggrin.gif]" class="mycode_img" /> <br />
<br />
Aveo! <br />
<br />
<br />
<br />
------------<br />
<br />
<br />
<br />
Stargate SG1 - Sam szülinapja<br />
<br />
<br />
<br />
Kategória: Stargate SG1<br />
<br />
<br />
<br />
Műfaj: romantika, dráma<br />
<br />
<br />
<br />
Megjegyzés: A történet a 8. évad vége után és a 9. évad előtt játszódik.<br />
<br />
<br />
<br />
Rövid ismertető: Samnek születésnapján is dolgoznia kell...<br />
<br />
<br />
<br />
Írta: Emili<br />
<br />
<br />
<br />
Web: <a href="http://www.stargatelives.ucoz.com" target="_blank" rel="noopener" class="mycode_url">www.stargatelives.ucoz.com</a><br />
<br />
<br />
<br />
Író e-mail címe: stargatelivesmail@gmail.com]]></content:encoded>
		</item>
		<item>
			<title><![CDATA[Emilia :  Stargate SG1  - Az összeomlás szélén]]></title>
			<link>https://forum.csillagkapu.hu/thread-72.html</link>
			<pubDate>Thu, 22 Nov 2012 15:11:54 +0100</pubDate>
			<dc:creator><![CDATA[<a href="https://forum.csillagkapu.hu/member.php?action=profile&uid=2678">Emilia</a>]]></dc:creator>
			<guid isPermaLink="false">https://forum.csillagkapu.hu/thread-72.html</guid>
			<description><![CDATA[Íme egy újabb fic! <br />
<br />
Ez a történet is már rég készült, mint a Titkok...<br />
<br />
Remélem valakinek tetszeni fog! <br />
<br />
További minden jót! <br />
<br />
Üdv! <br />
<br />
<br />
<br />
-------------<br />
<br />
<br />
<br />
Összefoglaló: <br />
<br />
<br />
<br />
Stargate SG1  - Az összeomlás szélén<br />
<br />
<br />
<br />
Kategória: Stargate SG1<br />
<br />
Romantika<br />
<br />
<br />
<br />
Rövid ismertető: Egy idő után Carter már nem bírja tovább, és feladja eddigi életét, hogy új életet kezdjen. Nem olyan könnyű, de úgy érzi meg kell tennie, mert különben megőrül. O'Neill-t meglepetésként éri a hír és a földbe döngöli egy idő után a tudat, hogy Carter már új utakon jár, és Ő hagyta elmenni. DE új életet kezdeni nagyon nehéz, és a végén még bármi megtörténhet...<br />
<br />
<br />
<br />
Írta: Emilia<br />
<br />
<br />
<br />
Web: <br />
<br />
<a href="http://www.stargatelives.ucoz.com/" target="_blank" rel="noopener" class="mycode_url">http://www.stargatelives.ucoz.com/</a>]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[Íme egy újabb fic! <br />
<br />
Ez a történet is már rég készült, mint a Titkok...<br />
<br />
Remélem valakinek tetszeni fog! <br />
<br />
További minden jót! <br />
<br />
Üdv! <br />
<br />
<br />
<br />
-------------<br />
<br />
<br />
<br />
Összefoglaló: <br />
<br />
<br />
<br />
Stargate SG1  - Az összeomlás szélén<br />
<br />
<br />
<br />
Kategória: Stargate SG1<br />
<br />
Romantika<br />
<br />
<br />
<br />
Rövid ismertető: Egy idő után Carter már nem bírja tovább, és feladja eddigi életét, hogy új életet kezdjen. Nem olyan könnyű, de úgy érzi meg kell tennie, mert különben megőrül. O'Neill-t meglepetésként éri a hír és a földbe döngöli egy idő után a tudat, hogy Carter már új utakon jár, és Ő hagyta elmenni. DE új életet kezdeni nagyon nehéz, és a végén még bármi megtörténhet...<br />
<br />
<br />
<br />
Írta: Emilia<br />
<br />
<br />
<br />
Web: <br />
<br />
<a href="http://www.stargatelives.ucoz.com/" target="_blank" rel="noopener" class="mycode_url">http://www.stargatelives.ucoz.com/</a>]]></content:encoded>
		</item>
		<item>
			<title><![CDATA[Emilia : Stargate SG1  - Titkok]]></title>
			<link>https://forum.csillagkapu.hu/thread-73.html</link>
			<pubDate>Thu, 22 Nov 2012 13:25:06 +0100</pubDate>
			<dc:creator><![CDATA[<a href="https://forum.csillagkapu.hu/member.php?action=profile&uid=2678">Emilia</a>]]></dc:creator>
			<guid isPermaLink="false">https://forum.csillagkapu.hu/thread-73.html</guid>
			<description><![CDATA[Emilia : Stargate SG1  - Titkok<br />
<br />
Fan fiction]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[Emilia : Stargate SG1  - Titkok<br />
<br />
Fan fiction]]></content:encoded>
		</item>
		<item>
			<title><![CDATA[Sally Malcolm: Az érem másik oldala]]></title>
			<link>https://forum.csillagkapu.hu/thread-74.html</link>
			<pubDate>Wed, 21 Nov 2012 21:19:02 +0100</pubDate>
			<dc:creator><![CDATA[<a href="https://forum.csillagkapu.hu/member.php?action=profile&uid=2303">FZoli</a>]]></dc:creator>
			<guid isPermaLink="false">https://forum.csillagkapu.hu/thread-74.html</guid>
			<description><![CDATA[<span style="font-weight: bold;" class="mycode_b">Az alábbi novella azt meséli el, miért is száműzték Sheppard-öt a McMurdo állomásra.<br />
<br />
Eredeti megjelenés: Stargate Magazine #7<br />
<br />
Fordította: RepliZoli<br />
<br />
Időbeli elhelyezkedés: A sorozatnyitó â€ťFelemelkedésâ€ť (Rising) előtt.<br />
<br />
A kanonitást tekintve már nem teljesen pontos, ezt lábjegyzetben külön jelzem.</span><br />
<br />
<br />
<br />
A támaszpont jogi irodái délre néztek és majd megsültek a floridai nyárban. Napfény hatolt be az ablakon, szétfröccsenve tölgypolcokon álló jogi köteteken és ezüstösen csillogva az érme élén, ahogy az bukfencet vetett a levegőben. Elkapta, majd a kézfejére csapta.<br />
<br />
<span style="font-style: italic;" class="mycode_i">Fej</span> â€“ most látod a karriered. <span style="font-style: italic;" class="mycode_i">Írás</span> â€“ most pedig nem.<br />
<br />
Anélkül, hogy megnézte volna felemelte és újra feldobta. Az érme egyszer-kétszer megfordult, mielőtt újra elkapta.<br />
<br />
<span style="font-style: italic;" class="mycode_i">Fej</span> â€“ most megtarthatod az eget. <span style="font-style: italic;" class="mycode_i">Írás</span> â€“ most nem.<br />
<br />
Ezúttal megnézte. <span style="font-style: italic;" class="mycode_i">Írás.</span> Nem jó. Próbáld újra.<br />
<br />
- Őrnagy?<br />
<br />
Elrontotta a dobást és a negyeddolláros kényszerleszállást hajtott végre a szőnyegen. Légierő kék, száz százalék pamut, körülbelül kilenc dollár egy tized négyzetméter. (1)  Amikor legutoljára az Államokban volt, szőnyegeket vizsgálgatott. Azon gondolkodott, hogy újradekorálja az apartmanját miután visszatér, megkísérelve olyasmivé alakítani, ami hasonlít egy otthonra. Nem valószínű, hogy ez most meg fog történni.<br />
<br />
<span style="font-style: italic;" class="mycode_i">Fej</span> â€“ nem fogsz új padlóburkolatot venni. <span style="font-style: italic;" class="mycode_i">Írás</span> â€“ újat fogsz venni.<br />
<br />
Az érméért nyúlt.<br />
<br />
- Őrnagy! â€“ Miranda Torrance ezredes, védőügyvéd, 180 cm magas volt, tüskés ősz hajjal, egy bulldog vállaival és páratlan megrögzöttséggel. Ami azt jelentette, hogy nehezményezte a tényt, mely szerint védence a kishitűséget választotta. â€“ Fejezze be!<br />
<br />
- Mit fejezzek be? â€“ John Sheppard (még mindig) őrnagy, USAF (2) (további értesítésig), őszintén zavarban volt.<br />
<br />
- Azt â€“ hihetetlenül kecses szemüvegének pereme felett a kezében tartott érmét nézte mereven. â€“ Ideges leszek tőle.<br />
<br />
Sheppard kételkedett benne, hogy egy felhúzott és csőre töltött atombombától ideges lenne. De csak annyit mondott - Ó -, és zsebre vágta a negyeddollárost.<br />
<br />
Az asztal másik feléről egy mély horkantás hallatszott.<br />
<br />
- Őrnagy, ha nem okoz problémát, - dörmögte Torrance, - át szeretném ezt venni, mielőtt a tárgyalásra megyünk.<br />
<br />
- Igenis, asszonyom.<br />
<br />
- Hálás köszönet. Eltekintve a többi lefektetett vádtól, úgy tűnik, külön kiemelik a tényt, hogy nemcsak megtagadott egy egyenes parancsot és felelőtlenül kockáztatott életeket, hanem a művelet során a Légierő tulajdonában is kárt okozott. Felvilágosítana?<br />
<br />
- Ó â€“ mondta Sheppard megint, miközben cinikus része azon elmélkedett, hogy végre elérnek a probléma bökkenőjéhez. Kárt okozni katonai tulajdonban miközben helyesen cselekedsz, nos, az azzal jár, hogy elveszíted magas beosztású barátaidat. â€“ Tüzeltek ránk a leszállási zónában. Olyan távolságról nehéz lett volna nem eltalálni egy akkora helikoptert és egy újabb kör megtétele szóba sem jöhetett. Úgy értem, az egész ötlet annyiból állt, hogy élve kihozzuk azt a három fiútâ€¦<br />
<br />
- De nem ekkor tette tönkre a farkat és a futóművet, igaz?<br />
<br />
- Nem, asszonyomâ€¦ De mondhatjuk, hogy az egyik dolog vezetett a másikhoz.<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="text_center">*  *  *</div>
<br />
<br />
<br />
<span style="font-style: italic;" class="mycode_i">- Magadra maradtál John. Sajnálom.<br />
<br />
- Később.<br />
<br />
- John, teljesen tönkre tenné a pályafutásom.<br />
<br />
Hát persze, hogy tönkre tenné. Ő tudta, mivel az ő pályafutása már romokban hevert. Akárcsak öt hónapos kapcsolata Lily Cortez ügynökkel. <br />
<br />
- Később, a fenébe! Menj és csatold be magad. Kemény menet lesz.<br />
<br />
Nagyon jó időpontot választott erre. Bárcsak engedték volna, hogy egy fedélzeti mérnököt hozzon helyette! Közeledett Bagramhoz, sérültekkel hátul, egy golyólyukakkal teli törzzsel és pokolian szétlőtt giroszkóppal, ami több olajat ereszt, mint Kuvait Szaddám látogatása után. Miközben az erősen rázkódó botkormánnyal és a lomha pedálokkal küzdött, épp hogy észrevette amint elhagyta a pilótafülkét. <br />
<br />
- A nyomás még mindig esik, uram â€“ jelentette be Dixon hadnagy, másodpilóta, a diszkréció mintaképe, aki úgy tett, mintha nem is hallotta volna az ex-szerelmespár összetűzését.<br />
<br />
- Milyen messze van még a bázis?<br />
<br />
- Kevesebb, mint húsz mérföld, uram.<br />
<br />
- Magasság?<br />
<br />
- Ezerkétszáz láb.<br />
<br />
Ez relatív magasság volt, nem a tengerszint feletti. A Bagram-i légi bázis, huszonhét mérföldre északra Kabultól, négyezer láb magasan volt. Sheppard egy apró bólintással köszönetet mondott, majd a helikopterét hallgatta. A hangok többet elárultak neki, mint amire bármely műszer valaha is képes lesz.<br />
<br />
- Túl magasan vagyunk â€“ morogta, miközben a botkormány gyenge nyomásával a Pave Hawk-ot négyszáz lábon nyugalomba hozta és egy hegy takarásába húzódott. Nem az igazi, de már jobb.<br />
<br />
- Uram, tálib állások vannak északnyugatra Bagramtól. Ha ilyen alacsonyanâ€¦<br />
<br />
- Bekapunk még néhány találatot, és remélhetőleg átjutunk rajtuk. A fenti gyér levegő hulladékot csinálna a rotorból.<br />
<br />
Ami így is volt, bár Dixonnak igaza volt az ellenség pozíciójával kapcsolatban. Előttük a nyomjelző tűz briliáns fehér ujjai egymás után érték el az éjszakai eget, egyre közelebb és közelebb kerülve. A Pave Hawk-on rádiócsönd volt mióta felszálltak erre a kiruccanásra, szóval egy kis szerencsévelâ€¦<br />
<br />
A becsapódás majdnem lelökte a lábait a pedálokról. Valami átlyukasztotta a farkat, de nem közvetlen találat volt â€“ ha az lett volna, már rég tudnák â€“ de elég volt, hogy küzdjön az irányításért. Dixon hiperventillált. (3)<br />
<br />
Végül sikerült lőtávolságon kívülre kerülniük; alacsony dombok felett, nyílt terepen repültek. Ahogy közeledtek a bázishoz, Sheppard nyolcszáz lábra kényszerítette szétmarcangolt helikopterét. Halotta a motor erőlködését és a rotor bőgése finoman hangmagasságot váltott.<br />
<br />
- A nyomás közel nulla, uram â€“ most először igazi pánik volt a kölyök hangjában. â€“ Uram, a rotor tengelykapcsolója be fog ragadni!<br />
<br />
- Tudomâ€¦<br />
<br />
Fél mérföld. Majdnem tökéletes. Sheppard egy kicsit elvigyorodott. Ez jó móka lesz. Teljesen leengedte a kollektív kart, érezte, ahogy a motor leáll, majd rátaposott a jobb pedálra, kompenzálva a nyomaték hiányát. A Pave Hawk rázkódott és akadozott, és engedelmeskedett. Vonakodva, de engedelmeskedett.<br />
<br />
Csuklás hangja hallatszott Dixon irányából és Sheppard most már igazából vigyorgott.<br />
<br />
- Autórotáció, hadnagy. Hallott már róla?<br />
<br />
- Igen uram. Mit akar, mit tegyek?<br />
<br />
- Figyelje a repülési sebességet. Ha hatvan csomó alá esik, kiáltson.<br />
<br />
- Igen, uram.<br />
<br />
A nyomkövető találata megzavarta a hátsó rotort, és a landolás nem ment olyan simán, mint ahogy tervben volt. A kifutópályát az ajánlott sebesség kétszeresével érték el és csikorogva csúsztak le az aszfaltról jó néhány száz lábra. Mire a Pave Hawk álló helyzetbe rázkódott, a bázis mentője is utolérte őket. Csakúgy, mint a katonai rendészet. Csakúgy, mint a szárnyparancsnoka, aki kirángatta Sheppard-öt a pilótafülkéből.<br />
<br />
- Ennyi volt napsugár! Mégis mit gondol, kiâ€¦<br />
<br />
- Életben vannak, uram â€“ Sheppard őrnagy nem tudta megállni, hogy elmosolyodjon. â€“ Életben vannak és kihoztuk őket.<br />
<br />
Még akkor is mosolygott, amikor a rendészek egy várakozó Humvee-hez kísérték.<br />
<br />
</span><br />
<br />
<div class="text_center">*  *  *</div>
<br />
<br />
<br />
- Maga szerint ez vicces, őrnagy? â€“ sziszegte a vádat képviselő Chadwick, egy gőznyomású alezredes jó úton a Pentagon felé.<br />
<br />
Sheppard megrázkódott, hirtelen újra tudatában lett környezetének és letörölte a vigyort az arcáról. Túl későn. Keresztben a tárgyalóteremből az esküdtek bámulták, próbálva fenntartani a pókerarcukat, egyesek több, mások kevesebb sikerrel. Vidrine altábornagy, az esküdtszék elnöke, egy szúrós pillantást vetett rá, majd valamit beleirkált a jegyzettömbjébe.<br />
<br />
<span style="font-style: italic;" class="mycode_i">Nagyszerű John! Így kell hatást gyakorolni a nagyfejűekre! Apa olyan büszke lenne. Ó, a fene egye meg...</span> Ahogy az apja imádta kimutatni, John Sheppard úgy se vinné sokra. Ha az öreg még élne, most kárörvendően nézne rá. (4)<br />
<br />
- Nem, uram â€“ mondta Sheppard, elnyomva a késztetést, hogy lesimítsa rakoncátlan tincsét. Ide a rozsdás bökőt, hogy már megint felfelé áll. â€“ Nem hinném, hogy vicces lenne. Bár azt hiszem, hogy három megmentett élet nem ok a gyászos hangulatra. Még ha a folyamat mechanikai sérülésekkel is járt. A mechanikai sérülés javítható, uram. A halott emberek nem.<br />
<br />
Valószínűleg nem a legdiplomatikusabb válasz. A védelem asztalánál Torrance ezredest határozottan a guta kerülgette. A vád rámozdult az elejtett vadra.<br />
<br />
- Szóval jól feltételezem őrnagy, hogy ezt mondta magának, miközben aerobikozott egy tönkrement helikopterrel, kockáztatva a másodpilótája, a tüzére, Cortez ügynök és a három Ranger, akiket olyâ€™ hősiesen megmentett, életét?<br />
<br />
- Tiltakozom â€“ csapott le Torrance. â€“ A vád személyes véleményét hangoztatja.<br />
<br />
- Elfogadom. A vád képviselője kíméljen meg bennünket szónoki képességeinek gyümölcseitől â€“ Vance bíró merev pillantást vetett Chadwick-re, mellyel kifejezte, hogy ezt illene tudnia.<br />
<br />
- Elnézést, Bíró Úr. Valószínűleg elragadott Dixon hadnagy figyelemre méltó megjegyzése, miszerint Sheppard őrnagy egy vemhes lamantinnal is tudna repülni.<br />
<br />
A pár kihívó kuncogást az esküdtek padjától elfojtotta Vance újabb pillantása. Chadwick folytatta. <br />
<br />
â€“ Átfogalmazom. A maga értékelése szerint, őrnagy, az autórotáció egy elfogadható kockázat volt?<br />
<br />
- Az én értékelésemben legyőzte a kőként való zuhanást, uram â€“ abban a pillanatban, ahogy kimondta, Sheppard azt kívánta, bárcsak lenne nála egy szívószál, amivel visszaszívhatná. Néha nem tudta magát türtőztetni. Visszapedálozott. â€“ Nézze uram, vezetett már valaha helikoptert?<br />
<br />
Még több kuncogás az esküdtek padjától és ezúttal a bíró nem tett semmit, hogy elcsöndesítse őket. El volt foglalva egy vigyor elfojtásával.<br />
<br />
Chadwick fújt egyet. <br />
<br />
â€“ Bíró Úr, emlékeztetné a vádlottat, hogy neki válaszolnia kell a kérdésekre, nem pedig feltenni azokat?<br />
<br />
Vance vigyora kiszabadult. <br />
<br />
â€“ Engedélyezem â€“ mondta, és mielőtt Chadwick tiltakozhatott volna, hozzátette: - Maga invitálta meg azáltal, hogy kétségeit fejezte ki Sheppard őrnagy pilótaképességeiről. Az esküdtszéknek jogában van hallani, hogy maga alkalmas-e egy ilyen ítélet meghozatalához.<br />
<br />
Chadwick valami érthetetlent dörmögött.<br />
<br />
- Vád, beszéljen hangosan.<br />
<br />
- Nem. Nem vezettem még soha helikoptert.<br />
<br />
Ezúttal a kuncogás a hallgatóság közé vándorolt. Amíg Vance bíró igyekezett elfojtani a készülődő ricsajt, a tárgyalóterem végében kinyílt az ajtó és egy civil ruhás nő surrant be. Sheppard ujjai megszorították a karfát és ő maga is meglepődött, hogy még mindig törődik, még mindig emlékszik a haja illatára és a bőre puhaságára. Ő nem nézett rá. Helyette lábujjhegyen csendesen és diszkréten, mint aki rég nem volt már templomban és bizonytalan az etikettel kapcsolatban, az oldalsó folyosón előreosont és a védelem asztala mögötti egyik üres székre ült.<br />
<br />
Jött megszemlélni a gyilkosságot, Cortez ügynök?<br />
<br />
A keze finoman megérintette Torrance vállát és az ezredes mogorván megfordult. Lily Cortez súgott valamit, átadott egy lezárt barna borítékot, majd hátradőlt a székében.<br />
<br />
Amikor Torrance előrefordult, zavart volt. Végül is felállt.<br />
<br />
- Odamehetnénk a pulpitushoz, Bíró Úr?<br />
<br />
Vance â€žmi az megint?â€ť fejet vágott, de bólintott. Chadwick hálásnak tűnt az elterelésért és csatlakozott Torrance ezredeshez a bírói pulpitusnál egy csendes, heves és elkeseredett szóváltásra. Sheppard azon kapta magát, hogy majd megfeszül, miközben próbált néhány szót elcsípni. A pokolba is, az ő életéről vitatkoztak és úgy érezte, őt egy kissé kihagyják.<br />
<br />
- Irreleváns! â€“ bökte ki Chadwick. Arcszíne egy főtt homáréval vetekedett.<br />
<br />
- Chadwick ezredes â€“ Vance körülbelül tizenöt centiméterrel megnőtt. â€“ Ebben a teremben egyedül én kiabálhatok. És ha már itt tartunk, én vagyok az egyetlen, aki a relevanciáról dönthet. Torrance ezredes? A vallomást. (5)<br />
<br />
A barna boríték gazdát cserélt.<br />
<br />
Nem tartalmazhatta az igazságot arról hogyan is kezdődött ez az egész, ugye?<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="text_center">*  *  *</div>
<br />
<br />
<br />
<span style="font-style: italic;" class="mycode_i">- Sandy 43, tájékoztatlak, hogy 22 kimentést jelent. Ismétlem, 22-nél vannak a fiaink. Visszatérhetsz a bázisra. Vége.<br />
<br />
- Ideje volt már, hogy 22 megszolgálja a fizetését. Köszönet a tájékoztatásért. 43 kilép â€“ miközben egy vállrándítással kirázott egy csomót a bal vállából, Sheppard lezárta a csatornát. â€“ Szóval időben otthon leszünk a filmre, Dixon. Berakta a sört a hűtőbe?<br />
<br />
Dixon úgy nézett ki, mint ha már javában menne a film és kényelmi okokból játszana az éjjellátóval.<br />
<br />
- Hé, hadnagy! Figyel rám? Kér egy kis popcornt?<br />
<br />
- Nem, köszönöm, uram. Énâ€¦őőőâ€¦ Mi? â€“ Dixon felrántotta a fejét. â€“ Uram, 22 vagy beszívott a helyi termékből, vagy van ott valaki más is lent.<br />
<br />
- Tessék?<br />
<br />
- Ott, uram.<br />
<br />
A kölyök a keresési területüktől keletre fekvő kvadránsra mutatott. Pont az északi peremnél, mélyen az ellenséges terület közepén, világos pettyek csillagképe mozgott â€“ egy nagy jelképezett egy teherkocsit, míg a körülötte keringő gyengébb holdak gyalogos katonák voltak - egy feltételezett tálib tábor irányából. Három apró pislákoló fényt követtek, melyek, gyötrelmesen lassú sebességgel, a hegyek közé tartottak.<br />
<br />
Lily Cortez áthajolt Sheppard válla felett.<br />
<br />
- Talán az imám lánya megszökött a helyi simlissel?<br />
<br />
A szavaiból egy műanyag partybeszélgetés elevensége áradt. Ideges volt, és ez az egész rossznak érződött. A Furcsaság Első Törvénye Sheppard Szerint kimondja, ha valami rossznak érződik, akkor általában az is. Lerázta magáról. Nem fontos most.<br />
<br />
- Dixon, nézze meg, vesz-e valami csevejt a lenti népségtől. Talán megmondják mi olyan érdekes. Beosonok egy kicsit.<br />
<br />
- Közlöm Bagrammal, hogy teszünk egy kerülőt â€“ ajánlotta Cortez, újra régi énjének hangozva és beleolvadva a háttérbe.<br />
<br />
Dixon a frekvenciákkal babrált, majd hirtelen nyílegyenesen felült. <br />
<br />
- Bingó! Beszédes kis görényekâ€¦ És nem is gondolná, uram, az â€žamerikai kémekâ€ť elég sokszor szerepel. <br />
<br />
Ami akármit jelenthet, valódiáktól - a CIA szívességéből -, lelőtt pilótákig.<br />
<br />
- Ó-ó â€“ tette hozzá Dixon. â€“ Kiszúrtak minket.<br />
<br />
- Sötétítsen el, hadnagy.<br />
<br />
- Igen, uram.<br />
<br />
A helyzetjelző és kabinfényeket lekapcsolva, maguk mögött hagyták a tálib egységet és a hágó és a hegyen felfelé küszködő villogás irányába fordultak. Hirtelen a repülésirányító hangja recsegett a fejhallgatókban.<br />
<br />
- 43, térjen vissza a bázisra. Ismétlem: 43, azonnal térjen vissza a bázisra. Nyugtázza.<br />
<br />
- Negatív, Bagram. Barátságosak vannak ellenséges vonalak mögött. Egy 20 tálibból és egy teherkocsiból álló gőzhenger készül őket lerohanni. Bemegyünk.<br />
<br />
- Tartsa, 43.<br />
<br />
Öt másodperccel később egy új hang szólalt meg, egyből felismerhető.<br />
<br />
- 43, a barátságosak, akiket észrevett, Rangerek. Miközben itt beszélünk, az US Army helikopterei felszállnak, hogy kimentsék őket. Azért rendeljük vissza a bázisra, hogy ne akadályozza az Army műveleteit.</span><br />
<br />
És ilyennek hallatszik, mikor a szárnyparancsnokod hazudik neked, őrnagyâ€¦ <span style="font-style: italic;" class="mycode_i">Sheppard kétségbeesve gesztikulált Dixonnak, aki jó érzékkel olvasta AC-je (6) egyénileg kifejezett jelbeszédét. A hadnagy Army frekvenciák letapogatásába kezdett.<br />
<br />
- Ezredes, mi azoknak a helikoptereknek a várható megérkezési ideje? â€“ kérdezte Sheppard.<br />
<br />
- Hamarosan az önök területére érnek, 43.<br />
<br />
- Elmondaná még egyszer, uram?<br />
<br />
Ami az időhúzó taktikát illeti, elég vacak volt. Jobbra lett volna szüksége, de az elméje teljesen elsötétedett. Könyörgő pillantást vetett Dixonra, hogy sietségre bírja.<br />
<br />
- Most már bármelyik pillanatban odaérhetnek. Nyugtázza, 43.<br />
<br />
Dixon hüvelykujja felvillant és a lenti emberek egyikének kifulladt, reszelős hangja tört át a statikus zörejen.<br />
<br />
- â€¦ kivonást kérünk â€¦ sürgős â€¦ sérültek â€¦ válaszoljanak â€¦ kivonásâ€¦<br />
<br />
Az ezredes hangja átvágta a segélykérő hívást:<br />
<br />
- 43, a Rangereket értesítették és a találkozási ponthoz tartanak.<br />
<br />
- John? â€“ Cortez visszatért a pilótafülkébe, az arca áthatolhatatlan volt. â€“ Hallottad az ezredest. Fordulj vissza.<br />
<br />
Hirtelen megszállta az ihlet és megértette mi folyik itt és soha nem tudná bebizonyítani. Az egyetlen hátralévő meglepetés egy akut érzéki árulás volt.<br />
<br />
- Marhaságot beszél, Lily, és ezt te is tudod. A ti fiaitok küldték be őket oda és hátra fogják őket hagyni.<br />
<br />
- Figyeljen ott hátul, őrmester â€“ Dixon csöndben a tüzérükhöz beszélt. â€“ Úgy néz ki meleg helyzet lesz, szóval készüljön.<br />
<br />
- 43, nyugtázza! â€“ már megint az ezredes. â€“ 43, megparancsolom, hogy-<br />
<br />
Shepard lelőtte a csatornát.<br />
<br />
- Interferencia. Napfoltok, földi sugárzás, kitudjaâ€¦ Dixon, találjon nekem egy landolási helyet, aztán verje fel azokat a szegény szerencsétleneket és mondja meg nekik hova menjenek.<br />
<br />
</span><br />
<br />
<div class="text_center">*  *  *</div>
<br />
<br />
<br />
Hónapokkal később és olyan távolra attól a floridai tárgyalótól, amennyire csak lehetséges, Dr. Jim White - egy geológus azon szokással, hogy olyan helyeken vegyen magmintákat, amik csak helikopterrel érhetőek el - a kezébe lehelt, próbálván felmelegíteni azt. Williams Field készenléti szobájában a hőmérséklet balzsamos 14 °F volt.<br />
<br />
- Soha nem mondtad, ugye tudod? Mi szél hozott erre?<br />
<br />
Sheppard elfintorodott.<br />
<br />
- Nem épp én kértem ezt a munkát...<br />
<br />
Soha nem volt lehetősége elolvasni a nyilatkozatot, de legalább beavatták a fontosabb részletekbe. A Rangereket egy meg nem nevezett kormányzati ügynökség küldte be két Al-Kaida célpont kiiktatására. Amikor a küldetés balul sült el, senki sem akart róla tudni vagy tenni valamit, így fenntartva az elfogadható tagadást. Egészen addig, míg John Sheppard őrnagy nem döntött a parancsmegtagadás mellett és kimentette az embereket, akik, mint kiderült, fontos információkat szereztek. Ennél a pontnál minden résztvevő fél újra érdekelt lett és úgy döntöttek, egy csontot vetnek elé. A csont a nyilatkozat és egy alku formájában érkezett. Befogja a száját, cserébe megtarthatja a rangját, az eget és friss maradhat. Nagyon friss. A hidegre tenni teljesen új értelmet nyert a jelenlegi pozíciójában.<br />
<br />
White megrázta a fejét.<br />
<br />
- Gyerünk, mióta is vagy már itt? Tíz hónapja? Adj neki időt. Majd megszokod.<br />
<br />
- Ó, már most imádom. Ki nem tenné? Úgy értem, gördeszkázni a tömör jégen?<br />
<br />
Sheppard felállt és töltött magának még kávét, az ujjait hálásan a bögre köré fonva.<br />
<br />
- Rettegek a naptól, amikor 25 évnyi jó magaviselet után áthelyeznek Nomeba.<br />
<br />
- Unalmas. A jövő itt van.<br />
<br />
- Az enyém biztosan.<br />
<br />
Az ajtó egy hideg - oké, hidegebb - légnyomás keretében kinyílt. Robbins ezredes, a McMurdo parancsoka, lépett be, egy nehéz parkába (7) bugyolálva. Nyomában valaki magas és sovány érkezett, érdekes ízléssel a fejfedőket illetően.<br />
<br />
- Pihenj, őrnagy - mondta Robbins, majd Whitehoz fordult. - Bocs, Jim, műsorváltozás. El kell térítenem a pilótáját. Valaki félig megbízhatóra van szükségem, hogy körbefuvarozza a tábornokot.<br />
<br />
A tábornok közben levette világossárga sísapkáját, felfedve ez által egy olyan hajstílust, mely vetekedett Sheppard-éval egy rossz napon - kivéve az ősz színt. Megszemlélte a létesítményt, Jim White-ot, a kávésbögrét és John Sheppard-öt.<br />
<br />
- Üdv - mondta.<br />
<br />
- Őrnagy, ismerje meg O'Neill dandártábornokot - folytatta Robbins. - Fuvarra lenne szüksége.<br />
<br />
- Nem gond, uram. Hova lenne?<br />
<br />
- Pompás hely. Majd megadom a koordinátákat, amint a levegőben leszünk.<br />
<br />
O'Neill tábornok felhúzta az egyik szemöldökét, mely felért egy meghívással.<br />
<br />
- Repülhetünk, őrnagy?<br />
<br />
<br />
<br />
(1) Az eredeti szöveg az angolszász mértékegységrendszert használta, de a jobb érthetőség kedvéért a fordítás már átváltott, metrikus értékeket tartalmaz. A repülős részeknél maradt a mérföld és a láb, ott máig ezeket használják.<br />
<br />
(2) USAF: United States Air Force â€“ Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje.<br />
<br />
(3) Hiperventilláció: jelentős légzésfokozódás, a légzés frekvenciájának növekedése.<br />
<br />
(4) A sorozat ezt a mondatot már felülírta. Sheppard apja 2008-ban halt meg (4. évad, 15. rész: Az üldözött/Outcast), míg ez a tárgyalás körülbelül 2003-ban játszódhat. <br />
<br />
(5) Az eredeti szövegben itt az affidavit szó szerepel, mely szó szerint eskü alatti írásbeli nyilatkozatot jelent.<br />
<br />
(6) AC: Aircraft Commander, kb. légi jármű parancsnok. A legénység hivatalos szervek által kijelölt tagja, aki a jármű parancsnokságát látja el, felel a biztonságos működtetéséért, ill. a küldetés végrehajtásáért.<br />
<br />
(7) Csuklyás katonai zubbony.<br />
<br />
<img src="https://forum.csillagkapu.hu/images/attachtypes/pdf.png" title="Adobe Acrobat PDF" border="0" alt=".pdf" />
&nbsp;&nbsp;<a href="attachment.php?aid=560" target="_blank" title="">Sandy_Malcolm_Az_erem_masik_oldala.pdf</a> (Méret: 79,73 KB / Letöltések: 0)
]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<span style="font-weight: bold;" class="mycode_b">Az alábbi novella azt meséli el, miért is száműzték Sheppard-öt a McMurdo állomásra.<br />
<br />
Eredeti megjelenés: Stargate Magazine #7<br />
<br />
Fordította: RepliZoli<br />
<br />
Időbeli elhelyezkedés: A sorozatnyitó â€ťFelemelkedésâ€ť (Rising) előtt.<br />
<br />
A kanonitást tekintve már nem teljesen pontos, ezt lábjegyzetben külön jelzem.</span><br />
<br />
<br />
<br />
A támaszpont jogi irodái délre néztek és majd megsültek a floridai nyárban. Napfény hatolt be az ablakon, szétfröccsenve tölgypolcokon álló jogi köteteken és ezüstösen csillogva az érme élén, ahogy az bukfencet vetett a levegőben. Elkapta, majd a kézfejére csapta.<br />
<br />
<span style="font-style: italic;" class="mycode_i">Fej</span> â€“ most látod a karriered. <span style="font-style: italic;" class="mycode_i">Írás</span> â€“ most pedig nem.<br />
<br />
Anélkül, hogy megnézte volna felemelte és újra feldobta. Az érme egyszer-kétszer megfordult, mielőtt újra elkapta.<br />
<br />
<span style="font-style: italic;" class="mycode_i">Fej</span> â€“ most megtarthatod az eget. <span style="font-style: italic;" class="mycode_i">Írás</span> â€“ most nem.<br />
<br />
Ezúttal megnézte. <span style="font-style: italic;" class="mycode_i">Írás.</span> Nem jó. Próbáld újra.<br />
<br />
- Őrnagy?<br />
<br />
Elrontotta a dobást és a negyeddolláros kényszerleszállást hajtott végre a szőnyegen. Légierő kék, száz százalék pamut, körülbelül kilenc dollár egy tized négyzetméter. (1)  Amikor legutoljára az Államokban volt, szőnyegeket vizsgálgatott. Azon gondolkodott, hogy újradekorálja az apartmanját miután visszatér, megkísérelve olyasmivé alakítani, ami hasonlít egy otthonra. Nem valószínű, hogy ez most meg fog történni.<br />
<br />
<span style="font-style: italic;" class="mycode_i">Fej</span> â€“ nem fogsz új padlóburkolatot venni. <span style="font-style: italic;" class="mycode_i">Írás</span> â€“ újat fogsz venni.<br />
<br />
Az érméért nyúlt.<br />
<br />
- Őrnagy! â€“ Miranda Torrance ezredes, védőügyvéd, 180 cm magas volt, tüskés ősz hajjal, egy bulldog vállaival és páratlan megrögzöttséggel. Ami azt jelentette, hogy nehezményezte a tényt, mely szerint védence a kishitűséget választotta. â€“ Fejezze be!<br />
<br />
- Mit fejezzek be? â€“ John Sheppard (még mindig) őrnagy, USAF (2) (további értesítésig), őszintén zavarban volt.<br />
<br />
- Azt â€“ hihetetlenül kecses szemüvegének pereme felett a kezében tartott érmét nézte mereven. â€“ Ideges leszek tőle.<br />
<br />
Sheppard kételkedett benne, hogy egy felhúzott és csőre töltött atombombától ideges lenne. De csak annyit mondott - Ó -, és zsebre vágta a negyeddollárost.<br />
<br />
Az asztal másik feléről egy mély horkantás hallatszott.<br />
<br />
- Őrnagy, ha nem okoz problémát, - dörmögte Torrance, - át szeretném ezt venni, mielőtt a tárgyalásra megyünk.<br />
<br />
- Igenis, asszonyom.<br />
<br />
- Hálás köszönet. Eltekintve a többi lefektetett vádtól, úgy tűnik, külön kiemelik a tényt, hogy nemcsak megtagadott egy egyenes parancsot és felelőtlenül kockáztatott életeket, hanem a művelet során a Légierő tulajdonában is kárt okozott. Felvilágosítana?<br />
<br />
- Ó â€“ mondta Sheppard megint, miközben cinikus része azon elmélkedett, hogy végre elérnek a probléma bökkenőjéhez. Kárt okozni katonai tulajdonban miközben helyesen cselekedsz, nos, az azzal jár, hogy elveszíted magas beosztású barátaidat. â€“ Tüzeltek ránk a leszállási zónában. Olyan távolságról nehéz lett volna nem eltalálni egy akkora helikoptert és egy újabb kör megtétele szóba sem jöhetett. Úgy értem, az egész ötlet annyiból állt, hogy élve kihozzuk azt a három fiútâ€¦<br />
<br />
- De nem ekkor tette tönkre a farkat és a futóművet, igaz?<br />
<br />
- Nem, asszonyomâ€¦ De mondhatjuk, hogy az egyik dolog vezetett a másikhoz.<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="text_center">*  *  *</div>
<br />
<br />
<br />
<span style="font-style: italic;" class="mycode_i">- Magadra maradtál John. Sajnálom.<br />
<br />
- Később.<br />
<br />
- John, teljesen tönkre tenné a pályafutásom.<br />
<br />
Hát persze, hogy tönkre tenné. Ő tudta, mivel az ő pályafutása már romokban hevert. Akárcsak öt hónapos kapcsolata Lily Cortez ügynökkel. <br />
<br />
- Később, a fenébe! Menj és csatold be magad. Kemény menet lesz.<br />
<br />
Nagyon jó időpontot választott erre. Bárcsak engedték volna, hogy egy fedélzeti mérnököt hozzon helyette! Közeledett Bagramhoz, sérültekkel hátul, egy golyólyukakkal teli törzzsel és pokolian szétlőtt giroszkóppal, ami több olajat ereszt, mint Kuvait Szaddám látogatása után. Miközben az erősen rázkódó botkormánnyal és a lomha pedálokkal küzdött, épp hogy észrevette amint elhagyta a pilótafülkét. <br />
<br />
- A nyomás még mindig esik, uram â€“ jelentette be Dixon hadnagy, másodpilóta, a diszkréció mintaképe, aki úgy tett, mintha nem is hallotta volna az ex-szerelmespár összetűzését.<br />
<br />
- Milyen messze van még a bázis?<br />
<br />
- Kevesebb, mint húsz mérföld, uram.<br />
<br />
- Magasság?<br />
<br />
- Ezerkétszáz láb.<br />
<br />
Ez relatív magasság volt, nem a tengerszint feletti. A Bagram-i légi bázis, huszonhét mérföldre északra Kabultól, négyezer láb magasan volt. Sheppard egy apró bólintással köszönetet mondott, majd a helikopterét hallgatta. A hangok többet elárultak neki, mint amire bármely műszer valaha is képes lesz.<br />
<br />
- Túl magasan vagyunk â€“ morogta, miközben a botkormány gyenge nyomásával a Pave Hawk-ot négyszáz lábon nyugalomba hozta és egy hegy takarásába húzódott. Nem az igazi, de már jobb.<br />
<br />
- Uram, tálib állások vannak északnyugatra Bagramtól. Ha ilyen alacsonyanâ€¦<br />
<br />
- Bekapunk még néhány találatot, és remélhetőleg átjutunk rajtuk. A fenti gyér levegő hulladékot csinálna a rotorból.<br />
<br />
Ami így is volt, bár Dixonnak igaza volt az ellenség pozíciójával kapcsolatban. Előttük a nyomjelző tűz briliáns fehér ujjai egymás után érték el az éjszakai eget, egyre közelebb és közelebb kerülve. A Pave Hawk-on rádiócsönd volt mióta felszálltak erre a kiruccanásra, szóval egy kis szerencsévelâ€¦<br />
<br />
A becsapódás majdnem lelökte a lábait a pedálokról. Valami átlyukasztotta a farkat, de nem közvetlen találat volt â€“ ha az lett volna, már rég tudnák â€“ de elég volt, hogy küzdjön az irányításért. Dixon hiperventillált. (3)<br />
<br />
Végül sikerült lőtávolságon kívülre kerülniük; alacsony dombok felett, nyílt terepen repültek. Ahogy közeledtek a bázishoz, Sheppard nyolcszáz lábra kényszerítette szétmarcangolt helikopterét. Halotta a motor erőlködését és a rotor bőgése finoman hangmagasságot váltott.<br />
<br />
- A nyomás közel nulla, uram â€“ most először igazi pánik volt a kölyök hangjában. â€“ Uram, a rotor tengelykapcsolója be fog ragadni!<br />
<br />
- Tudomâ€¦<br />
<br />
Fél mérföld. Majdnem tökéletes. Sheppard egy kicsit elvigyorodott. Ez jó móka lesz. Teljesen leengedte a kollektív kart, érezte, ahogy a motor leáll, majd rátaposott a jobb pedálra, kompenzálva a nyomaték hiányát. A Pave Hawk rázkódott és akadozott, és engedelmeskedett. Vonakodva, de engedelmeskedett.<br />
<br />
Csuklás hangja hallatszott Dixon irányából és Sheppard most már igazából vigyorgott.<br />
<br />
- Autórotáció, hadnagy. Hallott már róla?<br />
<br />
- Igen uram. Mit akar, mit tegyek?<br />
<br />
- Figyelje a repülési sebességet. Ha hatvan csomó alá esik, kiáltson.<br />
<br />
- Igen, uram.<br />
<br />
A nyomkövető találata megzavarta a hátsó rotort, és a landolás nem ment olyan simán, mint ahogy tervben volt. A kifutópályát az ajánlott sebesség kétszeresével érték el és csikorogva csúsztak le az aszfaltról jó néhány száz lábra. Mire a Pave Hawk álló helyzetbe rázkódott, a bázis mentője is utolérte őket. Csakúgy, mint a katonai rendészet. Csakúgy, mint a szárnyparancsnoka, aki kirángatta Sheppard-öt a pilótafülkéből.<br />
<br />
- Ennyi volt napsugár! Mégis mit gondol, kiâ€¦<br />
<br />
- Életben vannak, uram â€“ Sheppard őrnagy nem tudta megállni, hogy elmosolyodjon. â€“ Életben vannak és kihoztuk őket.<br />
<br />
Még akkor is mosolygott, amikor a rendészek egy várakozó Humvee-hez kísérték.<br />
<br />
</span><br />
<br />
<div class="text_center">*  *  *</div>
<br />
<br />
<br />
- Maga szerint ez vicces, őrnagy? â€“ sziszegte a vádat képviselő Chadwick, egy gőznyomású alezredes jó úton a Pentagon felé.<br />
<br />
Sheppard megrázkódott, hirtelen újra tudatában lett környezetének és letörölte a vigyort az arcáról. Túl későn. Keresztben a tárgyalóteremből az esküdtek bámulták, próbálva fenntartani a pókerarcukat, egyesek több, mások kevesebb sikerrel. Vidrine altábornagy, az esküdtszék elnöke, egy szúrós pillantást vetett rá, majd valamit beleirkált a jegyzettömbjébe.<br />
<br />
<span style="font-style: italic;" class="mycode_i">Nagyszerű John! Így kell hatást gyakorolni a nagyfejűekre! Apa olyan büszke lenne. Ó, a fene egye meg...</span> Ahogy az apja imádta kimutatni, John Sheppard úgy se vinné sokra. Ha az öreg még élne, most kárörvendően nézne rá. (4)<br />
<br />
- Nem, uram â€“ mondta Sheppard, elnyomva a késztetést, hogy lesimítsa rakoncátlan tincsét. Ide a rozsdás bökőt, hogy már megint felfelé áll. â€“ Nem hinném, hogy vicces lenne. Bár azt hiszem, hogy három megmentett élet nem ok a gyászos hangulatra. Még ha a folyamat mechanikai sérülésekkel is járt. A mechanikai sérülés javítható, uram. A halott emberek nem.<br />
<br />
Valószínűleg nem a legdiplomatikusabb válasz. A védelem asztalánál Torrance ezredest határozottan a guta kerülgette. A vád rámozdult az elejtett vadra.<br />
<br />
- Szóval jól feltételezem őrnagy, hogy ezt mondta magának, miközben aerobikozott egy tönkrement helikopterrel, kockáztatva a másodpilótája, a tüzére, Cortez ügynök és a három Ranger, akiket olyâ€™ hősiesen megmentett, életét?<br />
<br />
- Tiltakozom â€“ csapott le Torrance. â€“ A vád személyes véleményét hangoztatja.<br />
<br />
- Elfogadom. A vád képviselője kíméljen meg bennünket szónoki képességeinek gyümölcseitől â€“ Vance bíró merev pillantást vetett Chadwick-re, mellyel kifejezte, hogy ezt illene tudnia.<br />
<br />
- Elnézést, Bíró Úr. Valószínűleg elragadott Dixon hadnagy figyelemre méltó megjegyzése, miszerint Sheppard őrnagy egy vemhes lamantinnal is tudna repülni.<br />
<br />
A pár kihívó kuncogást az esküdtek padjától elfojtotta Vance újabb pillantása. Chadwick folytatta. <br />
<br />
â€“ Átfogalmazom. A maga értékelése szerint, őrnagy, az autórotáció egy elfogadható kockázat volt?<br />
<br />
- Az én értékelésemben legyőzte a kőként való zuhanást, uram â€“ abban a pillanatban, ahogy kimondta, Sheppard azt kívánta, bárcsak lenne nála egy szívószál, amivel visszaszívhatná. Néha nem tudta magát türtőztetni. Visszapedálozott. â€“ Nézze uram, vezetett már valaha helikoptert?<br />
<br />
Még több kuncogás az esküdtek padjától és ezúttal a bíró nem tett semmit, hogy elcsöndesítse őket. El volt foglalva egy vigyor elfojtásával.<br />
<br />
Chadwick fújt egyet. <br />
<br />
â€“ Bíró Úr, emlékeztetné a vádlottat, hogy neki válaszolnia kell a kérdésekre, nem pedig feltenni azokat?<br />
<br />
Vance vigyora kiszabadult. <br />
<br />
â€“ Engedélyezem â€“ mondta, és mielőtt Chadwick tiltakozhatott volna, hozzátette: - Maga invitálta meg azáltal, hogy kétségeit fejezte ki Sheppard őrnagy pilótaképességeiről. Az esküdtszéknek jogában van hallani, hogy maga alkalmas-e egy ilyen ítélet meghozatalához.<br />
<br />
Chadwick valami érthetetlent dörmögött.<br />
<br />
- Vád, beszéljen hangosan.<br />
<br />
- Nem. Nem vezettem még soha helikoptert.<br />
<br />
Ezúttal a kuncogás a hallgatóság közé vándorolt. Amíg Vance bíró igyekezett elfojtani a készülődő ricsajt, a tárgyalóterem végében kinyílt az ajtó és egy civil ruhás nő surrant be. Sheppard ujjai megszorították a karfát és ő maga is meglepődött, hogy még mindig törődik, még mindig emlékszik a haja illatára és a bőre puhaságára. Ő nem nézett rá. Helyette lábujjhegyen csendesen és diszkréten, mint aki rég nem volt már templomban és bizonytalan az etikettel kapcsolatban, az oldalsó folyosón előreosont és a védelem asztala mögötti egyik üres székre ült.<br />
<br />
Jött megszemlélni a gyilkosságot, Cortez ügynök?<br />
<br />
A keze finoman megérintette Torrance vállát és az ezredes mogorván megfordult. Lily Cortez súgott valamit, átadott egy lezárt barna borítékot, majd hátradőlt a székében.<br />
<br />
Amikor Torrance előrefordult, zavart volt. Végül is felállt.<br />
<br />
- Odamehetnénk a pulpitushoz, Bíró Úr?<br />
<br />
Vance â€žmi az megint?â€ť fejet vágott, de bólintott. Chadwick hálásnak tűnt az elterelésért és csatlakozott Torrance ezredeshez a bírói pulpitusnál egy csendes, heves és elkeseredett szóváltásra. Sheppard azon kapta magát, hogy majd megfeszül, miközben próbált néhány szót elcsípni. A pokolba is, az ő életéről vitatkoztak és úgy érezte, őt egy kissé kihagyják.<br />
<br />
- Irreleváns! â€“ bökte ki Chadwick. Arcszíne egy főtt homáréval vetekedett.<br />
<br />
- Chadwick ezredes â€“ Vance körülbelül tizenöt centiméterrel megnőtt. â€“ Ebben a teremben egyedül én kiabálhatok. És ha már itt tartunk, én vagyok az egyetlen, aki a relevanciáról dönthet. Torrance ezredes? A vallomást. (5)<br />
<br />
A barna boríték gazdát cserélt.<br />
<br />
Nem tartalmazhatta az igazságot arról hogyan is kezdődött ez az egész, ugye?<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="text_center">*  *  *</div>
<br />
<br />
<br />
<span style="font-style: italic;" class="mycode_i">- Sandy 43, tájékoztatlak, hogy 22 kimentést jelent. Ismétlem, 22-nél vannak a fiaink. Visszatérhetsz a bázisra. Vége.<br />
<br />
- Ideje volt már, hogy 22 megszolgálja a fizetését. Köszönet a tájékoztatásért. 43 kilép â€“ miközben egy vállrándítással kirázott egy csomót a bal vállából, Sheppard lezárta a csatornát. â€“ Szóval időben otthon leszünk a filmre, Dixon. Berakta a sört a hűtőbe?<br />
<br />
Dixon úgy nézett ki, mint ha már javában menne a film és kényelmi okokból játszana az éjjellátóval.<br />
<br />
- Hé, hadnagy! Figyel rám? Kér egy kis popcornt?<br />
<br />
- Nem, köszönöm, uram. Énâ€¦őőőâ€¦ Mi? â€“ Dixon felrántotta a fejét. â€“ Uram, 22 vagy beszívott a helyi termékből, vagy van ott valaki más is lent.<br />
<br />
- Tessék?<br />
<br />
- Ott, uram.<br />
<br />
A kölyök a keresési területüktől keletre fekvő kvadránsra mutatott. Pont az északi peremnél, mélyen az ellenséges terület közepén, világos pettyek csillagképe mozgott â€“ egy nagy jelképezett egy teherkocsit, míg a körülötte keringő gyengébb holdak gyalogos katonák voltak - egy feltételezett tálib tábor irányából. Három apró pislákoló fényt követtek, melyek, gyötrelmesen lassú sebességgel, a hegyek közé tartottak.<br />
<br />
Lily Cortez áthajolt Sheppard válla felett.<br />
<br />
- Talán az imám lánya megszökött a helyi simlissel?<br />
<br />
A szavaiból egy műanyag partybeszélgetés elevensége áradt. Ideges volt, és ez az egész rossznak érződött. A Furcsaság Első Törvénye Sheppard Szerint kimondja, ha valami rossznak érződik, akkor általában az is. Lerázta magáról. Nem fontos most.<br />
<br />
- Dixon, nézze meg, vesz-e valami csevejt a lenti népségtől. Talán megmondják mi olyan érdekes. Beosonok egy kicsit.<br />
<br />
- Közlöm Bagrammal, hogy teszünk egy kerülőt â€“ ajánlotta Cortez, újra régi énjének hangozva és beleolvadva a háttérbe.<br />
<br />
Dixon a frekvenciákkal babrált, majd hirtelen nyílegyenesen felült. <br />
<br />
- Bingó! Beszédes kis görényekâ€¦ És nem is gondolná, uram, az â€žamerikai kémekâ€ť elég sokszor szerepel. <br />
<br />
Ami akármit jelenthet, valódiáktól - a CIA szívességéből -, lelőtt pilótákig.<br />
<br />
- Ó-ó â€“ tette hozzá Dixon. â€“ Kiszúrtak minket.<br />
<br />
- Sötétítsen el, hadnagy.<br />
<br />
- Igen, uram.<br />
<br />
A helyzetjelző és kabinfényeket lekapcsolva, maguk mögött hagyták a tálib egységet és a hágó és a hegyen felfelé küszködő villogás irányába fordultak. Hirtelen a repülésirányító hangja recsegett a fejhallgatókban.<br />
<br />
- 43, térjen vissza a bázisra. Ismétlem: 43, azonnal térjen vissza a bázisra. Nyugtázza.<br />
<br />
- Negatív, Bagram. Barátságosak vannak ellenséges vonalak mögött. Egy 20 tálibból és egy teherkocsiból álló gőzhenger készül őket lerohanni. Bemegyünk.<br />
<br />
- Tartsa, 43.<br />
<br />
Öt másodperccel később egy új hang szólalt meg, egyből felismerhető.<br />
<br />
- 43, a barátságosak, akiket észrevett, Rangerek. Miközben itt beszélünk, az US Army helikopterei felszállnak, hogy kimentsék őket. Azért rendeljük vissza a bázisra, hogy ne akadályozza az Army műveleteit.</span><br />
<br />
És ilyennek hallatszik, mikor a szárnyparancsnokod hazudik neked, őrnagyâ€¦ <span style="font-style: italic;" class="mycode_i">Sheppard kétségbeesve gesztikulált Dixonnak, aki jó érzékkel olvasta AC-je (6) egyénileg kifejezett jelbeszédét. A hadnagy Army frekvenciák letapogatásába kezdett.<br />
<br />
- Ezredes, mi azoknak a helikoptereknek a várható megérkezési ideje? â€“ kérdezte Sheppard.<br />
<br />
- Hamarosan az önök területére érnek, 43.<br />
<br />
- Elmondaná még egyszer, uram?<br />
<br />
Ami az időhúzó taktikát illeti, elég vacak volt. Jobbra lett volna szüksége, de az elméje teljesen elsötétedett. Könyörgő pillantást vetett Dixonra, hogy sietségre bírja.<br />
<br />
- Most már bármelyik pillanatban odaérhetnek. Nyugtázza, 43.<br />
<br />
Dixon hüvelykujja felvillant és a lenti emberek egyikének kifulladt, reszelős hangja tört át a statikus zörejen.<br />
<br />
- â€¦ kivonást kérünk â€¦ sürgős â€¦ sérültek â€¦ válaszoljanak â€¦ kivonásâ€¦<br />
<br />
Az ezredes hangja átvágta a segélykérő hívást:<br />
<br />
- 43, a Rangereket értesítették és a találkozási ponthoz tartanak.<br />
<br />
- John? â€“ Cortez visszatért a pilótafülkébe, az arca áthatolhatatlan volt. â€“ Hallottad az ezredest. Fordulj vissza.<br />
<br />
Hirtelen megszállta az ihlet és megértette mi folyik itt és soha nem tudná bebizonyítani. Az egyetlen hátralévő meglepetés egy akut érzéki árulás volt.<br />
<br />
- Marhaságot beszél, Lily, és ezt te is tudod. A ti fiaitok küldték be őket oda és hátra fogják őket hagyni.<br />
<br />
- Figyeljen ott hátul, őrmester â€“ Dixon csöndben a tüzérükhöz beszélt. â€“ Úgy néz ki meleg helyzet lesz, szóval készüljön.<br />
<br />
- 43, nyugtázza! â€“ már megint az ezredes. â€“ 43, megparancsolom, hogy-<br />
<br />
Shepard lelőtte a csatornát.<br />
<br />
- Interferencia. Napfoltok, földi sugárzás, kitudjaâ€¦ Dixon, találjon nekem egy landolási helyet, aztán verje fel azokat a szegény szerencsétleneket és mondja meg nekik hova menjenek.<br />
<br />
</span><br />
<br />
<div class="text_center">*  *  *</div>
<br />
<br />
<br />
Hónapokkal később és olyan távolra attól a floridai tárgyalótól, amennyire csak lehetséges, Dr. Jim White - egy geológus azon szokással, hogy olyan helyeken vegyen magmintákat, amik csak helikopterrel érhetőek el - a kezébe lehelt, próbálván felmelegíteni azt. Williams Field készenléti szobájában a hőmérséklet balzsamos 14 °F volt.<br />
<br />
- Soha nem mondtad, ugye tudod? Mi szél hozott erre?<br />
<br />
Sheppard elfintorodott.<br />
<br />
- Nem épp én kértem ezt a munkát...<br />
<br />
Soha nem volt lehetősége elolvasni a nyilatkozatot, de legalább beavatták a fontosabb részletekbe. A Rangereket egy meg nem nevezett kormányzati ügynökség küldte be két Al-Kaida célpont kiiktatására. Amikor a küldetés balul sült el, senki sem akart róla tudni vagy tenni valamit, így fenntartva az elfogadható tagadást. Egészen addig, míg John Sheppard őrnagy nem döntött a parancsmegtagadás mellett és kimentette az embereket, akik, mint kiderült, fontos információkat szereztek. Ennél a pontnál minden résztvevő fél újra érdekelt lett és úgy döntöttek, egy csontot vetnek elé. A csont a nyilatkozat és egy alku formájában érkezett. Befogja a száját, cserébe megtarthatja a rangját, az eget és friss maradhat. Nagyon friss. A hidegre tenni teljesen új értelmet nyert a jelenlegi pozíciójában.<br />
<br />
White megrázta a fejét.<br />
<br />
- Gyerünk, mióta is vagy már itt? Tíz hónapja? Adj neki időt. Majd megszokod.<br />
<br />
- Ó, már most imádom. Ki nem tenné? Úgy értem, gördeszkázni a tömör jégen?<br />
<br />
Sheppard felállt és töltött magának még kávét, az ujjait hálásan a bögre köré fonva.<br />
<br />
- Rettegek a naptól, amikor 25 évnyi jó magaviselet után áthelyeznek Nomeba.<br />
<br />
- Unalmas. A jövő itt van.<br />
<br />
- Az enyém biztosan.<br />
<br />
Az ajtó egy hideg - oké, hidegebb - légnyomás keretében kinyílt. Robbins ezredes, a McMurdo parancsoka, lépett be, egy nehéz parkába (7) bugyolálva. Nyomában valaki magas és sovány érkezett, érdekes ízléssel a fejfedőket illetően.<br />
<br />
- Pihenj, őrnagy - mondta Robbins, majd Whitehoz fordult. - Bocs, Jim, műsorváltozás. El kell térítenem a pilótáját. Valaki félig megbízhatóra van szükségem, hogy körbefuvarozza a tábornokot.<br />
<br />
A tábornok közben levette világossárga sísapkáját, felfedve ez által egy olyan hajstílust, mely vetekedett Sheppard-éval egy rossz napon - kivéve az ősz színt. Megszemlélte a létesítményt, Jim White-ot, a kávésbögrét és John Sheppard-öt.<br />
<br />
- Üdv - mondta.<br />
<br />
- Őrnagy, ismerje meg O'Neill dandártábornokot - folytatta Robbins. - Fuvarra lenne szüksége.<br />
<br />
- Nem gond, uram. Hova lenne?<br />
<br />
- Pompás hely. Majd megadom a koordinátákat, amint a levegőben leszünk.<br />
<br />
O'Neill tábornok felhúzta az egyik szemöldökét, mely felért egy meghívással.<br />
<br />
- Repülhetünk, őrnagy?<br />
<br />
<br />
<br />
(1) Az eredeti szöveg az angolszász mértékegységrendszert használta, de a jobb érthetőség kedvéért a fordítás már átváltott, metrikus értékeket tartalmaz. A repülős részeknél maradt a mérföld és a láb, ott máig ezeket használják.<br />
<br />
(2) USAF: United States Air Force â€“ Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje.<br />
<br />
(3) Hiperventilláció: jelentős légzésfokozódás, a légzés frekvenciájának növekedése.<br />
<br />
(4) A sorozat ezt a mondatot már felülírta. Sheppard apja 2008-ban halt meg (4. évad, 15. rész: Az üldözött/Outcast), míg ez a tárgyalás körülbelül 2003-ban játszódhat. <br />
<br />
(5) Az eredeti szövegben itt az affidavit szó szerepel, mely szó szerint eskü alatti írásbeli nyilatkozatot jelent.<br />
<br />
(6) AC: Aircraft Commander, kb. légi jármű parancsnok. A legénység hivatalos szervek által kijelölt tagja, aki a jármű parancsnokságát látja el, felel a biztonságos működtetéséért, ill. a küldetés végrehajtásáért.<br />
<br />
(7) Csuklyás katonai zubbony.<br />
<br />
<img src="https://forum.csillagkapu.hu/images/attachtypes/pdf.png" title="Adobe Acrobat PDF" border="0" alt=".pdf" />
&nbsp;&nbsp;<a href="attachment.php?aid=560" target="_blank" title="">Sandy_Malcolm_Az_erem_masik_oldala.pdf</a> (Méret: 79,73 KB / Letöltések: 0)
]]></content:encoded>
		</item>
	</channel>
</rss>