Normáltér, szubtér, transztér, most meg hipertér. Lasan szótárat lehet összeállítani a terekből (nem beszélve az olyanokról mint Kossuth tér, vagy játszótér).
Na hali, most vagyok itt először, remélem nem szúrom el az első hozzászólásomat.
A hiperteret először is úgy kell elképzelni, mint egy 3D-s fonalhálózatot, ami átszövi az univerzumot? A fizikatanárom mindenesetre válaszra sem méltatta a kérdésem, remélem ti tudtok valami "hivatalos" választ..
A subtér és a hipertér ugyan az, csak a sorozatokba máshogy írják!
A tudósok szerit (NASA, EU-űrkutatási ügyn. ) léteik a térnek egy olyan szerkezete (nemcsak egy van, hanem sik pl.: sub/hipretér, ennél ngyobb sebességet lehet elérni a transztérben), ahol az Einstein-i fizika nem érvényes. Hogy ez hogy néz ki, azt senki sem tudja, a sci-fi sorozatokban csak találgatnak.
A létezéséről sincsen "halálbiztos diagnózis", hogy létezik e, de a valószínűsége nagy.
pl.: mi történne most, ha egy szondát fénysebességre gyorsítanánk (elvileg lehetséges, csak azért nem csinálják, mert egyenlőre a lefékezésével, egy a szondával való kommonikációval lenne egy kis probléma)?
Einstein szerint a tömege végtelen lenne. Ez lehetséges?
Egy végtelen tömegű test körül milyen nagy lenne gravtáció?
Edit: látod, ez az, amikor az elmélet és a gyakorlat mintha két külön bolygón laknának...
Zeerocool: nem lehet egy szondát fénysebességre felgyorsítani, de még közel fénysebességre sem. Legalábbis ebben a térben, Einstein jelen pillanatban hivatalosnak tekintett modellje alapján. Mivel a tömeg és a gyorsulás összefüggésben van (nagyobb tömeget gyorsítani nagyobb energiát igényel), plusz létezik a kis mocsok ravasz egyenlet az e=mc^2, ami az energiát és a tömeget ekvivalenssé (és a fénysebesség függvényévé) teszi, így a fénysebességre gyorsítás egy rekurzív folyamat, ami egyre szűkebbre szorul. Jelen pillanatban vannak olyan elméletek, amik bontogatják Einstein egyik-másik elméletét (az egyik ilyen a változó fénysebesség) de egyik sem képes az alapvetéstől elvonatkoztatni.
Zeerocool Írta:Éppen ez az. Néhany fizika könyvben lehe olvasni, hogy az pl.: elektron fénysebesség közeli debességen mozog . Akkor arra nem ez vonatkozik?
Egyébként kösz, hogy veled legalább lehet ilyesmiről beszélgetni
De az elektron legújabb értelmezése szerint nem részecskeként, hanem energiahullámként viselkedik, amikor az atommag körül pályán van.
Nincs olyan, hogy részecskeként van jelen, meg hullámként van jelen, egyszerre mutat mind részecske, mind hullámtulajdonságokat, nem pedig mikor épp mi a kényelmesebb.
Szerintem is egyszerre mutat részecske és hullámjelenséget!
Olvastam egy könyvet, a címe: Tértechnológiák .
Ezt egy amerikában élő magyar fizikus írta. Nagyon érdekes, a nullponti energiáról, és a hipertér létezéséről, és fizikájáról ír. Ha nem olvastátok, olvassátok el mert nagyon érdekes. /ha érdekel az ilyesmi/
Zeerocool Írta:Szerintem is egyszerre mutat részecske és hullámjelenséget!
Olvastam egy könyvet, a címe: Tértechnológiák .
Ezt egy amerikában élő magyar fizikus írta. Nagyon érdekes, a nullponti energiáról, és a hipertér létezéséről, és fizikájáról ír. Ha nem olvastátok, olvassátok el mert nagyon érdekes. /ha érdekel az ilyesmi/
Kicsit a mai fizikától elvonatkoztatva ír.
Hát, lehet, hogy másra gondolunk, de ha Egely György - Tértechnológia c. könyvére gondolsz, ő bizony idehaza él...
Zeerocool Írta:Igen, ez az, csak összekevertem valamelyikkel. Akkor valamelyik másik él kinnt. Na mindeggy!
Nem teljesen. Egely könyvei érdekesek, de egy jó sci-fi is az. Néha nem teljesen értem, hogy hogyan írhat olyan ...-éget/-ágot, máskor meg tök élvezem a könyvét.
Mellesleg kíváncsi lennék rá, hogy a hipertérnek és a teleportációnak van-e köze egymáshoz, mert ugye a teleportációt elképzelhetjük végtelen, vagy közel végtelen sebességgel történő közlekedésnek a "hagyományos" téren kívül.