Kilenc hónap után a mult héten ismét megnéztem.. Immáron szinkronnal.
Ami a filmben anno a mozi fotelében ülve megfogott nagyon, az a film elején lévő pergő jelenet, amikor Farell megy az utcán és mindenkit kiforgat, manipulál, és télleg elhiszi magáról hogy ő a király. Szinte egyedül a moziban, de végignevettem ezt a részt, nagyon állatul megcsinálták.
Ami talán a legfontosabb a művel kapcsolatban, az a mérhetetlen precizitás - összesen egy helyen fedeztem fel hibát.
Ez a pontosság kiterjedt a beszédre is, talán a legmarkánsabb Farell egész játékában az a hangjátéka: az ocsmány manhattani beszédstílus.. pont ezért szinkronnal úgy éreztem, mintha kitéptek volna valamit a filmből.
Eszméletlen, hogy - mint fegyvermániás néző - pont akkor jutottak eszembe a dolgok, amikor megmagyarázták őket. Pl. amikor azzal jön a fülkében Farell, hogy a pisztoly töltényt megkülönböztetik a .30-06-os puskatölténnyel, és a "merénylő" erre azt válaszolja, hogy roncsoló töltényt használ, ami becsapódás után szilánkokra szakad - így csak a szilánkok menyiségéből lehet következtetni a fegyver tipusára.
A másik meg, hogy a szemfüles militarista néző előrre láthatja a film végét. a csattanót. legalábbis pár percel azelött, mielött lelőnék a főhőst, mutatnak egy kommandóst benelli sörétespuskával, amint egy kék színű lövedéket tölt be a fegyverébe.. a kék szín a nem halálos gumilövedék jele