Miután felébredt Villám az incidens után a szokásosnál is brutálisabb volt. Akibe csak tudott belekötött, és akit csak tudott halálra ítélt. Még Pcmg-vel sem akart beszélni, aki már vagy 100x kereste. Végül mikor már végkép nem bírta ki, azt hogy a Jaffái állandóan zaklat, jönnek hozzá, hogy Pcmg keresi lement a vezérlő terembe és egy rövid mondat erejére beszélt vele:
- Na végre hogy elértelek beszélni, szeretnék veled.
- Most nem majd később!
Mondta Villám Pcmg-t félbeszakítva, ordibálva és villogó szemekkel. Majd megszakította a kapcsolatot. A Jaffák akik ezt az egészet végig nézték lassan, és kis lépteke lelkeztek hátrálni Villám környezetéből. Tudták, ha ő így beszél Pcmg-vel akkor kibaszott nagy baj van. De nem tudták min kaphatta fel Villám ennyire a cukrot. De nem is volt sok idejük arra hogy ezen gondolkozzanak. Mert Villám néhány másodperccel a beszélgetés után így szolt még mindig villogó szemekkel:
- Jaffa melyik a következő bolygó a listánkon?!!
- A 12 fényévre lévő közepes szintű bolygó nagy uram.
- Most azonnal célba vesztiek a 10 számú bolygót!!
- Igen is nagy uram
Azzal a Jaffák azonnal elkezdetek dolgozni. Néhány perc múlva el is indultak a bolygó felé. Mikor oda értek Villám így szolt:
- Azonnal vizsgáljátok át az egész bolygót!
A felszín átvizsgálását azonnal elkezdették a hajó műszereivel. De az eredmény nem volt olyan kecsegtető, mint hitték. Mikor ez kiderült az egyik Jaffa oda sétált Villámhoz és minden erejét összeszedve így szolt:
- Nagy uram a bolygót egy erős védőpajzs veszi körül, ami nem enged át semmit, és nem enged be semmit. Még a gyűrűk sem bírnak átmenni rajta.
- Na majd mindjárt kiderül!
Mondta Villám már kissé nyugodtabban. Majd 10 Jaffa kíséretével elindult a gyűrű terem felé. Mikor odaértek mindenki bemászott a gyűrűk közepébe majd Villám a kézi fegyverén megnyomott egy gombot és eltűntek a hajón. Két másodperccel később már a kis csapat a bolygón volt. De a látvány még mindig kicsit furcsa volt. Az egész bolygó felszínét körbe vette egy marha nagy fal. A közepén, pedig volt egy kapu, ami óriási nagy. De nem ez volt a legfurcsább. A fal mai körbe vette a bolygót látszólag átlátszó volt. De csak látszólag. Mivel mindenki azt látta falon, amit találni akart volna a kapu másik oldalán. Villám sok mindet akart volna látni a falakon túl és így jött rá, hogy szemvény vesztés az egész dolog. Majd így szolt a Jaffáihoz akik, valami nagyon szép dolgot láthattak a falon, mert már vagy egy órája azt bámulták:
- Ébresztő lusta banda!! Bemegyünk!
Amint ezt kimondta Villám a nagykapu azonnal ki is nyílt. Villám először meglepődött a dolgon de után elfogadta egyszerűen a tényt, hogy kinyílt a kap és besétált. Mikor beértek nem akartak hinni a szemüknek. Egy gyönyörű tájkép tárult a szemük elé. De semmi jel nem utalt, arra hogy itt bármi féle fontos dolog lenne, amit ennyire védeni kéne. Csak egy kis épületszerűség volt a kapu mellet de nem volt valami nagy szám. Az egész bolygón csak egy jó tízemberes beton rész volt 5 fekete körrel rajta. Mikor ezeket észre vette Villám azonnal oda rájuk állt. Abban reménykedve, hogy valami teleportáló féle. De tévedet. Mikor rá állt csak holografikus monitorszerűség jelent meg előtte. A megjelenése után néhány másodperccel megszólalsz egy hang:
-Üdvözöllek benneteket leendő Ősök
Majd a monitoron megjelent egy izmos alkatú kemény vágású alak. Aki simán elmehet volna egy veterán katonának. Majd így folytatta:
- Ti itt mind az Ősök kiképző bolygólyán vagytok, ami azért jött létre, hogy az újonc Ősök tudják kontrolálni az erejüket. Most átkel vizsgálnunk benneteket, hogy valóban Ősök vagytok-e. Meg szeretném kérni a kísérőket, hogy most menjenek ki.
Több se kellet, volna Villám Jaffáinak mentek, volna. Már fél úton voltak a kapu felé mikor így szolt hozzájuk Villám:
- Hova a fészkes fenébe akartok menni!! Itt maradtok szépen!
Mire ezt kimondta a kapu már be is csukódott a háta mögött így, már ha akartak volna, akkor sem bírtak volna elmenni a Jaffák. Majd ismét így szolt az alak a monitorról:
- Jó most megkérnék mindenkit, hogy álljon a fekete körökre.
Így is tett mindenki. Néhány másod perccel később már mindenkit körbe vett egy levegő burokszerűség. Kis idő után mindenki elől el is tűnt kivéve Villám elől. Aki még mindig a burok alatt volt. Majd mikor az összes Jaffa szabad volt így szolt a fickó:
- Ti ki azt hittétek át tudjátok, veri az Ősöket most az életetekkel fogtok érte fizetni.
Amint ezt kimondta egy félelmetes üvöltés sorozat törte meg a bolygón uralkodó csendet. Az ordítás után néhány másodperccel ki is derült miktől jöttek a hangok. A fák mögül egy sárkányokhoz nagyon hasonlító lények repültek fel és vettették rögtön magukat a Jaffákra. Amilyen gyorsan olyan gyorsan végeztek a Jaffákal majd aztán ismét olyan gyorsan el is tűntek. Azt a fickó ismét így szolt:
- Aki nem ismerne közületek engem, annak bemutatkoznék. Sokan úgy neveznek, hogy Gabriel. De sokan csak Dragoon master-nek neveznek. Most megkapjátok az akadály „pálya” egyenruháját.
Ez bele teleik majd néhány másodpercbe. Az után, pedig jó utat kívánnók. Engem a bolygó átfentess oldalán, találtok meg. Aki engem úgy ér el, hogy maximum csak 20%-os sérüléseket ér el és az erejét a 90% biztonsággal tudja irányítani, az átveheti a helyemet. Tehát sok szerencsét.
Azzal megszűnt az adás és időközben Villám ruhája is teljesen kicserélődött. A jól megszokott Anubis típusú ruhája helyett egy sötét kék passzos ruha borította testét fehér csizmával és fehér kesztyűvel. A mellkasán viszont volt egy páncél, amit sárga csíkok díszíttettek. Villámnak nem igazán tetszett a magán levő ruha de azért nem is okádta el magát rajta azonnal. De nem volt igazán sok ideje neki hogy a ruhájában gyönyörködjön. Mivel az előző sárkányok közül az egyik visszatért és kiszemelte magának Villámot. Mikorra észre vette Villám mi is a nagy helyzet akkora már túl késő volt. A dög a két lábával megfogta és felemelte a levegőbe. Villám hiába próbált kiszabadulni a sárkány karmai közül nem igazán sikerült neki. A dög éppen meg akarta pörkölni őt mikor egy erdős rész föllé értek és valami vagy valaki szíven lőtte a sárkányt. Villám először örült hogy a sárkány hallott de utána jutott eszébe hogy éppen kb. 1000 m magason, vannak és a landolás nem lesz így éppen kellemes. Még egyszer megpróbálkozott azzal Villám, hogy kiszabaduljon a dög karmai közül, de még így se nagyon ment neki. De valahogy mégis sikerült még a földel való találkozás előtt kiszabadulnia. De a landolás így se volt valami kellemes. Villám sikeresen megtalálta egy fát, aminek a koronájába sikerült landolnia. A fa ágain kívül az ő csontjai is töredeztek elég szépen. Kis ideig még az eszméletét is elvesztette. Mikor végre magához tért felmérte a helyzetét, ami nem igazán volt valami fényes. Eltört neki a karja de ez volt neki a legkisebb baja. Ott állt fegyver élelem ital nélkül egy olyan bolygón, ahol még a levegő vétel is életveszélyes. De úgy gondolta, hogy ha ott marad, ahol landolt akkor vagy éhen hal vagy felzabálja valami éhes dög így inkább elindult, hogy megkeresse a Gabriel nevezetű egyént.
- Soha többé nem iszok! És aki még1X elém teszi azt az asgard löttyöt, azonnal kinyirom!
Felöltözik, elszivja a reggeli cigijét, és berobog a vezérlőbe.
- Na ti naplopó banda! Ki vgatyok rugva, huzzatok a bus picsába, de nagyon gyorsan! - üvölt rá a vezérlőben szundikáló egyénekre.
A bent szolgálatot teljesitő jaffák persze semmit nem értenek a dologbol. Azért egy idő után kikullognak a vezérlőből. Pcmg odamegy az irányitópanelhoz és próbálja Villámot hivni. Nagy sokára jelentkezik is, de kurtán elutasitja a beszélgetést.
- Ezt meg mi a f*sz lőtte? - dühöng Pcmg, majd gyorsan végiggondolja a napi teendőit.
- Na lássuk. Bolygót leigázni, szemetet kivinni, hajot lemosatni. Nem is rossz program. Na zuzzuk. - mondja, majd el is inditja a flottát a leigázandó bolygó felé. Ahogy odaér, egy rádioadás érkezik a felszinről.
- Üdvözlünk titeket, békés utazók...
- Békés utazó a nénikéd, vazz! - válaszolja Pcmg. - Nekünk itt komoly hóditási szándékunk van.
- Mi? Nem békés utazók vagytok?
- Bingó, tiz pont! Na megadjátok magatokat, vagy támadjunk ?
- Mi?...
- Látom lassu a felfogásotok, na segitek. - Pcmg elkezdi lövetni a bolygót, ám sajna tulmegy a célon, és az felrobban.
- Na mind1, majd legközelebb. Jaffa vidd ki a szemetet, te ott meg mosd le a hajót. - parancsolja, majd enyhén tántorogva elindul pihenni.
Villám már kb. 100-150 km megtett a sűrű erdőben. A sárkánnyal való repülése számításai szerint megspórolt neki úgy 10000 km-t. Lassan esteledni kezdett és már fáradni is kezdett. Így inkább keresett egy biztonságosnak tűnő helyet. Mikor meg találta ezt a helyett elkezdett egy házszerűséget építeni. Ami inkább hasonlított egy összeesett fa halmazra, mint házra. Mikor valahogy végzett gyűjtött néhány fa gallyat és megpróbált tűzet rakni. Mondanom sem kell ez se sikerült neki. Mikor már majd 2 órája próbálkozott a tűzrakással, villogó szemekkel elkezdett ordibálni:
- HOGY AZ A JÓ k**va ISTEN BASZNÁ MEG !!! HOGY A FASZBA RAKJAK ÉN ÍGY TŰZETT!!
Az egész erdő megremegett Villám szavaira. Annyira ordibált. Majd mikor kiordibálta magát leült és a kezét a farakás elé rakva elkezdett gondolkozni. De ami ez után történt még Villám se akarta elhinni. Amint a farakás fölött volt a keze erős meleget sugárzott ki a tenyere Villámnak. Majd néhány másodperccel később meg gyulladt a farakás. Villám majd hátraesett annyira meglepődött:
- Ezt meg hogy a fészkes fenébe csináltam ? Lehet hogy mégsem olyan rossz hogy itt rekedtem.
De amint ezt kimondta a fák mögül valami Dinoszaurusz féle ugrott ki. Erre Villám csak ennyit tudott mondani mielőtt elkezdett volna futni:
- Én és az a nagy szám!
Villám úgy futott, mint aki éppen arra készül, hogy átlépi a hipper sebbeégett. De az Ős lény sem volt valami lassú állat. Közte és Villám között stabil 20 m volt. Valahogy sikerült neki lerázni a dögöt. De ez se sokáig tartott. Villám egy tenger kinézetű vízhez futott. De mikor bedobott egy fadarabot hogy megtudja vannak-e benne valamiféle élőlények meglepetés érte. Amit víznek hitt az valami sav féle volt ami mindent és mindenkit szétmart. Mikor visszafordult, hogy másik menekülési utat találjon ismét meglepetés érte. A dino ott ált mögötte kellően feldühödve és éhesen. Mikor Villám pontosan előtte állt a dög ordított egyet. Amire Villám így szolt:
- Enned kéne egy kis titakot !
Azzal kezét maga elé emelve elkezdett koncentrálni. Az eredmény most se az volt, amint amire számított. Villám meg akarta pörkölni dögöt. Ehelyett nekilökte egy közeli fának. Ami nem bizonyult valami jó ötletnek, mert erre a dög még dühösebb lett és elkezdett Villám felé futni. Villámnak nem volt más választása bele kellet ugrania a savas vízbe. Miután bele ugrott néhány másod perces késéssel a dög is utána ugrott. Vesztére. Amint beleért a teste a vízbe a dög azonnal elkezdett szétomlani. Villám alig bírta ki okádás nélkül annyira szörnyű látvány volt. Pedig ő már sok undorító dolgot látott. De nem volt túl sok ideje az okádásra, mert most már ő akart darabokra bomlani, mint egy rothadó hulla. Villám erősen elkezdett koncentrálni hátha valami jó sül majd ki belőle. De nem történt semmi. Egyszer csak éles fájdalom ütötte meg Villámot:
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Erre viszont megtörtént a csoda. A víz egy csapásra ketté ágazott. Villám, pedig ott lebegett az immáron kettévágott íz közepén. Lassan leereszkedet a most már biztonságos földre és lassan kimászott. Mikor kiért a túloldalra a szétválasztott víz egy csapásra újra összefolyt és úgy nézett ki, mint ha semmi se történt volna. Villám most már végkép nem értetette a dolgokat. Egy kicsit inkább kipihente magát és közben elkezdett gondolkozni, hogy végül is mi lenne a játék lényege. Mert azt megértette, hogy az újonc Ősök számára lett ez a bolygó kialakítva. De azt nem értette, hogy őt miért nem tépték szét szépen a sárkányok, mint a Jaffáit. Mert ő és az Ősök csak 1 dologban hasonlítanak. A testi felépítésük humanoid formában hasonló de másban nem igazán volt bennük közös. Úgy egy óráig gondolkozott majd szépen lassan elaludt. Eközben kint a világűrben a Jaffái is szépen aludtak volna de csak aludtak volna. Már úgy hajnali 1 órát írhattak mikor hirtelen valaki kapcsolatba kart velük lépni. Az egyik Jaffa félkómás állapodban fogadta a hívást majd így szolt:
- Jó napot..áá… miben segíthetek?
- JAffa hogy merészelsz ilyen alpári stílussal fogadni!!!
Szólalt meg Pcmg kissé dühösen a Jaffa szavaira.
- Elnézést Pcmg nagyúr. Még csak most kell tűnk fel. Miben segíthetünk?
Magyarázta gyorsan a Jaffa .
- Hol van a nagy uratok?!
- Villám nagyúr éppen a 10-es számú bolygón tartózkodik.
- Aha teremtsetek vele azonnal kapcsolatot!
- Már is Pcmg nagyúr.
Mondta a Jaffa és azzal lekezdett azonnal dolgozni. 10 perc után Pcmg megunta a várakozást és így szolt:
- Na mi van?! Én se leszek minden perccel fiatalabb!
- Elnézést nagy uram van egy kis technikai problémánk. Majd később vissza hívjuk amint meglesz a kapcsolat.
- De igyekeztek, mert ha nem…..!
Azzal Pcmg megszakította a kapcsolatot. Majd nem sokkal ez után Gabriel képe jelent meg az összes monitoron és így szolt:
- Én vagyok Gabriel a Dragoon master . Ez a bolygó az Ősök védelme alatt ál. Aki bármi féle képen ártani akar a bolygónak, az készüljön fel egy gyötrelmekben és fájdalmakban teli halálban.
Azzal elsötétült a képernyő. Minden Jaffa összenézett és elkezdett tanakodni, azon hogy vajon mi is történt oda lent. Majd ez után kis idővel felszólalt az egyik kém kamerákra ügyelő Jaffa:
- A szentségit a földiek meg akarnak minket támadni!
- Micsoda?!
- A Tortákkal és az Asgardokal együtt most indultak el !
- A fenébbe! Mikor érnek ide?!
- Mivel a Földiek a Prometheuszal utaznak ezért kb. 2-3 napba telik nekik az út.
- Azonnal értesítsétek Pcmg nagyurat!
Így is tett az összes Jaffa. Néhány perces próbálkozás után sikerült is elérni Pcmg-t aki először nagyon meg volt lepődve:
- Na végre ez elég gyors volt. Dicséret. Na adjátok Villámot.
- Sajnálom Pcmg nagyúr Villám nagyurat még mindig nem bírtuk elérni.
- Akkor meg mi a fészkes fenéért hívatattok?!
- A Földiek a Tortákal és az Asgradokal támadást terveznek ellenünk és már el is indultak. De mivel a Földi Prometheus nevezetű hajóval jönnek ezért csak 2-3 nap múlva érnek ide.
- Értem próbáljátok elérni nagy uratokat és fújjatok általános riadót! Azonnal elindulok!Ja és azok nem TORTÁK, hanem TOK’RÁK!!!!
- Igen is Pcmg nagyúr.
Azzal a képernyő ismét elsötétült majd a hajón megszólaltak a szirénák, és mindenki siettet a helyére. A Hajó pár órán belül harca készen állt. De Villámot még mindig nem bírták elérni.
Eközben a bolygón ismét reggel lett. Villám még mindig aludt. Vagyis aludt volna. Mert egy kellemetlen ébresztőben volt része. Egy újabb sárkány ébresztette egy lángcsóvával, ami csak pár mm-re kerülte el őt. Mikor elkezdett futni ismét Villám így szolt:
Pcmg, amint megtudta, hogy a földiek támadást terveznek Villám hajói ellen, azonnal parancsot adott az indulásra. A 4 cirkáló potom 6 óra alatt kész is lett az indulásra. Pcmg eközben szétunta az agyát. Unalmában nem tudván mit csinálni a jaffáit szivatta. Amikor végre minden készen állt az indulásra, beizzitották a téridő hajtóműveket, majd elindultak. Pcmg ebből annyit vett észre, hogy a hátsó fal veszett sebességgel elindul felé, majd egy érzékinek egyáltalán nem nevezhető öleléssel egyesülnek. Szerencsére az utazán mindössze pár percig tartott, igy a rendszerúr és a fal románca nem tartott sokáig. Amint megálltak Pcmg szép lassan lefolyt a falról. Ahogy feltápászkodott, látja, hogy egyik jaffának sincs smemi hasonló baja, viszont mindegyik szorgalmasan kapcsolja ki a biztonsági övét, és még szorgalmasabban vigyorog.
- Mit röhögtök, vazz! És mi volt ez egyáltalán? Nem megmondtam, hogy a kompenzációt állitani kell mielőtt elindulunk?!
- Óóóó - válaszolja még mindig vigyorogva az egyik jaffa - azt hittük nagyuram is be van kötve.
- Ne előszőr is huzzál bőrt a fogadra, és mégeccer meg ne halljam ezt az idióta hangnemet, mert szájbaszexuállak egy féltéglával! Na kapcsoljátok Villám hajóját!
- Azonnal! - válaszolja, majd pár perc múlva ismét megszólal - Vihar nagyúr hajója a vonalban.
- Villám, te ütődött! Na mivan nyuszikáim, jönnek azok a csúnya földiek, meg egypár süti, ti akkor máris a felmentő seregért rimánkodtok? Ne is mondjatok semmit, apuci majd megvéd titeket, aztán majd Villám foglalkozik a gyáva hátsótokkal, ha visszajött.
Mivel még volt hátra 2 nap a támadók érkezéséig, igy Pcmg megpróbált személyesen kapcsolatba lépni Villámmal, de sajnos kevés sikerrel. Nem sokkal később neki is megjelent a sárkánymester.
- Ne próbáljatok... óóó üdvözlöm uram. Hogy megváltozott mióta utoljára láttam!
Pcmg körülnéz a teremben, de nem lát maga körül senki értelmeset, akinek szólhatott volna az üdvözlést, de azért a biztonság kedvéért rá is kérdez:
- He?
- Semmi baj, ha nem emléxik rám, csak nem értem hogy került ilyen csőcselék közé!
- Azt énsem, de monddmá meg mi ez az egész?
- Sajnos ahogy érzékelem, még uralma alatt tartja a goa'uld, ezért megkérem, ne közelitsen a bolygó felé, mert kénytelenek lennénk önt is megsemmisiteni. - mondja, majd eltűnik a képernyőről.
Pcmg megcsóválja a fejét.
- A világ tele van hüjékkel, de miért minddel engem hoz össze a sors...
A következő másfél nap eseménytelenül tellik el, majd a nap vége felé hirtelen kivilágosodik az ég ahogy egy csomó hirertérablak nyilik, és kiáramlik a támadó flotta. Elől halad a Prometheusz, amit azóta ujra épitettek asgard és tok'ra segitséggel. Mögötte egypár asgard cirkáló, majd a sort a tok'ra hajók zárják. Pcmg hajójával beáll a támadó alakzat élére, majd elinditja a támadást...
Villámnak 2 órás menekülés után sikerült neki végre leintézni a sárkányt. De ennek volt egy kis hátránya. Mert most már végkép nem tudta hogy hol is jár, meg hogy merre kellene is mennie. Így hát keresett egy biztonságosnak tűnő helyet és ott megpihent. Vagyis nem pihent, hanem neki állt meditálni. Ő maga sem tudta miért de neki állt. Már vagy 2 perce volt alfa állapodban mikor hirtelen érezte, hogy teste ismét felemelkedik a földről és elkezd lebegni. De ezúttal valami védőpajzsszerűség is körül vette. De ami ez után történt arra még mag Villám sem számított volna. Éppen azon gondolkozott milyen jól lenne egy szép kis zápor, ami lehűtené a fülledt levegőt. Amint ezt kigondolta a feje fölött felhők gyülekeztek és először elkezdett villámlani majd szakadni. Mikor Villám észre vette, hogy esik rögtön vissza tért az alfa állapotból és lassan leereszkedett a földre és nem akart hinni a szemének:
- Ez nem igaz! Tán én csináltam ezt ?
De nem jött senkitől semmi válasz csak jobban elkezdett szakadni. Villám most ismét lement alfába majd megint megpróbált valamit. Most arra gondolt, hogy egy tornádó nagyon jól jönne neki. Ekkor az eső lassan elállt és elkezdett fújni szél. Villám most már 100%-ig biztos volt benne hogy ezt ő csinálta és elállította a szélvihart. Majd tovább indult. Útközben annyira úrrá lett az erején hogy egy kődarabból egy gránit kést tudott a puszta gondolatával készíteni. Ami nagy segítség volt a számára. Olyan 2-3 óránként megállt meditálni, hogy megtudja hol is, jár. De úgy este 8 tájékán valami fura gépzaj ütötte meg a fülét. Ekkor ösztönösen elővette a kését és a hang felé, dobta. Mikor már nem hallotta a zajt már elindult megkeresni a kését. Nem is kellet sokáig keresnie a kését, mivel úgy 10m volt tőle egy fába vágva a végén meg egy kis repülő kém bot volt. Villám ebből már tudta hogy nem lehet messze a céljától és ezért támadt egy ötlete. Kése segítségével építetett egy sárkányrepülő féleséget majd ismét tornádó erejű szelet idézett elő. Nem is kellet sokáig várnia a szélre. Néhány másodperccel később fel is kapta őt a szél. Villám úgy repült, mint egy kis madár. De azért odafent sem volt biztonságosabb, mint odalent. Amint felért egy repülő őshulló és néhány sárkény célba vette. Erre Villám tesztelve újdonsült erejét megpróbált valamit:
-Fire Wall!!!!
Erre Villám keze előtt egy tűzfal jelenet, meg ami megvédte őt a dögök előtt. Őszintén szüksége is volt Villámnak a tűzfalra mivel egyre több és több dög akarta vacsoraként látni őt. Néhány órás utazás után Villám ismét megpillantott egy kaput. Először azt hitet, hogy vissza felé utazott egész végig. De tévedet. A kijárat tényleg nagyban hasonlított a bejárathoz de itt a kis beton rész közepén volt egy szobor. Innen tudta Villám, hogy jó helyen jár. Lassan leereszkedett majd mikor már biztos talaj volt a lába alatt leállította vihart, amit kreált. Mikor mindent elintézett alaposan körül nézett de nem talált senkit. Mikor végleg föladata a reményt hogy valakit is találjon itt így szolt:
- Gabriel the Dragoon master hol vagy!!!!
Erre a kis kőépületből, ami itt is volt kimászott a keresett Gabriel. Majd mikor meglátta Villámot így szolt:
- Gratulálok kedves Ős. Te vagy az első kadét, aki ilyen gyorsan ide tudott érni. Na de nézzük hogy megfelez-e a követelményeknek.
- Mi van hülye gyerek?! Ne hogy azt mond, hogy nem ismersz?!
- Hát ez hihetetlen! 5% sérülés és a gép szerint az erődet 99%-os biztonsággal tudod irányítani. Várjunk csak had, nézzem csak a ruhádat.
Mondta Gabriel ügyet sem vetve Villám előző kérdésére. Majd mikor végzett Villám ruházatának átvizsgálásával. Majd így szolt:
- Hát végre elkezdőt, a jóslat, amit több mint 30000 ezer éve mondtak ki először.
- He mi van?? Mi iszol te esténként!?
- Te vagy az kit a valaha élt és még most is élő legnagyobb ős megjósolt.
- De jó nektek hogy ilyesmivel is tudtok foglakozni!
- Végre eljött most az én idő is velem fog elkezdődni az universum örök békéje. De ehhez először meg kel küzdenünk.
- Nem gondolkoztál még, azon hogy, meglátogat egy orvost. Manapság már könnyedén meg tudják oldani az elmebetegek problémáit.
Mondta Villám Gabriel szavain meglepődve.
- Én vagyok Gabriel the Dragoon master !!
Ordibálta Gabriel majd egy hadseregnyi sárkány vette körül őt. Majd felemelkedett az egyik hátára majd így szolt:
- Te vagy az, aki beteljesíti sorsomat!
- Öcsi te nem vagy normális!
Mondta Villám meglepődve ezen a színjátékon. De hiába szólt valamit is Gabrielhez az elengedte maga mellet és inkább nem válaszolt. Ehelyett inkább támadt Villám nem kis meglepetésére. Aki még éppen, hogy csak az utolsó másodpercben bírt elugrani Gabriel támadása elől. Amire Villám ismét előhívott egy tűzfalat. Gabriel csak ennyit mondott erre:
- A tűzet tűzzel, nem tudod megküzdeni!
- De azért meg lehet próbálni nem!! Storm wind!!!
Ordibálta Villám mire egy förtelmes erejű orkán támadt, ami még maga Gabrielt is meglepte. De különösebben nem tartóztatatta vissza. Hirtelen leugrott a sárkánya hátáról és meg ált Villám előtt. Majd így szolt:
- Én vagyok a tűz, ami mindent és mindenkit szétéget!
Majd egy-egyben gyönyörű és félelemkeltő folyamat indult végbe. Gabriel testét egy tűzfal vette körül, majd ebből a tűzfalból egy hatalmas tűz oszlop lett, ami éppen csak súrolta a bolygó védőpajzsát. Majd szépen lassan elkezdett a beton terepet uralma alá venni. Mikor elfoglalta a betonteret a tűz folyam hirtelen megállt majd a közepéből egy égőnek tűnő alak így szolt:
- Na most kezdődik a tánc!
- A szentségit!! Ez már nem az én ligám!
Majd Villám ismét elkezdett futni, vagyis pontosabban futott volna. De amint elindult körbe vetet a tűz őt és folyamatosan közelített felé. Már annyira közel volt hozzá a tűz hogy alig kapott levegőt, amikor egy lángcsóva megégette Villámot. Aztán egy nem várt folyamat kezdődött:
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!! ÉN VAGYOK A VILLÁMOK URA MINDENEK AZ ALKOTÓJA ÉS PUSZTÍTÓJA !!!!!
Hangzottak a szavak Villám ajkaiból aktatlanul. Majd hírtelen a tiszta égből másodpercenként elkezdtek záporozni a villámok. Amik pontosan ugyan úgy, mint Gabrielt Villám testét is körbe vette. Majd Villám ismét ordított egy orbitálist nagyot. Ennek az lett a következménye hogy ő is kilövellt magából egy villám oszlopot. De ez nem állt meg a bolygó védő pajzsainál, hanem túllőtt azon és telibe trafálta a bolygó körül keringő napot. A kint harcolok, ezt csak akkor vették észre mikor az egész világűr világosságba borult és nem akart vissza sötétülni. Pcmg és Villám flottája azonnal elkezdték keresni az okokat erre a csodára. Majd kis idő után Villám egyik Jaffája felhívta Pcmg-t és így szolt:
- Pcmg nagyúr k**va nagy szarban vagyunk!
- Nem mondod öcsi! Képzeld én is, majd megvakulok annyira világos itt a világűr!!
- Nem erről beszélek nagyuram. A bolygó napja néhány másodperce felrobbant egy ismeretlen sugártól, ami a bolygó felszínéről indult és bármelyik pillanatban lehet itt egy supre nova. Szerintem azt, pedig nem kéne megvárnunk.
- A szentségit!! Mi lófaszt tegyünk most?! Villámot nem hathatjuk itt csak úgy!
- Nagy uram, ha most nem indulunk el, azonnal később nem tudunk segíteni majd Villám nagyúron.
- Na jó! MINDENKI TÜNÉS INNEN!!
Eközben a bolygón a villám oszlop közepéből megszólalt egy hang:
- Na most már egy ligában játszunk!
Majd a két oszlop egymásféle közeledett. Mikor összeértek a villámok összekeveredtek a tűzzel. Aminek egy óriási nagy durranás lett vége és a két energia oszlop eltűnt és ott maradt két férfi. Az egyik úgy nézett ki, mint aki folyamatosan égne másik hát ő már kissé bonyolultabban nézett ki. Maga a teste nádjából humanoid volt de a haja és a szemöldöke helyén fényszerű anyag volt. A kesztyűje is ebből az anyagból volt és a szeme helyén is csak egy erős fény volt. Majd egyszer csak hirtelen hipper ablakok megnyitása hallatszott a világűrből. Ez jelezvén, hogy a kint harcolók eltűntek. Majd ez után az égő Gabriel ismét felvette az emberi alakját majd így szolt:
- Most már nincs semmi kétségem te vagy az akit említ a jóslat. Te vagy az aki beteljesíti a sorsomat.
Erre Villám egy nagyon mély és félelem keltő hangon így szolt:
- Hát, ha ez alatt azt érted, hogy most megöllek…
Majd azzal a kezét maga elé téve egy villám sort lőtt bele Gabrielbe aki, nem sokkal később összeesett. Majd halkan de érthetően ezt mondta:
- Jól figyel utolsó szavaimra Villám. Te még egyszer sokra fogod vinni. De most vidd a kis mentő hajót, ami ott áll a kapu mögött.
- Azt elhiheted az universum a lábaim előtt fog heverni amúgy meg kösz az infót.
Azzal Villám is emberi formát öltött és elindult az ajtó felé. Tudta hogy nincs sok ideje és ezért nem is sokat vacakolt egy gyengéd energia lökettel, szétrobbantotta az ajtót aztán beszállt a mentő hajóba. Majd elindult vele már csak néhány méter hiányzott volna neki a biztos távolsághoz mikor a bolygó felrobbant és a robbanás ereje Villámot magával sodorta. Villám azt se tudta, hogy hol van fönt és lent annyira rázkódott a hajó és annyira sodorta a rabbánás ereje. Majd mikor végre elállt a robbanás utó hatása és Villám hajója megállt Villám azt se tudta hol jár. Az egész elektronika elszállt a kishajóban egyáltalán az is csoda volt hogy egyben volt. De nem ez volt a legnagyobb gondja. A hajóból szivárgott az oxigén és a legközelebbi bolygó is 12 fényévre volt és az se volt biztos, hogy lakható. Aztán egyszer csak Villám egy üzenetet kapott:
- Ismeretlen hajó azonosítsa magát most azonnal vagy „kénytelenek” vagyunk lőni!
Pcmg hangja szólalt meg a hangszóróban, aminek Villám felettébb örült. Majd még a valamennyire működő rádióba így szolt:
- Pcmg azonnal szedjetek fel nincs már túlságosan sok levegőm ebben a teknőben!
- Villám te vagy az??
- Én! Miért mit vártál tán meleg hógolyót? De a szentségit szedjetek már ki innen.
- 1 pillanat!
Azzal megszakadt a kapcsolat és néhány másodperc múlva Villám meglátta az éppen az álcázásból vissza térő Pcmg hajóját és mögöttük a saját flottáját. Mikor végre felszedték Villámot a Jaffái Pcmg azonnal átteleportállta magát hozzá. De mikor meglátta Villámon milyen ruha, van így szolt:
- Te meg mi a lófaszt csináltál azon a kibaszott bolygón? Ne hogy azt mond, hogy kötögettél, mert itt helyben folytalak meg.
- Hát mindent csináltam, csak azt nem . De ha vársz egy pillanatot mindent, elmagyarázok.
- Én tudok várni.
- Jaffa !! Vidd ezt a ruhát, és feketében gyártsatok minden katonának egyet mától ez az új egyenruhátok.
Villámnak majd egy nap kellet mire mindent el tudott magyarázni Pcmg-nek. Aki kissé kérkedve de elhitte a történteket. Időközben az új egyenruhák is elkészültek Villám nagy örömére. De Pcmg még mindig nem értette hogy mi a fennének kellet Villámnak új egyenruhák így hát rá kérdezett:
- Na jó. Most már majdnem mindent értek. De azt még most sem tudom minek kellet neked új egyenruhákat csináltatnod?
- Csak úgy. A régiket már nagyon untam. Ez meg megtetszet nekem.
- Biztos hogy jól érzed magad?
- Most mi van? Semmi bajom híd már el.
- Oké csak kérdeztem.
- Nagy uram megérkeztünk.
Szólt közbe egy Jaffa aki az imént érkezett.
- Jó! 30-an gyülekezzenek a gyűrűknél, máris megyünk mi is !
- Igen is.
- Hé?? Hova érkeztünk meg
Kérdezte Pcmg kissé csodálkozva.
- Hát a következő Ősök által régen lakott bolygóra.
- Aha.
Azzal Pcmg és Villám elindultak a gyűrűk felé. Ott szokás szerint várni kellett a Jaffákra. Villám nem kis bosszúságára. Majd mikor mindenki ott volt végre elindultak a felszín felé. A felszínen nem volt semmi érdekfeszítő dolog csak a szokásos. Néhány épület egy rakat fegyver meg 4 kőtábla mamik felkeltették Villám érdeklődését. De mielőtt neki esett volna a kőtábláknak így szolt:
- Na emberek! A szokásos módszer! Nem törünk, nem zúzunk az összes fegyvernek látszó valamit, viszont elhozzuk! NA kaptok 12 órát! Tünés!
- Igen is nagy uram!
Szólalt meg a Jaffa tömeg egy emberként. Majd eltűntek se perc alatt. Miután a Jaffák eltűntek Villám oda fordult Pcmg-hez majd így szolt:
- Na mi meg most fordítani fogunk .
- HE ?! Meg vagy te húzatva az universum összes pénzért sem fordítanék semmit.
- NA jó .Akkor csak segíts egy kicsit jó ?
- Rendben.
Mondta kérkedve Pcmg. Aztán Villám neki esett a kőtábláknak. 2 óra „olvasás” után Villám be is fejezte a 4 kőtábla lefordítását. Majd szólni akart Pcmg-nek .De ő már az iagzak álmát aludta. Villám óvatosan oda ment hozzá majd így szolt:
- Kelj fel a nejed, keres!
- Mi hogy merre??
Szólat meg ijedten Pcmg. Majd óvatosan odafordult Villámhoz, aki a földet verte annyira röhögött. Majd így szolt Pcmg-hez:
- Hát baszd meg ez nagy volt. Látnod kellet, volna az arcodat.
- Ezzel ne szórakozz . Na meguntad az olvasást vagy mi?
- Végeztem vele.
- Mi van? Ne szívass.
- Nem szívatlak. Végig olvastam és elég érdekes dolgok, vannak rá írva.
- Na mesélj.
- Hát hol is kezdjem. Azt mondja, hogy a táblák szerint van négy olyan ős akik a négy alap természeti elemeket uralják. Ezek az elemek: a tűz a szél a víz és a föld. A táblák szerint egykoron ezek az ősök uralták jóságosan az universumot. De néhány százmilliárd ével ez előtt történt valami, ami megzavarta ezt az egyensúlyt.
- Az Ősök elkezdetek haldoklani, és hogy ne dobják fel a pacakert, megalkottak első ízben minket.
- Valószínű. De mi után nem volt más megoldás a 4 ős felemelte a fajtársaikat az ő szintjükre. Ám ezért súlyos árat kellet fizetniük. Mivel néhány Ős ekkor már eltűnt ezért a 4 harcos 4 különböző bolygóra lett „bezárva” és addig maradnak ott, amíg az utolsó Ős is fel nem lép a szintjükre.
- Ez megmagyarázna egy-két dolgot.
Mondta Pcmg akit látszólag felcsigázott a téma.
- De ez még nem minden. A 4 tábla végén van egy kis bekezdés egy 5. harcosról, aki az eredeti 4 harcosnál erősebb.
- Várj egy picit. Akkor most vessük össze a tényeket. Van vagy volt 4 marha erős ős, akik a 4 természeti erőket uralták.
- Igen.
- Azt mondtad, hogy Gabriel volt a tűz.
- Igen.
- Azt is mondtad, hogy te, pedig a villámok ura vagy és legyőzted Gabriel.
- Igen.
Mondta egy kissé unottan már Villám.
- Akkor a tábla szerint jön egy 5. harcos, aki az eredeti 4 harcosnál fényévekkel jobb.
Villám erre már csak bólintott. Bár már sejtette, mire akar Pcmg kilyukadni.
- Oké. Akkor meg van oldva a rejtély. Te vagy az 5. harcos
- Sejtettem hogy ezt fogod mondani. De ha hagytál volna végig beszélni, akkor elmondtam volna, hogy oda van még az is írva ehhez a harcoshoz, hogy jóságos és majd ismét elhozza a békét az universumba.
- Ó! Akkor most te mi vagy ebben a játékban?
- Na látod ez….
- Nagy uram baj van nagy baj!
Szólalt meg az egyik Jaffa Villám háta mögött. Amire Villám villogó szemekkel így szolt:
- Na látod, az van!! Mit akarsz?!
- Egy csapat hajó vette körül a bolygót és Pcmg nagyurat, követelik.
Villám meglepetten nézett Pcmg-re. Akin látszott, hogy tudja, miről van szó.
- Hagyjad, majd elintézem. Ti inkább most menjetek el, innen. Majd később beszélgetünk még.
Mondta Pcmg majd fel teleportálta magát a hajójára. Amint Pcmg elunt Villám azonnal parancsot adott a bolygó elhagyásához. 10 perccel később már Villámék javában a világűrben voltak. Odakint ne sok minden volt. Csak a már említett ellenséges hajók és Pcmg flottája. Akik valószínűleg beszélgetek mivel senki se lőtt senkire. Majd mikor már biztos távolságban voltak a hajóktól Villám így szolt:
- Irány az anyabolygó!
- Igen is nagy uram.
Majd elindult a hajó Villám anya bolygólya felé. Út közben Villám még mindig a kőtáblákra írottakon gondolkozott. Egyszerűen nem tudta hová tenne azt a bizonyos 5. embert. De egy idő után Gabriel utolsó szavai is keringtek már a fejében. Mikor már megfájdult a fej annyira sok minden járt már a fejében inkább visszavonult a szobájába és ott lefeküdt az ágyára aludni.
Miután Pcmg felért a hajójára, ott már egy csapat jaffa várta.
- Nagyuram, nagy baj van!
- Ezt már akkor tudtam, amikor kiderült, hogy te fogod vezetni ezt a hajót, szal ha valami újdonság van, akkor azt mondd.
- Körülfogtak minket!
- Ahha. Na kapcsold őket.
Ahogy kivilágosodik a képernyő egy más ismerős arc bukkan fel rajta.
- Nem veszünk semmit! - próbálja elkerülni a beszélgetést Pcmg - különben is, te meghaltál, amikor lerohantuk azt a bolygót!
- Meghaltam, de ezzel felléptem a következő szintre, ahogy a volt bnőd is.
- Jesszusom!
- Nos két dolgot akarunk. Az első, hogy végre térj észre, és gyere velünk, a második pedig, hogy valahogy vidd innen ezt a csajt, mert az idegeinkre megy!
- Nesze neked! Kellett beavatkoznod a dolgaimba! Ha nem lennél, már rég csak egy kis atomfelhő maradt volna belőle! Különben is, a halál beállta után reinkarnációt nem fogadok el!
- Ezek szerint nemet mondasz?
- Nem csak mondok, de ha nem állsz félre, akkor a bolygó következő gyűrűje a te flottád darabjaiból fog állni.
- Azt hiszem ezt egy nyugodtabb helyen kellene megbeszélnünk.
Pcmg-t hirtelen sötétség fogja körül, majd amikor kitisztul a világ egy napozóágyon találja magát egy tengerparton. Mellette az állitólagos testvére, aki az előbb még a képernyőről bezsélt neki. A legfurább az volt, hogy mindkettőjükön térdig érő rövidnadrág, és kockás ing volt, ami nem volt begombolva. Kicsit távolabb egy nagobb társaság strandfocizott, a vizben karcsú lányok áztatták magukat tenyérnyi bikinikben.
- Najo, nem rossz hely, de inkább kérem vissza a hajómat.
- Óóó ez csak a képzeletedben van ez a hely.
- Akkor már értem miért mindegyik csaj az ideálom.
- Naja, régen sem értettem, hogy miért akarsz minden megbeszélést a tengerparton tartani. De mindegy. Szóval gondold meg amit felajánlottunk. Ha visszajössz, elfelejtünk mindent, amit valaha elkövettél. Illetve, nem is te követted el, hanem a kukac a fejedbe.
- Khm, ha nem zavar, akkor te most ehhez a "kukachoz" beszélsz.
- Nem egészen. Ennyi idő után a személyiségetek egybeolvadt, szóval ha eltávolitanánk, akkor is időbe tellne, amig megváltoznál.
- Ezt örömmel hallom. Amugy mit is akartok tőlem, ha tegyük fel elfogadom az ajánlatot?
- Hát, bár én nem értek egyet ezzel, de rád akarják bizni a flotta vezetését a goa'uldok és a többi ellenség ellen.
- Akkor meg miért nem hagytok békén, magamtól is ezt csinálom!
- Villámot is beleértve.
- Na álljon meg a fáklyásmenet! Szó sem lehet róla.
- És a földiekkel meg az asgardokkal kellene egy oldalon állnod.
- Na neeeeee, elmeroggyantakból van elég a saját embereim között is, alkoholistákat meg nem birom.
- Te is az vagy.
- Bazzeg, rosszabb vagy mint a nedves cement! Muszály mindenbe belekötnöd ?! Amugy remélem ezzel befejezted a rémitgetésemet.
- Feleségül kell venned a lányt.
- Melyiket?.....
- Azt ott melletted a nyugágyon. - mondja, majd egy addig ott nem levő nyugágyra mutat Pcmgé mellett. Az ágyon természetesen Pcmg halottnak hitt "kedvese" feküdt.
- Áááá! - ordit fel Pcmg.
- Szia, szivi! Már hiányoztál.
- Oké, nem vállalom. Most pedig mindenki térjen vissza a valóságba, és lőjjük halomra egymást! - fordul vissza Pcmg a férfi felé.
- Gondoltam, hogy ezt mondod - mondja, majd közelebb hajolva Pcmg fülébe sugja - Balról a harmadik hajón van.
A két férfi összekacsint, majd szép lassan ismét elsütétül minden. Pcmg ugyanott tér magához, ahonnan "eltűnt".
- Nagyuram, jól érzi magát?
- Persze, miből gondolod, h nem?
- Hát olyan bambán nézett, aztán egyszer elkezdett magas hangon sikitozni.
- Ehh csak elgondolkodtam. Na célozzátok azt a rozzant teknőt. Balról a harmadikat.
A két flotta egymásnak esik, majd egy rövid összecsapás után szétvállik, és ellentétes irányban elhuznak egymástól.
Villám egy borzasztó éjszakát tudhatott magáénak. Egész este csak rémálmok gyötörték. Valamikor olyan hajnali 1 környékén tudott csak elaludni. Időközben megérkezetek az anyabolygóra. Mikor beértek a bolygó légterébe az egyik Jaffa elrohant Villámért. Mikor oda ért kopogás nélkül berontott majd durván felébresztette Villámot. Mikor Villám felébredet villogó szemekkel így szolt:
- Ajánlom valami nyomós okod, legyen erre a durva ébresztésre, mert különben véged!!!
- Nagy uram megérkeztünk az anya bogyóra.
- Oké most már biztos!
- Mi csoda biztos nagy uram?
Kérdezi a Jaffa mit sem sejtve.
- Az biztos hogy hülye és halott vagy !!!
Azzal neki esett Villám a JAffának és addig verte, amíg meg nem halt. Aztán elindult a vezérlő terem felé hogy ott kiadjon néhány parancsot. Mikor oda ért elégé kellemet len fogadtatásba volt rész. Az egyik Jaffa aki, éppen a monitort bambulta így szolt:
- Na végre mi a lófasz tartott ilyen sokáig? Felébreszteted azt a barom állatod?
- AZZAL A BAROM ÁLLATAL BESZÉL TE NAGY RAKÁS SZAR !!!!
Ordibálta Villám magából kikelve majd a mellette álló Jaffa botfegyverével fejbe lőtte a monitor előtt ülőt aztán így szolt:
- Na jól van rezes banda! Mostantól mindenki, aki most itt van a WC-ket, fogja napi 24 órán át tisztítani ! És most takarodjatok a szemem elől!
A jaffák lehajtott fejjel de igyekezve elhagyták a vezérlőtermet. Mikor mindenki kint volt Villám elindult a felszín felé. Mikor leért nem akart hinni a szemének. Mindenhol vagy Tok’ra vagy Jaffa holtestek voltak. A csillagkapu aktív volt és folyamatosan jöttek át rajta a Tok’ra katonák, akiket a Jaffák próbáltak leszedni. Mikor ezt Villám meglátta így szolt:
- Fier Wall !!
Azzal a már jól ismert tűzfal jelent meg előtte. De ezúttal a folyamatosan ment előre, és aki az útjába került azt gyors úton porrá égtett. Csak akkor állt meg mikor már csak hány mm volt közte és a kapu között. Még néhány percig aktív volt ez után a kapu majd aztán deaktiválódott és ezzel együtt a tűzfal is eltűnt. Majd Villám mikor felmérte mekkora károkat is okoztak a Tok’rák így szolt az időközben meg növekedett Jaffa tömeghez:
- Na jó ez volt az utolsó csepp a pohárba! Készüljön mindenki Tok’ra vadászatra megyünk!
- Igen is nagy uram!
Üvöltötte a Jaffa tömeg, majd aztán elkezdtek szedelőzködni. Néhány órán belül Villám egész flottája harca kész volt és várták a további parancsokat. Idő közben Villám is ismét az Anya hajóján volt és így szolt az egyik JAffához a vezérlő terembe:
- Na akkor irány a Tok’rák bolygólya!!
- De nagy uram nem tudjuk hol is vannak ők pontosan.
Szólott meg valaki vékonyhangon hátulról. Erre Villám így reagált:
- Istenem miért én !! Ti alapból ilyen hülyék vagytok vagy csak én kedvemért, vagytok ilyenek?! Kérdés ment a külső kamera a támadás idején ?!
- Igen nagy uram. Esetleg bejátsszam?
- NEM TE AGY AMPUTÁLT IDEÓTA ADJÁTOK ODA A KUTYÁNAK !!!! Hát persze hogy játsszátok le!! Mivel az új kapu kijelzi melyik címről, tárcsázták a miénket!!
- Már is nagy uram. De nagy uram lehetne egy kérdésem?
- Ugyis megkérdezed úgy hogy igen !
- Mióta van nekünk kutyánk?
- HOGY AZ A JÓ â€¦â€¦.!!! NICS KTYÁNK DE IDIÓTA BAROM!!! Miért én miért!!! Hallgattam volna anyámra!
- Meg van a cím nagy uram.
Szólalt meg az egyik monitor mögül egy JAffa.
- Akkor még mire várunk?! Ad meg a koordinátákat a többieknek is aztán húzás innen!! Istenem ezeknél a hülyeség határtalan!
Néhány perccel később, már nyíltak is a tér idő ablakok és Villámék már el is tűntek. Nem sokkal később már a megadott koordinátáknál voltak. Mikor stabil pályára tértek Villám hajói Villám így szolt a felszínen lévőkhöz:
- Tok’rák remélem, élveztétek az elmúlt néhány száz évet, mert most személyesen foglak benneteket a porrá, egyenlővé tenni.
Néhány másod perccel később jött is a válasz a felszínről:
- Ahhoz lenne még egy-két hozzá szólni valónk kukac apó!
- MI az te még mindig élsz! Nem estél darabokra, mint az ósdi Földi hajótok?! Várj csak hogy hívtak Jancsi ,Janó, Juliska?
- József te balfasz!
Ordibálta vissza József ezredes a választ.
- Na ezért az utolsó mondatodért halál jár! Jaffa TÁMADÁS!!
A Jaffáknak csak ennyi kellet. Pár másod percen belül mindenhajóról elindult az összes halálsikló. A halálsiklók raja egy szempillantás alatt ellepték a felszínt és megkezdték a támadást. Már vagy 3 órája ment a támadás mikor József ezredes arca megjelent az egyik monitoron és így szolt:
- Figyel csak Vill és ha térden állva, kérek bocsánatot, akkor abba hagyod a vérengzés? Utána meg adjuk mi magunkat és esküszöm, hogy ezúttal jó fogoly leszek. Na mit szólsz?
- 1, Ne szólíts Villnek!
2, Ezzel már elkéstél most már nincs kegyelem !
- Akkor most már csak egy mondani valóm van a számodra: Viszlát !!
- Micsoda ?!
- Most léptünk be a Föld légkörébe. Jó szórakozást a Tortákkal.
- Hogy az a… ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!
Ordibálta Villám majd így szolt Jaffáihoz:
- Na most 20 Jaffa kivételével mindenki lemegy a felszínre.
- Ő nagy uram ez nem igazán lenne jó ötlet.
- És ugyan miért nem faszért nem?!
- A bolygón van egy Naqvada reaktor. Nem is egy, hanem több száz.
- Ezek a hülye Tok’rák inkább kinyírják magukat mind, hogy a szolgáim legyenek! Halálsiklókat vissza hívni!
- Már is nagy uram.
Fél órán belül minden halálsikló a helyén volt és már csak Villám szavára vártak hogy indulhassanak. De mielőtt Villámék elmentek volna így szolt:
- Na csak azért hogy nehogy kárba vesszen az sok Naqvada bomba. Jaffa egy lövést kérnék az egyik bombába!
- Igen is nagy uram.
Azzal eldördült a lövés és a bolygón egy most már meg állíthatatlan reakció indult be. Majd néhány perccel a lövés után a bolygó felrobbant. De Villámék ekkor már rég visszatértek az időközben feltakarított anyabolygóra. Ugyan Villám nem nyugodott meg teljesen mivel tudta hogy nem ölte meg az összes Tok’rát azért egy kicsit mégis nyugtot volt. Tudta hogy most valsze. nagy sebet ejtet a Tok’rákon és nem lesznek annyira segítő készek majd a Földiekkel szembe ebben 100%-ig biztos volt. Közben azért el gondokozott azon is hogy vajon mi lehet Pcmg-vel.
Pcmg eközben hazafelé tart a flottájával. Útközben sokminden eszébe jutott, többek között az is, hogy már régen balhézott a földiekkel. Különben is, mostanában, mintha túlságosan jól menne nekik. Már újjá építették a hajójukat, és még pofátlanul támadni is akartak. Igaz, hamar szétzavarták őket, de akkor is! Nehogymá elszemtelenedjenek. Egy kicsit nem figyel oda, és máris az anyabolygójára akarnának jönni. Épp ezért döntött úgy, hogy tesz egy kis kitérőt a föld felé.
Eközben a USAF X-303/B jelzésű hajón József ezredes és csapata épp landolni készült. Természetesen a tábornok már jelentést követelt, amihez senkinek nem füllött a foga. Ezért, mint rangidős tisztet, József ezredest tuszkolták a monitor elé.
- Ne lökdössetek már! Ez a felettes elleni erőszak klasszikus példája! Őőő izé, jó napot, tábornok.
- Nos jelentést várok. Mi történt magukkal?
- Hát amikor odaértünk a koordinátákra éppen kitörőben volt a Vihar - mondja nevetve a saját viccén - de sajna ott volt az a másik kimondhatatlan nevü is. Már éppen összecsaptunk volna, amikor annyira megijedtek, hogy inkább egy másik flottával ütköztek meg, ami időközben érkezett. Erre az asgard fiuk azt mondták, hogy ugyis elintézik egymást, menjünk már el velük, tudnak a közelben egy vendéglátóipari egységet. Hát igy is tettünk. Persze semmi alkoholosat nem ittunk, hiszen ugye szolgálatba voltunk - szerencsére a kamerán nem látszik, ahogy az ezredes kissé elsápad, amint végigggondolja mit is ivott akkor - de az asgard fijuk meg a sütik eléggé eláztak. Amikor már épp záróra volt és a csap... akarom mondani a főúr kitessékelt minket az ajtón, akkor a sütik azt mondták, hogy mennyünk már el hozzájuk mert lesz egy házibu.... grillparti. Oda is elmentünk, mert a szolgálatban benne van, hogy ápolni kell a külkapcsolatokat. Már éppen indultunk, amikor megjött a vihar. Gondoltuk ő is hallott a buli... grillapartiról. Egész szép tűzijátékot tartott, bár a tortáknak nem tetszett, mert ide-oda szaldgáltak, meg összeestek. Pedig mi mondtuk nekik, hogy csak mértékkel igyanak. Szóval el is jöttünk, mielőtt még kompromittáltuk volna magunkat, hogy ittas egyének társaságában mutatkozunk. És most itthon is lennénk. Ja az utolsó tűzijáték nagyon szép volt. Pont olyan volt, mintha felrobbant volna a bolygó. Igazán kitettek magukért a fijuk.
- Nagyszerű, akkor engedélyezem a landolást.
- Köszönjük, uram. - mondja az ezredes, majd a többiek felé fordulva. - Huh ezt megusztuk.
Ekkor egy simerős hang hallatszik a rádióból.
- És azt hiszed, ezt be is veszik ?
- Miért ne? Szerintem elég hihetően hangzik. Amugy meg ki vagy te ?
- Akinek még mindig nem tudod kimondani a nevét, te szerencsétlen. - mondja Pcmg. - Na megadjátok magatokat, vagy megint lelőjjem a hajót ?
- Asszem a harmadik lehetőséget választanánk.
- Olyan nincs.
- Dehogynem. Mindig van harmadik lehetőség. Például elmehetnénk horgászni. Közben meginnánk egypár sört meg ijenek.
Válaszképpen csak egypár lövés érkezik, de azok egyre sűrűbben. Néhány perc múlva József ezredes beleszól a rádióba.
- Oké, akkor az első lehetőséget választanánk.
- Sajna, már késő.
- És ha térdencsúszva tenném?
- Hmm - érkezik a válasz - inkább nem. Már ugy belejöttek a fiuk a lövöldözésbe. Néha hagyni kell, hogy kiéljék magukat.
- Valahogy éreztem. Ti kigyófejüek miért gondolkodtak ennyire egyformán?
Közben a lövések ismét elárasztották a hajót. Nem sokkal az előtt, hogy beértek volna az asgardok által telepitett űrvédelem hatósugarába, a Prométheusz darabokra hullott. Előtte azonban minden embert fehér fény fogott körül, majd amikor magukhoz tértek, egy már ismerős cellában találták magukat.
- Na neeee - szólal meg az ezredes - már megint kocsikázni visznek. Ezt annyira nem szeretem.
Erre a ki gyerek módszeresen fejbe vágja Villámot a serpenyővel. Amire Villám megint elájul de, még meghalja, amit a kisgyerek ordibál:
- Anyu felébredt!!!
Kisidővel később Villám ismét felébred de, ez utal már egy gyönyörű nő állt még a gyerek mellet. Aki így szolt:
- Jó reggelt. Jól vagy?
Villám azt se tudta mit mondjon annyira meglepődőt a nő láttán. Majd mikor végre összeszedte magát és így szolt :
- Semmi bajom csak a fejem fáj.
Villám nagy meglepetésére a szimbiótája nélkül szólalt meg. Majd a nő így folytatta Villám válaszát halva:
- Jaj azért én kérek lenézést a fiam kissé megijedt. Engem Móninak hívnak hát téged ?
- Engem Villá….Vilmosnak hívnak.
- O hello Vilmos. Szeretnél körülnézni a kis falunkban.
- Persze szívesen, ha körbe vezetsz.
Azzal Villám és Móni kisétált a kis sátorból. Villám nem is tudta mikor idejött hogy egy sivatagbolygóra érkezett. Ahová csak nézett homok, homok hátán volt. Mikor felnézett az éger nagy meglepetés érte Az éget ép 3 nap uralta. De a horizont mögött látható volt, még ahogy még 3 nap éppen lenyugszik. Erre Villám így szolt:
- Nektek 6 napotok van?
- Igen. Miért, ahonnan te jöttél mennyi, van?
- Jobbik estben 1. De akkor itt sosincs éjszaka?
- De 3 hetente 4x.
- Furcsa egy bolygó.
Azzal elindultak szétnézni a faluba. Ám ez nem tűnt olyan jó ötletnek, mint először gondolták. Amint beértek a falu lelkébe az ott nyüzsgő emberek hirtelen abba hagyták teendőiket, és szúrós tekintettel bámulták Villámot. Közben fél hangosan suttogtak valamit, amiből Villám csak kis részleteket értett:
- ….., mondom én, hogy Goa’uld.
- ……, lincseljük meg semmi keresni valója itt…
Majd hirtelen valaki fejbe vágta Villámot egy gyümölcs vagy valami e félével. Amire Villám lassan megfordult és már éppen mondani akarat valamit mikor Mónika meg előzte:
- Emberek így kell viselkedni! Nem ő a bolygók gyilkosa! Ő csak szerencsétlenül itt landolt!
Majd folyatták útjukat. De Villám nem bírta ki, anélkül hogy kérdezzen valamit:
- Ne haragudj de ki az a bolygók gyilkosa?
- Egy Villám nevezetű Gao’uld aki gondolkodás nélkül felrobbant miden útjába eső bolygót.
Villám meglepetten fogta fel a választ. Azt tudta, hogy az egész universum utálta őt, mint a pestist. De hogy újában bolygók gyilkosának szokták nevezni őt ez új volt a számára.
- Miért, ahonnan te jöttél, ott nem ismerik őt?
- Hát nem igazán. Itt már járt?
- Hála istennek nem. De megvannak a nélkül is a gondjaink. Minden második nap jönnek ide úgy nevezett replikatorok, hogy behajtsák az úgy nevezett adójukat.
Ez is meglepte Villámot. Nem is tudta hogy a replikatorok már ilyen babérokra is törtek.
- Mikor jönnek legközelebb?
Kérdezte Villám
-Már holnap. De miért kérdezed?
- Meg szeretnélek kérni valamire, ha lehet.
- Persze de mire?
- Amikor itt este lenne mindenki, menjen be a házába és maradjon ott amíg nem szólok neked.
- De mit akarsz?
- Azt majd megtudod. Ja van itt valahol egy kovács vagy fegyver műhely?
- Igen pont a sátram mellet van egy. De várj, mit akarsz?
De erre már Villám nem válaszolt. Amint megtudta, hol van a kovácsműhely elrohant. Amint oda ért szokásához híven bezárkózót oda és elkezdet dolgozni valamin. Odakint időközben mindenki eltűnt a házába. Nagy sokára Villám készen lett a munkájával és éppen időbe. Mert mikor Villám a kis fegyverével kiment a műhelyből akkor érkeztek meg a replikatorok. Mikor Villám meglátta őket illendően is fogata őket. Az egyik lábát darabokra lőtte és utána a fejét is. Amire a többiek gépiesen csak így szóltak:
- Nézzenek oda az itteniek, fejlődtek.
- Öcsi ki kéne cserélni a procidat!
Ordibálta oda nekik Villám mire ők odanéztek.
- Te vagy az kit Villámnak hívnak. Te voltál az, aki megfosztott minket 20 hajótól.
- Nézd, már emlékeztek még rám! De kedves! Hagy legyek én is az! Nesztek!!
Majd azzal Villám ismét elkezdett lőni és leszedett 3 repit akik, éppen rá akartak vetni magukat. Majd erre így szolt a vezetőjük:
- Valami meg változott rajtad. Hol hagytad a szimbiótádat ?
- Elment nyaralni!!
Majd szétlőtt még két replikatort és így folytatta:
- Tudod mit életben, hagylak! De csak, azért hogy elmondhasd a fajtádnak, hogy ez a bolygó mától a védelmem alatt van. Na mit szólsz!
- Egy egész flotta van oda kint a világűrben, azokat nem bírod a kezdetleges fegyvereddel elpusztítani.
- Melyik a te hajód?
Kérdezi Villám. Egy olyan arccal hogy egy örült normálisnak nézett volna ki mellette.
- A második balról. De nehogy azt mond, hogy innen látod.
- Ki mondta, hogy látom! Csak tudni akartam, hogy melyik hajót kellene épségben hagynom!
- Miről beszélsz te?
De erre már nem válaszolt Villám, hanem átalakult. A már jól is mert villámformába. Amikor ezt meglátta a replikator alig akart hinni a szemének. Miután átalakult Villám másodpercek alatt végzett majdnem az összes hajóval. Majd mikor már csak 1 hajó maradt így szolt a felszínen lévő replikatorhoz:
- Na most eltakarodsz innen és megmondod a fajtádnak, hogy ha megint ide merik tolni a pofájukat személyesen, fogom darabokra szedni őket!!
Amint ezt Villám kimondta a replikator már el is tűnt az „épségben” marad hajóval együtt. Majd Villám visszaalakult a humanoid formájába. Közben a lakosok már kijöttek és öröm táncot jártak. Majd Villám odament a Mónikához és így szolt:
- Na velük se lesz több bajotok. Erre a szavamat adom.
- Köszönöm a népem nevébe.
Majd azzal a nő megcsókolta Villámot. Aki elégé meglepődőt ezen. Majd mikor Mónika lemászott róla így folytatta Villám:
- Van nektek csillagkaputok?
- Mink ?
- Kerek gyűrű alakú valami, ami forog, ha bekapcsolják.
Magyarázta Villám kérdő hangon.
- Ja a csapágy. Az volt csak tönkre ment.
- Aha megmutatnád, hol van. Ja és légy szí ne hív csapágynak, ahonnan én jöttem ott csillagkapunak, nevezzük.
- Oké. Na gyere, megmutatom, hol van.
Azzal ott hagyták az ünneplő tömeget és elindultak a kis városka mögött lévő kis tanyaszerűséghez. Ott egy istállóba volt elraktározva az elégé tropa kapu. Mikor Villám felmérte a helyzetet így szolt:
- Hát ezzel meg mit csináltatok?
- Semmit így találtunk rá?
- Figyel csak ha írok egy listát be szerzed nekem ami rajta van?
- Ha tudom persze.
Azzal Villám neki is fogott írni egy listát. Majd mikor végzett oda adta Mónikának. Aki azonnal el is indult, hogy beszerezze a dolgokat a listáról. Villám, pedig szokáshoz híven bezárkózva neki fogott a kapu megjavításhoz. Majd egy hétig mokólt már a kapun és már kezdte feladni a dolgot. Mivel már kezdte megszokni ezt a kis helyett az isten háta mögött. De mégis sikerült neki aktiválni a kaput. Mikor végezet bement a városba hogy elbúcsúzón az öt élőktől. De mikor beért a városba szörnyű látvány fogadta. Egy horda Jaffa éppen a porrá, egyenlővé teszi a várost. De nem ez volt a legborzasztóbb Villám szemszögéből. Éppen akkor ért oda mikor kivégezték Mónikát. Villámnál ekkor elborult az agya, mint egy vadállat elkezdett üvölteni. Mikor kiordibálta magát villogó szemekkel neki esett a Jaffáknak. Majd mikor már az egyiket fél holtra verte Goa’uld hangon így szolt:
- JAFFA KI A LÓFASZT SZOLGÁLTOK!!!
De a Jaffa nem bírt válaszolni mivel alaki agyon lőtte és így szolt:
- Á Villám nagyúr. Rég nem hallottunk magáról.
- Ki vagy te kis szaros és kit szolgálsz?
- Én Chan vagyok és Lord, Juj-t szolgálom.
- Az Lord Yu te balfasz!! LEGALÁBB AZ URAD NEVÉT TAUNLD MEG RENDESEN!!
- Magának az nem mindegy. Ja és elkésett ez a bolygómától Lord, Juj fennhatósága alatt van.
- Nehezen mert én már egy hete itt vagyok !! És az LORD YU TE SEGGFEJ!!!!
Azzal Villám néhány villám gömböt lőtt ki a kézéből és neki esett a Chan nevezetű Jaffának. Majd mikor már látta hogy nem sokáig húzza így szolt:
- Jól jegyezd, meg amit most mondok! Ez a bolygó a személyes védelmem alatt áll és senki de senki nem nyúlhat hozzá! De mivel ti megpróbáltátok ezt ezért Lord Yu-t személyesen fogom megölni és elmondom neki, hogy ez mind te miattad volt !!
- Neeeeeeeeeeeeeeeee!
Ordibálta a Jaffa mielőtt Villám megölte volna. Majd ez után az összes még élő Jaffa elkezdett menekülni és eltűntek néhány perc alatt. Majd Villám lenyugodva oda ment a lakókhoz, akik éppen az elhunyt Mónika testét akarták elvinni és így szolt:
- Újra tudom éleszteni. Had segítsek.
- Nem! Takarodj innen, és soha többé ne gyere vissza!!
Ezt Villám különös módon zok szó nélkül lenyelte, mert tudta hogy most az itt élőknek volt igazuk. Majd mielőtt elment volna csak ennyit mondott:
- A csillagkaput megjavítottam. Ha ne tán használni akarnátok leírtam, hogy kell, meg ott hagytam néhány címet.
De a lakók nem is figyeltek már Villámra. Mikor Villám a kapu előtt állt még egyszer hátra nézett abban a reményben, hogy valaki mégis el szeretne búcsúzni tőle. De nem jött el senki. Így hát Villám szomorúan elkezdte tárcsázni az anyabolygóján levő kaput. Majd mikor a féreg járat megnyílt Villám lerakott valamit a földre és átlépte a kapu „küszöbét”. Majd néhány másod perccel később megszűnt a féreg járat. A dolog a mit a földre rakott egy tábla volt, amin az állt, hogy: I’m memory of Móni
- Na ezt megint jol beszoptuk - szolalt meg nagysokára József ezredes a sötét cellában.
- Ha nem lenne az a nagy szád, akkor legalább a villanyt nem kapcsolták volna le - válaszolt Daniel.
- Na jo, akkor probáljunk kitörni - adta ki az utasitást az ezredes, majd egy drótdarabbal nekiesett a zárnak. Néhány óra próbálkozás után Tibi odalép hozzá.
- Mi lenne, ha igy csinálnánk - mondta, majd egy zat-el belelőtt a zárba, ami kissé megolvadva adott utat a csapatnak.
- Nem tudtad volna korábban mondani, hogy nálad maradt egy zat?
- Nem kérdezted.
Kisebb tömegverekedés tört ki a két ember között, amit Szilvinek aránylag hamar sikerült szétválasztania.
- Elég legyen már! Inkább vágjuk haza a hajót, aztán tünés.
- Oké, és mégis hogy gondolod? Dobjunk egy csavarhuzot a motorba?
- Ha tudsz jobbat, szólj.
A földi csapat elindult a gépterem felé. Szerencséjükre útközben egy jaffába sem futottak bele. Kivéve azt a kettőt, akik a a gépterem bejáratánál aludták az igazak álmát. Ahogy beléptek egy hatalmas csarnokban találták magukat, aminek a közepét egy bazi nagy gödör foglalta el, amiből egy fényes oszlop állt ki. Daniel odalépett a gödör szélére, majd lenézve igy szólt:
- Hu, ez jó mély. Na és hogyan tovább.
- Mondom, bedobunk egy csaravhuzot...
- Ne nevetessen már! - torkollta le Szilvit az ezredes. Azért ez nem egy kocsimotor, amit ennyivel el lehet rontani. Nézze! - mondta, majd ledobott egy csavarhuzot, amit az egyik polcon talált.
- Látja, nem történt semm... - ahogy kimodta halk morjalás hallatszott a gödörből, majd hirtelen mindenfelé piros fények gyúltak ki, majd megszólaltak a szirénák is. Egy goa'uld nyelvű hang hallatszott a belső komból.
- Na tessék. Mit mond egyébként?
- Azt, hogy a tér-idő hajtómű hűtése meghibásodott, és hogy ha nem kapcsolják ki, akkor fel fog robbanni a hajó.
Hirtelen zökkenés szakitotta félbe a mondatot.
- Kikapcsolták. Na lépjünk.
A csapat eliramodott a hangár felé. Az ott össze vissza futkosó jaffáknak fel sem tűnt, ahogy egy szállitóhajó elhagyta a rakteret.
A vezérlőben eközben Pcmg fel alá futkosott, ahogy próbált úrrá lenni a zűrzavaron. Közben természetesen a jaffákat szidta a tehetetlenségük miatt. Nagy sokára helyre állt a rend, csak éppen semmi nem működött. A hajó méltóságteljesen sodródott az űrben.
- Na beszari banda, mondtam, hogy nem lesz semmi baj. Most pedig huzzatok a sunyiba, és csinljátok meg a hajtóművet, meg a rádiót! Én addig körülnézek mit lehet találni ebben a naprendszerben.
A hajót időközben magához vonzotta egy bolygó gravitációja, de szerencsére még elég nagy volt a sebessége, hogy ne zuhanjon le. Igy szépen pályára állt a bolygó körül. Pcmg aktiválta a gyűrűtranszporter, majd nem kis meglepetésére működésbe lépett, jelezve, hogy a bolygón van platform. Pcmg bele is lépett a gyűrűkbe, majd hirtelen egy csűrben találta magát egy nagy rakás széna között.
- Bazze, itt is régen takaritottak! - mondta elég hangosan, miközben egy fél marék szénát köpött ki. A hangra egy csoport férfi jött be a csűrbe, mindegyikük kezében vasvellával.
- Hello - mondta Pcmg, amikor rájött, hogy a személyi pajzsát a ribbon deviceal együtt a hajóján hagyta. - asszem nem itt parkoltam le a kocsimmal.
Sajnos ez a férfiakat nem hatotta meg, mert rohanra indultak, a vellájukat előre szegezve. Pcmg inkább az okos enged elvén menekülni kezdett. Ahogy kiért a csűrből egy sivatagos helyen találta magát. Mit volt mit tennie elkezdett menekülni a sivatagba. Egy fél óra mulva az üldözök lemaradtak mögötte, igyhát megpihent egy barlangba. Ha már ott volt, kicsit körül is nézett. A barlang hátuljában furcsa dolgokat talált. Egy nagyon régi szarkofágot, amin látszott, hogy már időtlen idők óta nem használták, valamint egy goa'uld szokásos felszerelését. Kis keresés után rá is lelt a ribbon device-ra. Szerencsére még működőképes állapotban volt. Igaz nem volt olyan spéci, mint az ő feltuningolt eszköze, de a célnak megfelelt. Mostmár felszerelkezve indult tovább. Nem messze egy emberi településfélét vélt látni, ezért arra indult. Ahogy beért az épületek közé, egy idősebb ember lépett elé, majd leborulva igy szólt.
- Ó hatalmas goa'uld! Kérlek, könyörülj meg szerencsétlen fejünkön.
Pcmgt egész meghatotta ez a nem várt fogadtatás.
- Emelkedj fel, derék öreg. Könyörgésed meghallgatásra nyert. Ezennel védelmem alá helyezlek titeket.
- A másik kettő is ezt mondta, de csak gyilkolták a népemet.
- Milyen másik kettő?
- Előszőr valami Vihar nevezetü. Ő megigérte, hogy nem esik bántódása a népemnek, de amikor jött a másik a Juj, akkor nem tudta megakadályozni, hogy lemészárolják a fél falumat.
- Mit mondasz? Villám itt járt? Mikor?
- Alig egy pár napja ment el.
Ahogy Pcmg ezt meghallotta mostmár a kezén lévő ribbon deviceal jelzett a hajónak, hogy szedje fel. Nemsokára az ismerős fehér fény fogta körül, majd a hajója vezérlőjében találta magát.
- Na lusta banda, mire jutottatok?
- A rádió működőképes, de a hajtóművek még nem működnek.
Ahogy beszéltek egyszer csak hipertérablak nyilott, majd egy kisebb goa'uld hajókból álló flotta lépett be a naprendszerbe.
- Lord Juj nevében! Ez a bolygó a hatalmas császár és isten uralma alatt van. Jelenlétetek megsérti ezt. Ezért halállal lakoltok.
- Talán Yu, nem, te ütödött, legalább a gazdád nevét tudhatnád! Amugy meg előbb itt voltam, mint ti, szal tehettek egy szivességet. - közben félrefordulva intett a jaffáknak, hogy aktiválják a pajzsot és a fegyvereket. A pajzs még ugyahogy müködőképes volt, ám a fegyverekből egy szikra energia nem jött.
Yu flottája, rárontott a majdnem teljesen kiszolgáltatottan álló hajóra. Szerencsére a pajzsok kitartottak. Legalábbis egy ideig. A folyamatos tüzelés megtette a hatását. A pajzs energiája folyamatosan csökkent. Már ugy tűnt nincs menekvés, amikor megérkezett Pcmg maradék 3 cirkálója. Szinte másodpercek alatt elintézték Yu flottáját, majd elkezdték vontatni a sérült hajót az anyabolygó felé.
Időközben Villám anya bolygólyán a Jaffák állig felfegyverkezve az aktív csillagkapunál állnak és várják ki is, jön át rajta. Majd egyszer csak így szol a rangidős Jaffa:
- Akárki is jön át a csapágyon azonnal agyon lőni!
- De ha Villám nagyúr az?
Kérdezet vissza az egyik Jaffa a hátérből.
- Őt meg főleg!
Válaszolta a rangidős mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Majd hírtelen egy ismerős hang szólal meg hátulról:
- EZT JÓL MEG GONDOLTAD!
- Melyik ez a nehéz felfogású állat?!
Kérdezi most már ingerülten a rangidős.
- AKIT MINDEN ÁRON AGYON AKRASZ LŐNI!!
- Villám nagyúr!! Mikor érkezett meg? Jól utazott??
- Hát persze. Megérkeztem. DE NEM HÁLLA NEKTEK!!
Azzal Villám szétlőtte a rangidős fejét. Majd a kapu mellet lévő riadó gombot megy nyomva így szolt, a szirénákat túl ordibálva:
- MINDENKI KÉSZÜLJÖN, MEGTÁMADJUK LORD YU-T!!!
Azzal a Jaffák mint a hangyák az eső előtt készülődni. Majd Villám kijelölt 4 Jaffát a sorból és velük együtt bement a fő épületbe. Amikor oda ért így szolt Villám:
- Na regéljetek hogy áll az új hajóm?!
- Hát nagy uram már majdnem kész.
Szálat meg az egyik Jaffa elégé félénk hangon.
- Nagyon jó! Van rá 1 napotok, hogy működés képes legyen, és hogy tökéletesen működjön!
- Igen nagy uram. Akkor most elmennék és folytatnám a hajó építését.
- Na tünés!
Azzal ki is futott a Jaffa a teremből. Villám, pedig így folytatta:
- Na jó íme a hadi terv! Először is Lord Yu anya bolygólyát támadjuk meg 2 oldalról! Te velem együtt a légi támadást fogod vezetni!
Mutatott Villám az előtte álló Jaffára.
- Ti ketten pedig a csillagkapun át fogtok támadni. Fejenként 500-500 ezer Jaffával.
- De nagy uram mi lesz, ha Lord Juj nem lesz a bolygón?
Kérdezte az egyik Földi támadásért felelős Jaffa.
- Ezt fogom holnapig kideríteni! KÜLÖNBEN IS AZ LORD YU !!!!!
- Értettem nagy uram.
- Jó! Most tünés és készüljetek holnap az első napsugarakkal, indulunk.
- Igen is nagy uram.
Szólalt meg mind a 3 Jaffa egyszerre majd távoztak. Mikor egyedül maradt Villám azonnal neki állt kideríti, hogy Lord Yu hol is tartózkodik. Egész este nem pihent Villám semmit annyira kereset Lord Yu-t. Úgy éjfél táján meg is találta és mázlia volt. Pont akkor érkezett vissza a bolygólyára. Ennek Villám borzasztóan örült és úgy döntött, hogy a támadást most azonnal elkezdi. Ki is ment hogy tájékoztassa Jaffáit a változtatásokról. De mikor kiért meglepetés érte. Kivételesen minden indulásra készen állt. A csillagkapu előtt már ott állt a földi egység. A hajók már indulás készen álltak és az új hajó teljesen kész volt. Mindenki már csak Villám indító szavaira várt. Majd egyszer csak Villám így szolt az új hajója előtt:
- Jaffák! Most kivételesen nem érdekel semmi féle új keletű fegyver! Most törhetek, zúzhatok, robbanthatok. De Lord Yu az enyém! Na akkor indulás! A földi csaptok csak akkor indulnak, ha én parancsot adok rá!
Majd azzal Villám fel teleportálta magát új hajójára. Ami kétszer nagyobb volt bár mely eddigi hajójánál. Mikor kiértek a bolygó légköréből azonnal bekapcsolták a tér idő motorokat és elindultak Lord Yu bolygólya felé. Néhány perccel később már Lord Yu bolygóly előtt állt Villám flottája. De úgy látszott, hogy már vártak rá. A bolygó körül vagy száz hajó keringet. Villámot ez nem nagyon izgatta. Tudta, ha hajója úgy működik, ahogy kellene akkor nem lesz itt baj. De azért biztos, ami biztos kapcsolatot teremtett az ellenséges hajókkal. Amire egy választ is kapott:
- Üdvözöljük Villám nagyúr. Mit tehetünk magáért?
- Hát várjunk, csak meg van. Megadhatnátok magatokat.
- Sajnálom, azt nem tehetjük. Főleg nem a bolygók gyilkosának. Még rossz ötlete akad és elpusztítja ezt a bolygót is.
- Ez volt az utolsó szavad ebben az életben! Támadás!!
Azzal megszakadt a kapcsolat és elkezdődött a csata. Amint eldördült az első néhány lövés Villám értesítette a földi egységet, hogy induljanak. Majd folytatta kint a harcot. Úgy nézett ki nehezebb lesz a dolog, mint először hitte Villám. A hajók erősebbek voltak, mint hitte. De ez nem nagyon zavarta, hiszen még az új hajója nem is lett még bevetve. Majd mikor jelentést kapott, arról hogy az egyik hajója már ne sokáig bírja csak akkor adott a fegyverek élesítésre parancsot. Majd mikor a fegyverek tüzelésre készek voltak Villám ismét kapcsolatot termtet az ellenséges hajókkal:
- Na utolsó esély hogy megadjátok magatokat!
- Inkább a halál!
Válaszolta a hajó kapitánya. Amire csak ezt reagált Villám:
- Ezt könnyen el tudom intézni! JAFFA TŰZ!!
Azzal a bemért hajóra megindult a tüzelés. A világűr ismét világos lett a támadás erejétől. Majd néhány másod perc múlva ismét elsötétült de már csak hűlt helye volt a hajónak és a bolygó két holdjának. Majd Villám így szolt:
- Na jó innentől szerintem boldogultok nélkülem! Én lementem a felszínre!
Azzal le is teleportálta magát a felszínre. Ahol az ember az óráig sem látott el akkora por volt. Valószínűleg ezt Villám Jaffái csinálták. De ez úgy különösebben nem is érdekelte Villámot. Inkább elindult hogy megkeresse Lord Yu palotáját. Nem is kellett neki sokat keresnie. Néhány méterrel Villámtól volt. A kapujában állt, vagyis ült két halott Jaffa. Az egyik kezében egy gránátszerűség volt. Villáma biztonság kedvért megfogta, és hátra dobta. Majd néhány másodperc múlva egy Jaffa landol a lába előtt és így szol:
- Csak a holtestem átmész te be oda.
- Ha csak ez az akadálya.
Villám elvette az egyik őr fegyverét, és agyon lőtte a lába előtt fekvő Jaffát. Majd elindult befelé. Oda bent minden ki halt és érintetlen volt. Még egy árva légy sem volt az épületben. De ez Villámot nem tántorította el. Tudta hogy Lord Yu valami atom biztos bunkerban lehet. Hosszas gyaloglás után Villám végre megtalálta mait annyira kereset. Egy óriási nagy ajtót, amit tiszta Naqavada volt. Villám megpróbálta először egy kilincsszerű valamit keresni de nem talált. De talált e helyett egy kis nyílást, ahonnan szavak szűrődtek ki:
- Ez a kis szaros már markában tartja a fél universumot. Tennünk kel ellene valamit!
- Így igaz. Lassan már ott tartunk, hogy a nevünk hallatán nem rettegnek, hanem nevetnek.
Erre Villám egy bombával ki robbantotta az ajtót. Ezzel nagy port kavarva. Mikor a por leült Villámot egy kellemes meglepetés érte. Lord Yu mellet ott volt még Aphofisz és Sokar is. Amire így szolt Villám:
- Örömmel látom, hogy a vén szarosok klub összes tagja még életben van!
- Te kis rohadék! Ki tépem a szívedet!
Szólalt meg Sokar villogó szemekkel.
- Nyugodj le Sokar! Nem miattad vagyok itt! Most Lord Yu-val van elintézni valóm!
- Mit akarsz te kis taknyos!
Szólat meg Lord Yu a háttérből.
- Ki itt a taknyos te vén szar !
- Öcsi én már akkor z unversumot hódítottam meg felé mikor még te javában a gatyádba csináltál!
- És azt hiszed, ez feljogosít, arra hogy egy általam védetnek nyilvánítót bolygó leigázáshoz! HE! ESKÜSZÖM INNEN ÉLVE NEM JUTOK KI AZ BIZTOS !!
- Ez úttal tévedsz!
Szólat meg most hirtelen Aphofisz.
- És ugyan miért?!
- Tanulva hibáinkból felfejlesztettük a flottáinkat. Ez a Flotta most a legerősebb az egész Galaxisban!
- De generált barmok! Nézzétek már egy kicsit a monitorra!
Mondta Villám majd azzal mind a 3 Goa’uld rátapadt a monitorra és nem akartak hinni a szemüknek. Majd Lord Yu így szolt:
- Ez lehetetlen! Honnan szedted ezt a technikát?!
- Azt ti már sosem fogjátok megtudni!
Majd Villám előhúzta a gránit kését és beállította Aphofisz tortákba. Aki azonnal meghalt. Majd mielőtt meg Sokar meg tudott volna szökni Villám 4x belelőtt Zat fegyverével. Már csak Lord Yu maradt de ő meg tudott szökni. Villám azonnal elkezdte követni, mivel tudta hogy egy minden áron élve akar ki jutni innen a szemét. Már majd nem úttól érte őt Villám mikor hirtelen eltűnt. Villám először azt hitte, hogy el teleportálta magát Lord Yu de tévedett. Egy csapóajtón keresztül távozott az üldözött. Villám amilyen gyorsan csak tudott ismét elkezdte követni őt. Már ismét látta mikor berohant egy terembe. Villám oda is követte. Mikor beért Lord Yu a terem közepében állt egy transzport hajótól bő 50 méterre. Majd így szolt mikor meglátta Villámot:
- Innen csak egyikünk fog élve kijutni! És az én leszek!
- Na azt majd meglátjuk!
Válaszolta Villám. Ám mire ezt kimondta egy óriási nagy robot emelkedett ki a földből. Majd mikor már teljesen kint volt Lord Yu ismét így szolt:
- Mit is mondtál nem halottam tisztán?!
- Azt hogy egy ilyen vén szaros már rég egy szeretett otthonba való!
- Ezeket a szavakat még megbánod!
Azzal Lord Yu beszállt a robotba és neki esett Villámnak. Aki ép, hogy csak ki bírt térni előle. De tudta hogy itt nem sokra fog menni fegyvereivel. Mivel már csak az anya bolygólyán anno talált kardja maradt. De úgy volt vele Villám, hogy mivel az Ősök tervezték, csak tartogat még neki meglepést. Ezért előhúzta majd neki esettel robotnak. És csodák csodájára sikerült neki levágnia a robot jobb kezét. Amire Lord Yu csak így szolt:
- Ne nevettess egy kardal, akarsz elintézni?!
Azzal a robot keze vissza nőt úgy, mint a replikatoroknál. Amire Villám csak így szolt:
- A SZENTSÉGIT!! SZOVAL TE IS TALÁLKOZTL MÁR EZEKEL A DÖGÖKKEL!
- Ez most miért lep meg? Látod, ha nem csajoztál volna azon a bolygón, többet tudnál erről a technológiáról!
- EZT NEM KELLET, VOLNA!! EZÉRT HALÁL JÁR!
Azzal hirtelen Villám kezében lévő kard elkezdett izzana majd világítani. Villám nem törődve a fájdalommal megfogta mind két kezével és egy nagyot ordibált. Erre a kard egy iszonyúan vakító fényt bocsátott ki magából és hirtelen előjött egy sárkány, ami tiszta fény volt. Majd a sárkány neki esett a robotnak, ami pillanatokkal később darabokra esett. Ez után el is tűnt hirtelen a sárkány és most már csak Lord Yu és Villám marad a terembe. Mikor felmérte a helyzetét Lord Yu így szolt:
- Nem tudom, hogyan csináltad de nem is akarom tudni. Úgyis ez volt az utolsó tetted ebben az életben!!
Monda Lord Yu és elővette jobb kezén lévő kézi fegyverét. Be próbálta kapcsolni ám ez ne sikerült neki, amire pánikba esett és megpróbált elfutni. Majd Villám kezét feltartva és kézi fegyverét bekapcsolva így szolt:
- Ezt elbasztad tata!
Majd agyon lőtte Lord Yu-t. Ezek után szépen lassan elindult kifelé. Mikor kiért örömmel látta hogy Jaffái győztek. Mikor meglátta a támadás vezetőjét oda ment hozzá és így szolt :
- Vigyél mindenkit vissza a bolygóra most azonnal!
- Értetem nagy uram. Jaffa irány vissza!!
Ordibálta a vezető majd elkezdett tárcsázni. Mikor már a bolygón csak Villám volt egyedül fel teleportálta magát a hajójára és ott így szolt:
- Menjünk tisztes távolságra a bolygótól!
- Igen is nagy uram.
Azzal a hajó elindult, hogy biztos távolságra legyen a bolygótól majd mikor megállt a hajó Villám így folytatta:
- Minden hajó az én parancsomra egyszerre fog tüzelni!
- Érettem nagy uram. Minden hajónak fegyvereket élesíteni.
Adta tovább a parancsot a rádión keresztűl a Jaffa. Néhány perc múlva jelzés érkezett hogy mindenki készen ál a tüzelésre. Amire Villám így szolt:
- Na akkor tegyünk valamit az új hírnevemért. TŰZ!!!
Azzal az összes hajó egyszerre tüzelt és darabokra robbantotta a bolygót. Majd így folytat Villám:
- Irány haza!
- Már is nagy uram.
Azzal szinte egyszerre nyitlak meg a tér idő kapuk, majd tűntek el a hajók. Majd néhány perc múlva már ismét Villám anya bolygólyán voltak. Mikor leszálltak és mindenki a felszínen volt Villám így szolt:
- Jaffák most nagyon meg vagyok veletek elégedve! A lehető legkisebb veszteséggel sikerült végbe vinne a csatát. Ezért kivételesen nem akarok ünneprontó lenni. Ma éjjel kibulizhatjátok magatokat. Igyatok addig, amíg állni bírtok. De csak ma éjjel tehetitek ezt következmények nélkül. Tehát Jó szórakozást!!
- ÉLJEN VILLÁM NAGY ÚR!!
Ordibálta a Jaffa tömeg egyszerre majd azzal előkerültek az elrejtett piás üvegek és elkezdődött az ivászat. Villám még arra is engedélyt adott, hogy a Jaffák kedvük szerint válasszanak zenét. Bár jobban tett volna, ha mégis megszabályozza, hogy mit lehet játszani. Mivel amint engedélyt adott bármiféle zene lejátszásához rögtön megszólalt Zambó Jimmy.
Amit Villám még a pestisnél is jobban utál. De mivel megígérte hogy nem szól bele, mit játszanak ezért inkább visszament az új hajójára. Amit most tüzetesen átvizsgált. És csodák csodájára a hajó felül múlta Villám elvárásait. A Jaffáknak sikerült tökéletesen kombinálni a 3 technológiát. Végül is, nem is volt olyan nehéz, hiszen mind a háromnak ugyan az alapja. De akkor is meglepődött Villám, hogy az idáig hülyének megítélt JAffáinak ez ilyen jól és tökéletesen sikerült. Minimum egy kis problémát elvárt volna Villám tőlük. Ekkor egyre erősebb lett benne az a gondolat, hogy csak megérdemelték ezt a bulizóst estét. De mivel Villám előző este sem aludt semmi és most is egész nap talpon volt így inkább abba hagyta a hajó szemlélését és elindult a szobájába. Ám majd fél óra kellett neki hogy megtalálja az új szobát. Mikor belépett ismét meglepetés fogadta. A szoba fel volt szerelve minden luxussal. Sőt még úgy is lett kialakítva, hogy akár a szobából is lehessen mindent irányítani és látni, mint a vezérlő terembe. Ezt sejtette Villám, hogy miért lett beépítve de most nem érdekelte inkább lefeküdt aludni.
Pcmg immár a megjavitott zászlóshajója fedélzetén unja az agyát. Egyszer csak villogni kezd a hivásjelző. Mivel épp senki nincs a vezérlőben, Pcmg saját kezűleg nyomja meg a gombot, majd visszatesped a parancsnoki székbe.
- Na mivan? - szól bele a rádióba, mivel kép nem érkezik.
- Te vagy az a homoszexuális, aki lenyulta a csajomat?
- Akár az is lehetek. Jol nézett ki?
- Nekem ne pofázz, bazzeg, meg leverem a képedet!
- Ahha.
- Megkereslek a bandával és agyonverlek, te kis f*sz.
- Állok elébe.
- Mondom nekem ne ugrálj! Asszed nem tudom hol vagy?
- Na gyere, ha mersz! Ne is gyere, én megyek! - mondja villogo szemekkel Pcmg, majd miután bontotta a vonalat parancsot az indulásra, a bemért koordinátákra.
Eközben egy idegen naszádon.
- Na ezt jol beszivattuk, mi?
- Azám! Utállom az ijen nagypofáju, gazdag mitugrászokat. Asziszik csakmert van egy hajójuk, minnyárt övék a gakaxys?
- Jah.
A beszélgetés alatt egy harmadik személy lép be a terembe.
- Már megint találomra hivogattatok embereket, mi ?
- Miért? Talán baj?
- Bazzeg megmondtam már nektek 1000X, hogy egyszer rá fogtok ba**ni.
- Aztán hogyan?
- Egyszer majd nem valami nyálas senki lesz a vonal végén, hanem valaki, aki nem fél tenni is valamit.
- Aztán? Jöjjön csak. Jokis hajo van alattunk. Legfeljebb megtáncoltatjuk egy kicsit a seggét.
- Még szerencsétek, hogy a rendszerurak mostanában megfogyatkoztak!
- Azok a barom jaffák túl ütődöttek, hogy egy ilyen hivásnak utána járjanak. Arra meg főleg lusták, hogy jelentsék. Azok a goa'uld seggfejek, meg ugysem méltóztatnak maguk válaszolni. Szóval erről ennyit.
- Jah, és az asgard?
- Azoknak meg csak a szája nagy. Meg elég bajuk van azokkal a fém izékkal, hogy velünk bajlódjanak.
- És a Tok'ra?
- Nekik még egy rendes hajójuk sincs, nemhogy olyasmi, ami minket veszélyeztetne!
- És a földiek?
- Azok meg kik? Jah, már tudom. Ne röhögtess, azzal az egy szem hajóval jönnének ellenünk?
- Jolvan, de ne mondjátok, hogy nem szóltam előre.
Nem sokkal később egy közepes bombázó lép ki a hipertérből.
- Hát ezmeg mit akar? - szolal meg az egyikük, majd a rádióba - azonosítatlan hajó 12 óránál. Jelentkezz!
- Nemtudom, jo helyen járok-e, de nemrég valaki hivott ezekről a koordinátákról... - hallatszik egy udvarias hang.
A két rádióbetyár összenevet. Mire a harmadik igy szól.
- Nalátjátok! Még mázli, hogy csak ez van neki, nem egy anyahajó.
- Ugyanmár - szolal meg a második, majd a rádióba folytatja - És ha igen, akkor mi van?
- Asszem lenne egy kis megbeszélnivalónk.
- Hallgatlak - mondja a második nagyképűen.
- Na akkor most térden csuszva bocsánatot kértek, vagy előszőr szétlövöm a hajótókat, aztán naggggggyyyyyyon csunyán megkinozlak titeket.
- Hát, kistáska, ehhez azért lesz egypár szavunk nekünk is. De hogy lásd milyen rendescsávók vagyunk, tiéd az első lövés joga.
- Ehh, hogy egyeseknek milyen nehéz a felfogása... - hallatszik a rádióból.
A naszád viszont kapásból tüzel, néhány lövéssel darabokra löve a bombázót.
- Na fiuk, erről ennyit. Ki kér kávét?
- Nem csak barmok, de még a szavukat sem tartják. Najo, de akkor most tényleg én lövök - hallatszik az előbbi hang a rádióból. Hirtelen a semmiből egy energianyaláb csap ki, ami áthatolva a naszád pajzsán letarol egy egész szintet.
- Basszus, álcázott hajó! - kiált fel az első.
A naszád háromtagú legénysége örült ütembe kezd lövöldözni találomra. Ahogy körbe lövöldöznek az űrbe, emglepve látják, hogy kevés kivétellel mindenhol pajzsnak csapódik a lövedék.
- Ilyenkor mi van, kör alakú hajó?
Szinte válaszként négy hatalmas hajó körvonalai sejlenek fel az űr hátterén, ahogy lassan, mint a cápák az áldozat körül, köröznek a hozzájuk képest kicsit naszád körül.
- Anyád! - sápad el a harmadik. - Ismerem ezeket a hajókat. Ezek Pcmg rendszerúr hajói! Hüje barmok, most aztán beletenyereltetek!
Majd a rádióhoz ugorva - Nagyuram! Könyörgünk, ne ölj meg minket, és halálunkig szolgálunk!
- Ugyanmár - hallatszik a válasz, hiszen még a szavatokat sem tartjátok. hogy bizhatnék a hűségetekben?
- Sok helyet ismerünk, szerte a galaxysban, ami nagyuramnak is értékes lehet.
- Igy már sokkal jobb. De ezt ki tudom szedni belőletek, azután, hogy meghaltatok.
Ujabb lövedék csapódik a naszádnak, ezuttal a hajtóműveket tartolva le.
- Ti bargyú barmok, most a hüjeségetek miatt puszulunk meg! És ez még a jobbik eset! Ha elkap, akkor 100X kinoz halálra, és 99X támaszt fel minket!
A másik kettőn is látszik, hogy inukba szállt a bátorságuk.
Ekkor az egyik hajó kivállt a köröző rajból és elindult a naszád felé. Félelmetes látványt nyujtott, ahogy eltakarta a csillagokat. Hirtelen rándulás futott végig a naszádon.
Na akko aluggyá Legalább elolvastad, és most lebuktál, h függő vagy Neeeee, ne is tagadd. Minden este itt ülsz a gép előtt, és várod a folytatást. Ha meg nincs, akkor ott sirdogálsz, hogy JAAAAAAJ, megint nem irtak!!!! Hogy fogok én igy aludni ?!