Abydos Gate Fórum
Tudomány Butaságai - Nyomtatható verzió

+- Abydos Gate Fórum (https://forum.csillagkapu.hu)
+-- Fórum: Kultúra (https://forum.csillagkapu.hu/forum-6.html)
+--- Fórum: Tudomány, elmélet (https://forum.csillagkapu.hu/forum-60.html)
+--- Téma: Tudomány Butaságai (/thread-235.html)



Tudomány Butaságai - Gézoo - 2009-08-16

Köszöntelek Kedves Hozzászóló!



A tudomány mai állása mellett már közismerten, vagy kevésbé közismerten, sok olyan téves törvényszerűséget, törvényt, teóriát, hypotézist alkottak elődeink, amely tévedéseket vagy felismertek később, vagy a mai napig dogmaként tisztelnek.

Közös jellemzőjük a téves törvényeknek, hogy kihatnak a gondolkodásunkra, sokszor a mai napig is, akár a hétköznapi életünkben is megjelenve.



Iker-paradoxont, az impulzus megmaradást, vagy fénysebesség állandóságát, mint a legismertebb jelenleg is elfogadott tévedéseket említem bevezetőként.



Hogy kedvet csináljak a hozzászólásokhoz, az impulzus megmaradást veszem elsőként górcső alá.



"Zárt rendszerben keltett impulzusok vektori (előjeles) összege zéró."



"Az impulzusmegmaradás szerint egy zárt rendszer (olyan rendszer, melyben csak belső erők hatnak) összimpulzusa az időben állandó. Ezt mondja ki Newton első törvénye, ami a harmadik Newton-törvény (hatás-ellenhatás) egyik következménye, s amit az impulzusmegmaradás törvénye diktál, mivel az erő az impulzusátadással arányos."

( forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Impulzusmegmarad%C3%A1s )



Nos, vegyünk egy zárt szobát, amelyben csak belső erők hatnak!

A szoba egyik falára és egy golyóra hassunk egyenlő nagyságú F (hatás-ellenhatás törv. Newton) erőkkel. Ekkor a gyorsulást okoznak az F erők a[sub]m[/sub] =F/m és a[sub]M[/sub] =F/M értékben (ahol m a golyó és M a szoba golyó nélküli tömege)

Ha t ideig hat a gyorsulás akkor v[sub]m[/sub] ill v[sub]M[/sub] sebességekre gyorsul az m tömegű golyó és az M tömegű szoba,

így impulzusaik p=v[sub]m[/sub]*m=v[sub]M[/sub]*M egyenlő nagyságúak és ellentétes irányúak, azaz összegük valóban zéró.



Első ránézésre teljesült az impulzusmegmaradás tétele.



Csak-hogy mi a golyó útjába helyezünk két m/2 tömegű golyót úgy, hogy az ütközési pontot a tömegközéppontjaikkal összekötő egyenes 45 fokos szöget zárjon be az m tömegű golyó haladási irányával.



Így az ütközéskor az addig v sebességű m tömegű golyó megáll és a 2 db m/2 tömegű golyó fog v sebességgel haladni, mégpedig egymás mozgási irányára merőleges irányban.



Ebből a képből már önmagában látszik, hogy van két golyónk, amelyeknek a sebességvektorai két-két komponensből állnak.

Az egyik-egyik komponensek merőlegesek a szoba mozgási irányára, és ezzel a szoba impulzusára:

p[sub]oldalra[/sub]=p/4-p/4=0 ezért eredőjük zéró, így a p[sub]hátsó falra[/sub]= 2*p/4 = p/2 impulzus hat.



Ha az útjukra merőlegesen álló, a szoba falainak 45 fokos szögben támaszkodó pl. gördeszkákat helyeznénk, akkor a szoba mozgására merőleges komponensek egymásra ellentétes irányából következően kioltanák egymást, és a szoba mozgási irányával ellentétes irányban (a hátsó falra) ható impulzusok összege hatna ellent a szoba p impulzusával



p[sub]eredő[/sub]=p - p/2=p/2



Vagyis egy külső megfigyelő azt látná, hogy a szoba v[sub]M[/sub] sebességű mozgásba kezdett.



Tehát, zárt rendszerben, csak belső erőkkel hatva a szobára, a szobának p/2 impulzust adtunk át, ezzel az impulzusmegmaradás tételét megcáfoltuk.





No igen, ez könnyű volt. De elérhetnénk azt is, hogy a teljes p impulzust átadjuk a szobának?



Ó, igen. Hogyne!



Hogy hogyan? Erre kezdjük példát a szögek 45 fokról 60 fokra növelésével. Az m/2 tömegű golyókat kicsit távolabb helyezzük egymástól úgy, hogy például 120 fokos szöget zárjanak be a támadási pontjaikat és a tömegközpontjaikat összekötö egyenes. Ekkor az oldalra mutató impulzus komponensek nyílván nagyobbak, mint a hátrafelé mutató impulzusok.



Ha pedig határértékre, a 180 fokot egészen megszözelítőre állítanánk be a szöhet, azaz hogy éppen ne férjen át az m tömegű golyó a két db m/2 tömegű közé, akkor hátrafelé csak közel zéró impulzus komponensek maradnak és oldalra közel +p/2 és -p/2 komponensek.

Namost, ha hagynánk, hogy az oldalra guruló golyók az oldalfalaknak ütközve +p/2-p/2=0 eredőt képezzenek,

akkor csupán a gördeszkás eredményt érnénk el, és a szoba eredő impulzusa csak közel p/2 lenne.



Hogyan lehetne az oldalra mutató impulzusokat a szoba impulzusának irányába fordítani?

Ó, hát persze! Akár úgy, ahogyan közel 90 fokkal már elfordítottuk az m golyó impulzusának irányát!



Mindkét, oldalra menő m/2 tömegű golyó útjába tegyünk két-két m/4 tömegű golyót.

Így szintén közel 90-90 fokos szöget kapunk az impulzusaik irányaként. Azaz az m/2 golyók impulzusainak fele előrefelé, másik fele hátrafelé fog mutatni..

Vagyis két db m/4 tömegű v sebességű golyónk hátrafelé , kettő pedig előrefelé fog mozogni..



Ha most az előbbi módszerrel a hátrafelé mozgók impulzusait szembefordítjuk egymással, akkor csak az előrefelé haladó m/4 tömegű golyók 2*v*m/4 impulzusa adódhat át a szobának.



Így a szoba eredő impulzusa p[sub]eredő[/sub]=p + 2*p/4=p+p/2= 1,5 p

Vagyis az eredő már nagyobb az eredeti p impulzusnál is..



Na itt már természetes óhaj lehet, hogy a maradék 2*p/4 impulzust se nullázzuk le, hanem szintén fordítsuk

a szoba mozgási irányába..

Ehhez csupán el kell fordítani az irányaikat, akár a látott módszerek valamelyikével.. és akár többszöri 45 fokos fordítással, akár kevesebb 60 fokossal, vagy a közel 90 fokosokkal, de elérhető, hogy megközelítsük az előrefelé mutató 2p impulzus mennyiséget.



Lám-lám. Most mondhatjátok, hogy "Node golyókkal Enterprise impulzus hajtást?"



Nos, igen.. Golyókkal viccesen nézne ki. Én csupán a fizikai elvet mutattam be, hogy lehetséges a megoldás akár a primitív golyós módszerrel is.



Az űrhajók impulzus hajtása megoldásainak leírásaira talán egy másik topic kellene.. vagy inkább egészen más hely..



Egy dolog viszont egyértelműen látszik: Az impulzus megmaradásának tétele a jelenleg elfogadott megfogalmazásában téves, hibás és valótlan állítás. Ideje pontosítani, helyesbíteni.


Tudomány Butaságai - Hörb - 2009-08-16

Hogy ez mekkora hülyeség! Gézoo, ezt még tőled sem vártam volna!



Gézoo Írta:Tehát, zárt rendszerben, csak belső erőkkel hatva a szobára, a szobának p/2 impulzust adtunk át, ezzel az impulzusmegmaradás tételét megcáfoltuk.



Az impulzusmegmaradás nem azt állítja, hogy a szoba impulzusa állandó (amiben golyók repkednek), hanem hogy az egész rendszer impulzusa az. Vagyis ha kezdetben semmi sem mozgott, majd belső erők hatnak, akkor össze kell adni a szoba és a golyók impulzusát, és ezek összege lesz nulla!



Egyébként ha az impulzusmegmaradást cáfolni akarod, akkor előbb Newton III. törvényét kéne megcáfolnod, mivel annak a közvetlen következménye.


Tudomány Butaságai - Gézoo - 2009-08-17

Hörb Írta: Hogy ez mekkora hülyeség! Gézoo, ezt még tőled sem vártam volna!



Gézoo Írta:Tehát, zárt rendszerben, csak belső erőkkel hatva a szobára, a szobának p/2 impulzust adtunk át, ezzel az impulzusmegmaradás tételét megcáfoltuk.



Az impulzusmegmaradás nem azt állítja, hogy a szoba impulzusa állandó (amiben golyók repkednek), hanem hogy az egész rendszer impulzusa az. Vagyis ha kezdetben semmi sem mozgott, majd belső erők hatnak, akkor össze kell adni a szoba és a golyók impulzusát, és ezek összege lesz nulla!



Egyébként ha az impulzusmegmaradást cáfolni akarod, akkor előbb Newton III. törvényét kéne megcáfolnod, mivel annak a közvetlen következménye.



Kedves Hörb!



Először is, Nagyon szépen köszönöm a válaszodat!



Newton III. törvénye, a hatás-ellenhatás törvénye kizárólag csupán egyetlen erőre és a vele azonos nagyságú, egyező ideig ható, de ellentétes irányú párjára érvényes.



Ebből következően az erő okozta mozgásmennyiség változás esetében, azaz az impulzus változás esetében szintén kimondható, hogy a hatás-ellenhatás elve kizárólag egyetlen impulzusváltozásra és a vele azonos idejű, de ellentétes irányú párjára érvényes.



De már nem érvényes: sem a külön idejű, különböző irányú, nagyságú erőkre és nem igaz a külön idejű, különböző irányú, nagyságú impulzus változásokra sem.



Ezért nem lehet igaz az a megállapítás, hogy a szoba és a benne lévő golyók impulzusainak összege valamekkora lenne.

Mert ezen impulzusok, nem egyidejűek, nem azonos nagyságúak és nem azonos hatásvonalúak.



Ilyen értelemben tévesen kimondott az impulzus megmaradásának tétele, ezért cáfoltam meg.



Egyébként nem "megcáfolásról", hanem korrekt megfogalmazásról van szó.



Így most nálad a labda: Fogamazd meg Newton III. törvényét, az erőre és párjára, valamint az impulzus változására és a vele változó párjára úgy, hogy egyszerű golyókkal ne lehessen megcáfolni!



Nagyon kíváncsian várom!


Tudomány Butaságai - Hörb - 2009-08-17

Gézoo Írta:De már nem érvényes (Newton III. törvénye): sem a külön idejű, különböző irányú, nagyságú erőkre és nem igaz a külön idejű, különböző irányú, nagyságú impulzus változásokra sem.



Senki sem mondta, hogy a különböző időben ható erőkre érvényes Newton III. Arról van szó, hogy egy adott időpillanatban F[sub]1[/sub] = -F[sub]2[/sub] minden tömegpont-párra. És mi az, hogy különböző nagyságú erők? Két tömegpont kölcsönhatása esetén (ha a rendszer zárt) Newton III. szerint mindkettőre ható erő egyenlő nagyságú és ellentétes irányú.

Az impulzusmegmaradás is azt mondja, hogy ha egy zárt rendszer összimpulzusa egy adott időpillanatban p, akkor egy későbbi időpillanatban is ugyanennyi lesz.



Nem tudom, hogy ezen mit nem lehet érteni...



__________________________________

Egyébként az impulzusmegmaradás így jön ki a Newton-törvényekből:

Tegyük fel hogy van egy m[sub]1[/sub] és egy m[sub]2[/sub] tömegű tömegpont. Az 1-esre hat a 2-es tömeg F[sub]1[/sub] erővel, a 2-esre hat az 1-es F[sub]2[/sub]-vel. Newton III. törvénye szerint:



F[sub]1[/sub] = -F[sub]2[/sub]



Newton II. törvényét alkalmazva (F[sub]1[/sub]=m[sub]1[/sub]*a[sub]1[/sub], F[sub]2[/sub]=m[sub]2[/sub]*a[sub]2[/sub]):



m[sub]1[/sub]*a[sub]1[/sub] = -m[sub]2[/sub]*a[sub]2[/sub]



A gyorsulást írjuk fel úgy, mint a sebesség "változási gyorsasága": a=dv/dt (a d lehet delta is)

Ekkor:



m[sub]1[/sub]*(dv[sub]1[/sub]/dt) = -m[sub]2[/sub]*(dv[sub]2[/sub]/dt)



Mivel az impulzus: p = m*v, így dp = d(m*v), ha a tömeg állandó:



dp[sub]1[/sub]/dt = -dp[sub]2[/sub]/dt



Ha a jobb oldalt hozzáadjuk az egyenlethez:



d(p[sub]1[/sub]+p[sub]2[/sub])/dt = 0



Mivel p[sub]1[/sub]+p[sub]2[/sub] a rendszer teljes impulzusa, így a teljes impulzus időben nem változik.



Tudomány Butaságai - Gézoo - 2009-08-18

Kedves Hörb!



Egyetlen erőre és a vele azonos idejű, azonos nagyságú, de közös hatásvonalon ellentétes irányú erőre szépen felírtad az impulzus megfeleltetést. Ügyes vagy!



Csupán az a gond, hogy ez nem a rendszer, hanem csupán az egyetlen erő okozta impulzusra igaz.

Mindig csak egy erő és az általa létrehozott egy impulzus ekvivalens egymással.


Tudomány Butaságai - Hörb - 2009-08-18

Newton IV törvénye szerint az erők egymástól függetlenül adódnak össze, így tetszőleges számú tömegpontra és erőre ugyanígy levezethető, csak akkor tele lesz az egész szumma-jelekkel. Ilyeneket hadd ne írjak le, bármilyen fizikakönyvben utánanézhetsz!

Egyébként az, hogy a hatásvonal közös-e vagy sem, a lendületmegmaradás szempontjából lényegtelen (az csak a perdületmegmaradás esetében számít).

Erről jut eszembe, a másik két megmaradási törvénnyel nincsen problémád?


Tudomány Butaságai - Nordbert - 2009-09-05

Hörbnek van igaza... [Kép: icon_mrgreen.gif]


Tudomány Butaságai - Gézoo - 2009-09-25

Hörb Írta: Newton IV törvénye szerint az erők egymástól függetlenül adódnak össze, így tetszőleges számú tömegpontra és erőre ugyanígy levezethető, csak akkor tele lesz az egész szumma-jelekkel. Ilyeneket hadd ne írjak le, bármilyen fizikakönyvben utánanézhetsz!

Egyébként az, hogy a hatásvonal közös-e vagy sem, a lendületmegmaradás szempontjából lényegtelen (az csak a perdületmegmaradás esetében számít).

Erről jut eszembe, a másik két megmaradási törvénnyel nincsen problémád?



Nos, a Coriolis-erőnek és a Lorentz erőnek a vektori felbontásánál

csődöt mond ez a megközelítés.



Persze erre nem kell figyelni, csak akkor ha az erőlánc zártsága,

-- amin az egész Newtoni elv alapszik, -- érdekel még valakit.



2009.09.28.



Jó, hogy említetted a másik két törvényt, hiszen az egyenes vonalú mozgás lendülete maradék nélkül "eltűnik" amikor "helyette"

perdület jelenik meg. És persze ezzel a "semmiből", pár nélkül jelenik meg ez a perdület.

Ezzel a szimmetria megmaradást és a perdület megmaradást egyszerre sérti meg.





2009.09.29.



" Az Ősrobbanás"



Ma, az egyik ismerősöm levele kapcsán szóba került a hindu filozófia, a jing-jang és az ősrobbanás.



Hogy is van ez? A ma tudományos élete egyetlen ősrobbanásra vezeti vissza a világunk képződését.

Ez pedig a tipikus példája a naivitásnak, a tudományos ostobaságnak.



Hiszen ha a világmindenség végtelen kiterjedésű, és ebből fakadóan a benne lévő anyag mennyisége szintén végtelen, akkor

csak és kizárólag végtelen idővel ez előtt lehetett volna a legutóbbi ősrobbanás, és végtelen időhossz letelte után lehetne a következő, azaz sohasem.



Miután a méréseink szerint 12-15 milliárd éve volt a legutóbbi ősrobbanás, legalább is az amelyikből a napunk és ezzel a látott világunk anyaga "született",

nyílván sokkal gyakoribbak az ősrobbanások.



A méréseink eredményeinek tényéből fakadó az a megállapítás, hogy a világmindenség egy-egy kvadránsában, időről időre bekövetkezik egy-egy

ősrobbanás.

Két helyi ősrobbanás között pedig azt a tömeget, sugárszintet érzékeljük, ami átjárja a tér minden pontját az összes anyag energia kisugárzásának a hatásaként.



Elismerem, hogy sokkal misztikusabb a nem látható 9/10-ed tömegnek megfelelő hatást olyan sötét anyagnak minősíteni, amely itt van. Körbevesz, bennünk van, de nem látjuk, mint eljutni ahhoz a gondolathoz, hogy a végtelen az azt jelenti, hogy a minket, a mi látott "világunkat" létrehozó ősrobbanás, csupán egyetlen egy a végtelen térben mindenfelé, szinte folyamatosan bekövetkező végtelen sok ősrobbanás közül.



Ami szerintem a csúcs az az, hogy azok a tudósok, akik az egyetlen ősrobbanásban hisznek, megépíthetik az LHC-t és szórakozhatnak az anyaggal, mint ovisok a kukorica gránátokkal.



Nem vagyok biztos abban, hogy van valóban sejtésük arról, hogy mit tehetnek.



http://gezoo-vilaga.blog.hu/ oldalon más érdekességeket is találhattok..





2009.10.02.



Munkavégzés mágneses mezőben..



Ugye Maxwellnek hála, úgy tartjuk, hogy a mágneses tér felépülése és fenntartása ünmagában nem jár energia felhasználással.



Mert csak akkor fogyaszt a mágneses forrás energia készletéből a terében

lévő, ha munkát végeztetünk vele.

És ezt tapasztaljuk is, az üresjárási áram, (energia felvétel) eltörpül a munkavégzéskor mérhető mellett.



Most növeljük meg a térerőséget, és a távolságot a forrás és a munkát végző között. mondjuk annyira, hogy a forrástól 1 parsec ( nap-föld) távolságra legyen a munkát végző.



Nyílván a forrás felépíti a mágneses mezejét, addig olyan mintha nem lenne a munkát végző.. Nyolc perc múlva elkezd a munkavégzőnél is felépülni a tér..



Na most, ha ebben a mágneses mezőben végezzen 1 másodpercig munkát a munkavégző, akkor a forrás csak 8 perc múlva értesülhet a munka végzésről.



Azaz a munkavégzés első nyolc percében a forrás energia készletéből nem vehet el a munkavégzés, mert maga a hatás sem érheti el.



Így el sem vehet belőle. Vagyis úgy végzett munkát a munkavégző, hogy 8 percig biztosan nem volt energia fogyasztása a mágneses erőtér forrásánál.



Letelt a nyolc perc, valami megérkezik a forráshoz és 1 másodpercnyi időre elvesz energiát a forrás energia készletéből.

(Amely energia felvételt, erőhatásként és áramfelvételként érzékelünk, hiszen áll a rögzített forrás .)



Vajon mi szállította a "negatív energiát" ami az elvonást okozta?

Van egyáltalán negatív energia?

Vagy mégsem úgy igaz ez a munkavégzés, mint ahogyan tanítjuk(-ják) ?



Van tipped? Magyarázatod?





Amíg gondolkodsz a válaszon, jöhet a csavar..



Minden energia kisugárzás, még a lézer is, valamilyen mértékben szétnyíló, azaz térben kúpszög alatt távolodó sugárzás.



Így az a visszahatás is négyzetes úttörvénynek megfelelően terül szét, amit a munkavégző visszasugároz a mágneses mező forrása felé.



Nyilván a kúpszög mértékének megfelelően, a forrást csak a visszasugárzott energia töredéke érheti el. És ezt a töredéket kell árammal pótolni, hiszen ez a töredék hat a forrás tekercsében lévő elektronokra.



Na az igazi nagy kérdés az, hogy a munkavégzés energia igényének többi részét ki állja?



Mert a forrás biztosan nem, hiszen el sem éri a hatás.





Még mindig mindenki egyetért? És senkinek sincs ötlete?





2009.10.08.



A blogomban, gezoo-vilaga.blog.hu oldalon, egyszerű számtani példával szembeállítottam az energia megmaradás tételét a relativitással.



Kölcsönösen kizárják egymás létét.



Vagy ott van a mágneses tér fénysebességű terjedése.. Ami pedig szintén kizárja az energia megmaradás tételének helyességét.



Van ellenvélemény?


Tudomány Butaságai - Infernus - 2009-10-26

Szerintem ők is tudják hogy nem végtelen, DE olyan hihetetlenül nagy hogy azt emberi ésszel léptékkel felfogni megérteni nem lehet, ezért mondjuk "végtelennek"


Tudomány Butaságai - LoneWolf - 2009-10-27

Gézoo Írta: 2009.10.02.



Munkavégzés mágneses mezőben..



Ugye Maxwellnek hála, úgy tartjuk, hogy a mágneses tér felépülése és fenntartása ünmagában nem jár energia felhasználással.



Mert csak akkor fogyaszt a mágneses forrás energia készletéből a terében

lévő, ha munkát végeztetünk vele.

És ezt tapasztaljuk is, az üresjárási áram, (energia felvétel) eltörpül a munkavégzéskor mérhető mellett.



Most növeljük meg a térerőséget, és a távolságot a forrás és a munkát végző között. mondjuk annyira, hogy a forrástól 1 parsec ( nap-föld) távolságra legyen a munkát végző.



Nyílván a forrás felépíti a mágneses mezejét, addig olyan mintha nem lenne a munkát végző.. Nyolc perc múlva elkezd a munkavégzőnél is felépülni a tér..



Na most, ha ebben a mágneses mezőben végezzen 1 másodpercig munkát a munkavégző, akkor a forrás csak 8 perc múlva értesülhet a munka végzésről.



Azaz a munkavégzés első nyolc percében a forrás energia készletéből nem vehet el a munkavégzés, mert maga a hatás sem érheti el.



Így el sem vehet belőle. Vagyis úgy végzett munkát a munkavégző, hogy 8 percig biztosan nem volt energia fogyasztása a mágneses erőtér forrásánál.



Letelt a nyolc perc, valami megérkezik a forráshoz és 1 másodpercnyi időre elvesz energiát a forrás energia készletéből.

(Amely energia felvételt, erőhatásként és áramfelvételként érzékelünk, hiszen áll a rögzített forrás .)



Vajon mi szállította a "negatív energiát" ami az elvonást okozta?

Van egyáltalán negatív energia?

Vagy mégsem úgy igaz ez a munkavégzés, mint ahogyan tanítjuk(-ják) ?



Van tipped? Magyarázatod?





Amíg gondolkodsz a válaszon, jöhet a csavar..



Minden energia kisugárzás, még a lézer is, valamilyen mértékben szétnyíló, azaz térben kúpszög alatt távolodó sugárzás.



Így az a visszahatás is négyzetes úttörvénynek megfelelően terül szét, amit a munkavégző visszasugároz a mágneses mező forrása felé.



Nyilván a kúpszög mértékének megfelelően, a forrást csak a visszasugárzott energia töredéke érheti el. És ezt a töredéket kell árammal pótolni, hiszen ez a töredék hat a forrás tekercsében lévő elektronokra.



Na az igazi nagy kérdés az, hogy a munkavégzés energia igényének többi részét ki állja?



Mert a forrás biztosan nem, hiszen el sem éri a hatás.





Még mindig mindenki egyetért? És senkinek sincs ötlete?

Ellenvélemény nincs, de azon már én is sokat agyaltam, hogy mi a búbánatos franc pótolja az elveszett mágneses, és gravitációs energiát? Ugyanis kisugárzik. És tudtommal, fénysebességgel mozogva távolodik mindkettő a forrásától. Ergo, elveszik a forrás számára, valahogy pótlódnia kell. És egyszerűen nem tudjuk, hogy mi a forrása, milyen energiatermelő folyamat áll ezek mögött.



Példának kapásból álljon itt a Feketlyuk annihiláció folyamata. Ok, elfogadom, hogy a gravitációs erők, és a virtuálisanyag játéka folyatán, a virtuálisrészecskék, energiát vesznek föl a gravitációsmezőből, így csökkentve azt, és a feketelyuk tömegét. Ez rendben is volna, de milyen energiatermelő folyamat, alakítja át ilyenkor az anyagot, gravitációs energiává??? Tudtommal, erről sz@rt sem tudunk. És ami még fontosabb, és talán a kulcsa lehet a problémának, hogy EGYÁLTALÁN miféle folyamatok mehetnek végbe egy a végsőkig sőt, értelmezhetetlenségig degenerálódott anyag/energiamasszában? Ez már messze túlmutat a jelenlegi tudásszintünkön.