Arwen Írta:És h lehetne hasznosítani? Az erőssége iszonyat gyenge, igaz h folyamatosan jön.
Van nekem egy nagyon intelligens, széles látókörű és kreatív barátom, vele szoktunk különböző elméleteket kiagyalni.
Az egyik ilyen elmélet alapja, hogy a tulajdonképpen csak tér létezik, ami egyfajta energia, az anyagi részecskék pedig csomósodások a térben, kis zárványok, olyasmi, mint, amikor egy gyumilapra kis lufikat szív az ember, jól megtekeri és máris ott egy gombóc.
És a háttérsugárzás? Egyébként asszem a spektrumon láttam erről műsort, h kezdetben az anyag teljesen egyöntetű volt, és a kis, iszonyat apró eltérésekből jöttek létre a csomók, majd a galaxisok.
Arwen Írta:És a háttérsugárzás? Egyébként asszem a spektrumon láttam erről műsort, h kezdetben az anyag teljesen egyöntetű volt, és a kis, iszonyat apró eltérésekből jöttek létre a csomók, majd a galaxisok.
Az összes ősrobbanás-elmélettel az a baj, hogy visszafele logikázik. Mint ahogy maga az elmélet is úgy keletkezett.
A háttérsugárzásnak pedig semmi köze a nullponti, vagy térenergiához, hiszen ezekkel éppen az a baj, hogy nem észlelhetők mérhetők semmilyen általunk ismert módszerrel, a háttérsugárzás pedig igen. A mai elméletek szerint a kozmikus háttérsugárzás nem más mint az ősrobbanás maradványsugárzása.
Persze, lehetséges, hogy a folyamatosan keletkező és megsemmisülő anyag sugárzása, ráadásul olvastam már nem is olyan rég, hogy ez a keletkezés és megsemmisülés a hivatalos tudomány szerint is létezhet, bizonyos kvantum-küszöb alatti tartományban. (Magyarán annyira rövid időre, hogy csak kvantumjellemzőkkel leírható, a hagyományos fizikával nem. Ha jól értettem... )
Ja, akkor fogalombazavarban voltam, most már értem.
Ami az ősrobbanáselméletet illeti, még mindig ez a legjobb magyarázat a vöröseltolódásra. De lehet h csak bennünk van a hiba, és tényleg másképp jöt létre a világegyetem.
Arwen Írta:Ja, akkor fogalombazavarban voltam, most már értem.
Ami az ősrobbanáselméletet illeti, még mindig ez a legjobb magyarázat a vöröseltolódásra. De lehet h csak bennünk van a hiba, és tényleg másképp jöt létre a világegyetem.
A vöröseltolódásra nagyon egyszerű és régen ismert magyarázat van, a kozmikus méretben távolodó, illetve közeledő objektum széthúzza, illetve összenyomja az általa sugárzott fény hullámhosszát.
Arwen Írta:Ja, akkor fogalombazavarban voltam, most már értem.
Ami az ősrobbanáselméletet illeti, még mindig ez a legjobb magyarázat a vöröseltolódásra. De lehet h csak bennünk van a hiba, és tényleg másképp jöt létre a világegyetem.
A vöröseltolódásra nagyon egyszerű és régen ismert magyarázat van, a kozmikus méretben távolodó, illetve közeledő objektum széthúzza, illetve összenyomja az általa sugárzott fény hullámhosszát.
Na ez az, ha távolodik, mitől távolodik? Erre lenne magyarázat az ősrobbanás.
Arwen Írta:De mi a bajod vele? Sztem elég logikusan hangzik.
Nincs vele semmi bajom.
Csak annyit mondtam, hogy az egész elmélet egy inverz logikázás, vagyis a szokásostól eltérően nem egy elméletből indul ki, hanem oda igyekszik. Már, ha érthető, amit összehebegek, kicsi ősrobbanások vannak a testemben már több, mint egy hete...
Arwen Írta:De mi a bajod vele? Sztem elég logikusan hangzik.
Az első és legnagyobb baj az vele, hogy egyátalán nem ad választ arra, hogy mi volt előtte - és, hogy miért történt meg
A második legnagyobb baj az, hogy valójában semmi sem támasztja alá, hanem éppen ellenkezőleg - ezt próbálják alátámasztani mindenféle elmélettel.
A harmadik az, hogy egyáltalán nem szükségszerű az ősrobbanás - ez pusztán azért szükséges, hogy "Isten" helyett adjanak valami ködös, áltudományos magyarázatot.
Persze, most nem akarok itt a teremtésvitába belemenni, csak azt akartam érzékeltetni - ez egy elmélet, semmi több.
Például, már említettem azt, hogy az "ősrobbanás" lehetett az a pillanat, amikor az egész általunk ismert világegyetem kiszabadult egy fekete lyukból, azaz a valódi világegyetem a sokszorosa mind térben, mind időben annak, amit mi látunk belőle.
Ezt egyébként sokkal több minden támasztja alá mint az ősrobbanást: Például az, hogy magyarázatot ad a "mi volt előtte" című kérdésre is - hiszen ez az anyag örökös körforgásával számol, azaz nincs kezdet - és nincs vég.
Az összes többi, a távolodás, a lassulás, az eltolódások, a "kiszabadulás" időpontja mind beleillik ebbe - sőt, a Hubble képei és a "trombita alakú univerzum" elmélet is.
És ez csak két példa volt arra, hogy mennyi minden történhetett másképpen
Amúgy, anno a darwini elmélet is úgy tűnt, hogy az egyházi dogmát akarja felszabadítani - de sajnos, legalább akkora dogma lett belőle. Oszt, mindenki mulatott, amikor Amerikában egyes államokban már csak a teremtéselmélet MELLETTI bizonyos elméletnek kezdték el oktatni.
Amióta viszont rájöttek, hogy az egész elmélet úgy nem igaz, ahogy van (több, párhuzamosan élő ember), azóta tudhatjuk - valójában nem tudunk semmit sem arról, ami korábban volt, és hogy az állítólag "liberális" tradicionlis tudomány valójában legalább annyira dogmatikus és elkorcsosult, mint ahogy anno ezt az egyház tette.
"Maradj önmagad, mert csak akkor fogsz maradandót alkotni, ha nem mások véleményét mondod fel, hanem képes leszel sajátot alkotni, és amellett kiállni."
Azörök kérdésem, amire továbrasem válaszolt senki: Az egyikből a másik órája lassabban jár. A másikból az egyiké jár lasabban. Az indulási pontból nézve meg egyformán jár a két óra. Elmegy mindegyik valamilyen messze jó gyorsan, majd visszajönnek a kiindulási pontba, szintén jó gyorsan. Középről nézve, mindkettőnek az órája szerint egyforma idő telt el. De az egyik arra számít, hogy a másiké a lasabb. A másik meg arra számít, hogy az egyiké. És mégis mindkettőnek ugyanannyi idő telt el, hiszen középről nézve a teljes szimmetria miatt ez tűnik igaznak.
Ha viszont ezt teljesen pontosan akarjuk leírni, akkor le kell írnunk a gyorsítás, lassítás, megállás, majd visszafele gyorsítás, lassítás megállás időszakait is, ehhez viszont szükségünk van az idő múlási sebességének megváltozására is, tehát az egyenleteink deriváltjai is érdekesek, s fogalmam sincs, hogy Einstein ezzel meddig jutott, de a fizikatanárom szerint a relativitás-elmélet semmit nem mesél az gyorsuló, lassuló mozgásállapotok közben történt eseményekről, csak több inerciarendszer egymáshoz képesti sebességéről van benne szó.
Inerciarendszernek a szimmetriaközéppontot tekintem. (ahol minden test megőrzi egyenes vonalú egyenletes mozgását, ha a rá ható erők eredője zérus)
kajastancos Írta:ezt midnenki megkerdezi, aki eloszor kerul kapcsolatba a relativitas elmelettel
a fotonnak is van tomege, de ne fotonokkal jatsszunk, mert azok elegge bonyolult kepzodmenyek.
vegyunk ket elektront, mindkettot gyorsitsuk 0.8c -re.
ez gyakorlatilag is lehetseges dolog, a CERN-ben siman megoldjak
a galilei ota alkalmazott, es a rola elnevezett transzformacio szerint az egyik elektron a masikat 1,6c-vel latja tavolodni
ez a transzformacio a koznapi eletben megfigyelheto jelensegekbol eredt,
pl ket auto megy egymassal szembe, mindketto 50-el, akkor egymashoz kepest 100-al mennek.
A szukseges pontossagu merest elvegezve ez adodik ki, ezaltal az elmelet helyesnek latszik, es a gyakorlati szempontbol helyes is. a relativitasi elmeletet lehet alkalmazni erre a szituaciora is, es csak nagyon kicsi elteres lesz a newtoni elmelethez kepest.
mindket elmelet jo, de mindkettonek megvan az alkalmazasi terulete.
ezert a newtoni elmeletet nem lehet rahuzni az elektronokra, fotonokra, stb, mert azok nem egeszen ugy fognak mukodni
Einstein egyebkent az elektromagneses hullamok egyenletei alapjan jott ra a relativitas elmeletere
a galilei transzformacio szerint helytelen eredmenyek jottek ki, viszont a lorentz transzformacio mar helyesen vitte at a Maxwell egyenleteket
apropo transzformacio: ez jelenti azt a matematikai muveletet, amivel ket inerciarendszer kozott tudunk atvaltani,
es az a lenyege, hogy ugyanazok legyenek a fizika torvenyei akarhonnet is nezzuk.
a galilei trafo egyszeruen a sebessegosszeadas
a lorentz transzformacioban meg sokminden mast is csinalunk az x, y, z, t koordinatakkal, vagy eziranyu sebessegvektorokkal
(oke, ido iranyu sebesseg az kicsit hulyen hangzik, de asszem erzekelteti, hogy az ido sem abszolut valami, hanem a vonatkoztatasi rendszer allapotatol fugg)
tehat ami gyorsan megy, annak lassabban telik az ideje
ha a lorentz transzformacio szerint tersz at a nap inerciarendszererol (megjegyeznem, hogy a nap, es kozvetlen kornyezete meg kozelitoleg sem tekintheto annak, picit nagy hozza a gravitacioja) az elektron inerciarendszerere, akkor ugyanazok a torvenyek maradnak ervenyesek, ugyanugy c lesz a fenysebesseg, es ugyanugy nem erheti el semmi tomeggel rendelkezo dolog, tehat a peldabeli elektron sem
a masik elektron mehet 0.95c-vel (a pontos ertek szamitasahoz szukseges kepleteknek nezz utana googleben), viszont rovidebb lesz a latszolagos hossza, es ha orat is visz magaval, akkor az lathatoan lassabban fog jarni.
ez mind a lorentz transzformacio kovetkezmenye
alapvetoen ez is egy elmelet, nem univerzalis ervenyu, pl kvantumszintu folyamatokat nem lehet vele leirni, es ez idegesitette is Einsteint, nem is akarta elismerni a kvantumfizika eredmenyeit
manapsag probaljak osszehazasitani a kettot
a fotonnak tenyleg van tomege, viszont furcsa dolgokat csinal ezzel a tomeggel
peldaul a nyugalmi tomege nulla, viszont fenysebessegre gyorsulva ez a tomeg megno valamennyire...
ezenkivul egy foton ha belep egy optikai racsba, akkor nagyon sok helyen fog kilepni belole, mind ugyanaz a foton lesz, es onmagaval interferalni fog. ezt egyebkent az elektron is megcsinalja. sot ha egy vasgolyot losz at fenysebesseggel egy resen, aminek a szelessege forditottan aranyos a vasgolyo tomegevel, akkor az is meg fog kettozodni, onmagaval interferalni, majd a becsapodaskor ugyanugy egyetlen darab vasgolyot fogsz erzekelni.
lenyegeben minden elemi reszecskenek van anyagi termeszete, es hullamtermeszete is, attol fuggoen, hogy milyen szempontbol vizsgalod
Patyus Írta:Azörök kérdésem, amire továbrasem válaszolt senki: Az egyikből a másik órája lassabban jár. A másikból az egyiké jár lasabban. Az indulási pontból nézve meg egyformán jár a két óra. Elmegy mindegyik valamilyen messze jó gyorsan, majd visszajönnek a kiindulási pontba, szintén jó gyorsan. Középről nézve, mindkettőnek az órája szerint egyforma idő telt el. De az egyik arra számít, hogy a másiké a lasabb. A másik meg arra számít, hogy az egyiké. És mégis mindkettőnek ugyanannyi idő telt el, hiszen középről nézve a teljes szimmetria miatt ez tűnik igaznak.
Ha viszont ezt teljesen pontosan akarjuk leírni, akkor le kell írnunk a gyorsítás, lassítás, megállás, majd visszafele gyorsítás, lassítás megállás időszakait is, ehhez viszont szükségünk van az idő múlási sebességének megváltozására is, tehát az egyenleteink deriváltjai is érdekesek, s fogalmam sincs, hogy Einstein ezzel meddig jutott, de a fizikatanárom szerint a relativitás-elmélet semmit nem mesél az gyorsuló, lassuló mozgásállapotok közben történt eseményekről, csak több inerciarendszer egymáshoz képesti sebességéről van benne szó.
Inerciarendszernek a szimmetriaközéppontot tekintem. (ahol minden test megőrzi egyenes vonalú egyenletes mozgását, ha a rá ható erők eredője zérus)
a specialis realtivitas elmeletevel ezt a kerdest egyaltalan nem is lehet megvalaszolni. a spec rel nem foglalkozik tovabba a gravitacioval sem
epp ezert specialis, mert csak megfelelo korulmenyek eseten igazak az allitasai
Einstein is eloszor ezt alkotta meg, es csak ezutan kezdte altalanositani a dolgot, belevenni a gravitaciot, meg a gyorsulo, lassulo mozgasokat
elegge nehez megerteni az altalanos relativitasi elmeletet, nem art hozza ismerni a Riemann geometriat, ami leirja a 4D-s terido gorbuletet
(ido gorbuleten kb azt erti, hogy mennyire gyorsan/lassan telik vhol az ido)
valoszinuleg a fennt vazolt szituban az fog tortenni, hogy az A megfigyelo eloszor lassulni latja a B orajat, amig gyorsulva tavolodnak, majd amikor visszakanyarodnak, B oraja felgyorsul, es a talalkozaskor ugyanannyit mutat
egyebkent a spec rel szerint sem A, sem B nem tekintheto inerciarendszernek, legfeljebb K, aki kozepen ulve megvarta mig A es B elszaladnak es visszajonnek. csak annyit lehet mondani, hogy a spec rel elmeletnek itt a hatara, erre a kerdesre mar nem tud valaszolni
egyebkent javaslom elolvasasra Stephen Hawkingtol az Ido rovid tortenete c konyvet, nehany izzot kigyujtott a fejemben
Nalátod, arról tényleg nem tudok, hogy amikor visszafordultak, s egymáshoz képest akkor is jó gyorsan mennek, mitől jár B órája gyorsabban, ugyanis a elativitáselméletben mindiga rról hallani, hogy a "másiké" lasabban jár, ha olyan gyorsasn mennek.
A példámban A és B is tekinthető LENNE inerciarendszernek, ha azt feltételeznénk (amit nyilván nem tehetünk meg, hacsaknem középiskolás fizikafeladaton akarunk feladni), hogy elhanyagoljuk a gyorsulás és a lassítás fázisokat....
Ötlet: valaki, aki ért a prezentációkhoz vagy valamilyen programnyelven grafikát tud csinálni, írjon egy programot, ami a pldámat mutatja be a képernyőn(mutassa a 3 szereplő mozgását óráját), de ki lehessen választani mind a 3 objektumot a szemlélődés pontjának.
De azis jó, ha ilyen programot mutat nekem valaki készen, esetleg profin megcsinálva.
kajastancos Írta:
Patyus Írta:Azörök kérdésem, amire továbrasem válaszolt senki: Az egyikből a másik órája lassabban jár. A másikból az egyiké jár lasabban. Az indulási pontból nézve meg egyformán jár a két óra. Elmegy mindegyik valamilyen messze jó gyorsan, majd visszajönnek a kiindulási pontba, szintén jó gyorsan. Középről nézve, mindkettőnek az órája szerint egyforma idő telt el. De az egyik arra számít, hogy a másiké a lasabb. A másik meg arra számít, hogy az egyiké. És mégis mindkettőnek ugyanannyi idő telt el, hiszen középről nézve a teljes szimmetria miatt ez tűnik igaznak.
Ha viszont ezt teljesen pontosan akarjuk leírni, akkor le kell írnunk a gyorsítás, lassítás, megállás, majd visszafele gyorsítás, lassítás megállás időszakait is, ehhez viszont szükségünk van az idő múlási sebességének megváltozására is, tehát az egyenleteink deriváltjai is érdekesek, s fogalmam sincs, hogy Einstein ezzel meddig jutott, de a fizikatanárom szerint a relativitás-elmélet semmit nem mesél az gyorsuló, lassuló mozgásállapotok közben történt eseményekről, csak több inerciarendszer egymáshoz képesti sebességéről van benne szó.
Inerciarendszernek a szimmetriaközéppontot tekintem. (ahol minden test megőrzi egyenes vonalú egyenletes mozgását, ha a rá ható erők eredője zérus)
a specialis realtivitas elmeletevel ezt a kerdest egyaltalan nem is lehet megvalaszolni. a spec rel nem foglalkozik tovabba a gravitacioval sem
epp ezert specialis, mert csak megfelelo korulmenyek eseten igazak az allitasai
Einstein is eloszor ezt alkotta meg, es csak ezutan kezdte altalanositani a dolgot, belevenni a gravitaciot, meg a gyorsulo, lassulo mozgasokat
elegge nehez megerteni az altalanos relativitasi elmeletet, nem art hozza ismerni a Riemann geometriat, ami leirja a 4D-s terido gorbuletet
(ido gorbuleten kb azt erti, hogy mennyire gyorsan/lassan telik vhol az ido)
valoszinuleg a fennt vazolt szituban az fog tortenni, hogy az A megfigyelo eloszor lassulni latja a B orajat, amig gyorsulva tavolodnak, majd amikor visszakanyarodnak, B oraja felgyorsul, es a talalkozaskor ugyanannyit mutat
egyebkent a spec rel szerint sem A, sem B nem tekintheto inerciarendszernek, legfeljebb K, aki kozepen ulve megvarta mig A es B elszaladnak es visszajonnek. csak annyit lehet mondani, hogy a spec rel elmeletnek itt a hatara, erre a kerdesre mar nem tud valaszolni
egyebkent javaslom elolvasasra Stephen Hawkingtol az Ido rovid tortenete c konyvet, nehany izzot kigyujtott a fejemben
Patyus Írta:Nalátod, arról tényleg nem tudok, hogy amikor visszafordultak, s egymáshoz képest akkor is jó gyorsan mennek, mitől jár B órája gyorsabban, ugyanis a elativitáselméletben mindiga rról hallani, hogy a "másiké" lasabban jár, ha olyan gyorsasn mennek.
ha ket akarmi kozeledik egymas fele 0.98c-vel (vagy ugyanennyivel tavolodik) akkor mindket megfigyelo azt fogja latni, hogy a masik oraja lassabban jar
amint elkanyarodnak, vagy gyorsulnak, vagy elmennek egy csillag mellett, maris nem tekinthetok inerciarendszernek, innentol kezdve nem igazan lehet valaszolni ara, hogy ki mit lat, es miert, visszont fel lehet irni jo sok egyenletet, es lehet kiserletezni a megoldasukkal
ha kijon vmi ertelmezheto eredmeny, akkor az lesz a valasz a kerdesedre
Idézet:A példámban A és B is tekinthető LENNE inerciarendszernek, ha azt feltételeznénk (amit nyilván nem tehetünk meg, hacsaknem középiskolás fizikafeladaton akarunk feladni), hogy elhanyagoljuk a gyorsulás és a lassítás fázisokat....
nem, nem, nem
a paradoxonok pont ugy keletkeznek, hogy valamitol eltekintunk
akhilleusz es a teknos versenye: eltekintunk attol, hogy egyre kisebb idointervallumokat vizsgalunk
ikerparadoxon: eltekintunk a gyorsulas, es a visszafordulas hatasaitol
Idézet:Ötlet: valaki, aki ért a prezentációkhoz vagy valamilyen programnyelven grafikát tud csinálni, írjon egy programot, ami a pldámat mutatja be a képernyőn(mutassa a 3 szereplő mozgását óráját), de ki lehessen választani mind a 3 objektumot a szemlélődés pontjának. Â
De azis jó, ha ilyen programot mutat nekem valaki készen, esetleg profin megcsinálva.
ird meg te
hasznodra fog valni
megtanulsz programozni, es megtanulod a relativitaselmeletet is
aki mar ilyen szinvonalon programozik, az valahol dolgozik is, es nem igazan van ideje mellekprojektekre
Arwen Írta:Na ez az, ha távolodik, mitől távolodik? Erre lenne magyarázat az ősrobbanás.
Ha egy bomba felrobban, akkor a részecskéi hirtelen felgyorsulva indulnak meg kifelé, aztán lassulnak.
A világegyetem viszont gyorsulva tágul a legújabb mérések szerint.
Ennek egyik oka lehetne, hogy ha volt ősrobbanás, akkor még mindig a hirtelen felgyorsulás szakaszban vagyunk (csillagászati méretekben nem is lehetetlen), ami ráadásul a rövidebb..., s csak később jön a lassulás, vagy ha nem így van, akkor az univerzumban található vákuumenergia húz szét minket. És gyorsít.