2007-09-28 15:36
Fejlődés kontra természet
|
2007-09-28 15:41
2007-09-28 15:44
rongycsomo Írta: Nem nézi le senki, de pl. milyen frankó volna az, hogy a magyar mellett az angol vagy a német lenne a 2. hivatalos nyelv (mint régen). Alapból nem indulna handicappel az, aki külföldön akar munkát vállalni, nyaralni vagy akármit. Miért kellene hivatalos nyelvnek lennie az angolnak vagy a németnek? Mellesleg a német is csak a Monarchia miatt volt az. Az iskolában elvileg tanítanak idegen nyelvet, innentől mindenkinek a saját hozzáállásán múlik, hogy megtanul-e kommunikálni idegen nyelven.
'Scuse me, have you seen a blowfish driving a sports car?
2007-09-28 15:52
Annatar Írta:rongycsomo Írta: Nem nézi le senki, de pl. milyen frankó volna az, hogy a magyar mellett az angol vagy a német lenne a 2. hivatalos nyelv (mint régen). Alapból nem indulna handicappel az, aki külföldön akar munkát vállalni, nyaralni vagy akármit. Úgy látszódik kifogytam az "érvekből" és mivel érdemlegest már nem tudok hozzáfűzni, ezért az én részemről lezártam a dolgot.
2007-09-28 17:58
2007-09-28 18:17
Roland Írta:Nyiz Írta: De csak te véded az álláspontod, én is leírtam kicsit lazábban, amit Bifi és Rongyi. Kihalnak ezek a nyelvek, és akkor mi van? Sírnunk kéne? Szerintem több száz év múlva nem az fog az emberek eszébe jutni, hogy de kár, hogy kihaltak olyan nyelvek, amit csak 3-400 ember beszélt. És ha már csak ennyien beszélik, akkor nem valószínű, hogy olyan nagy kultúrális örökség lenne. Nem értem, miért tőlem kérdezed, hogy miért az angolt kell erőletetni. Nem tudom, így alakult, ez lett az egyik világnyelv. Pont. Másrészt szerintem az régen nem individuális kultúra, aminek a nyelvét már csak néhány 100 ember, mert azok már rég nem azt az életet élik, mint eredendően a kultúrájuk. Nem azt mondom, hogy nem képvisel értéket a nyelv, de ha 40-50 ember beszélni, akkor már mondhatni mindegy.
2007-09-28 18:30
Nem a nyelvekért kár, hanem azért, amit jelentenek. Egy nyelv, az egy egész történelem, a nép kultúrája. Ha eltűnik, akkor lassan eltűnik a nép is, amelyik beszélte. Ez nem a haladásról és a változásokról, azok szükségességéről szól, hanem a saját halandóságunkról.
Nelon Írta: Nem a nyelvekért kár, hanem azért, amit jelentenek. Egy nyelv, az egy egész történelem, a nép kultúrája. Ha eltűnik, akkor lassan eltűnik a nép is, amelyik beszélte. Ez nem a haladásról és a változásokról, azok szükségességéről szól, hanem a saját halandóságunkról. Ácsi, egy nép több nyelven is besztélhet, Afrikában van hogy törzsek beszélnek különböző nyelveken. Azért egy törzs nem egy nép. Másrészt ha mondjuk a skótok nem beszélnének többet skótul, attól még nem halnak ki, a kultúrájuk is megmarad azok számára, akiket érdekel és fontosnak ítélik, ezek az emberek megőrzik, a falunapokon skót népviseletbe öltöznek és egymás közt aki tud, előveszi a skót nyelvtudását és azon keresztül hadoválnak egymásnak, eredeti skót dalokat énekelnek, de a mindennapjaikhoz már csak az angol nyelvet használják. Ezzel sztem az égvilágon semmi baj sincs. A nyelvi hasznosságra visszatérve sztem ha az illető kimegy a falujából ahol laknak x százan és nem tud beszélni azon a nyelven senki mással, amit a falujában használnak, akkor sztem az ilyen nyelv erősen a haszontalan kategória. Eleve léteznie kell olyannak ,hogy haszontalan nyelv, hiszen vannak hasznos nyelvek, pl. a mai napig a francia nyelv a divat, a posta, a szerencsejáték hivatalos nyelve, a jogsin is franciául vannak a szövegek, amelyek érvényesek nemzetközi szinten, az EU-ban és az ENSZ-ben is asszem az adminisztrációs nyelv a francia, sőt, a NATO-ban is, holott nem is NATO tagok. Ennek ellenére kb. mindössze negyed milliárd ember beszéli. Nem tudom mennyire számít külön nyelvnek a süket-némák jelbeszéde, ami szintén egy hasznos nyelv. Szerk: Gugliztam: Egyik, vagy egyedüli hivatalos és adminisztratív nyelve az alábbi szervezeteknek a francia: Afrikai Unió, ENSZ, Európai Bíróság, Európai Műsorsugárzók Uniója,Európai unió, ESA, FIA, FIFA, ICUP, FINA, IHO, Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság, Nemzetközi Emberi Jogi Bíróság, Nemzetközi Olimpiai Bizottság, Nemzetközi Politikai Tudományok Intézete, Interpol, NATO, és az Európai Unió Bíróságán is franciául zajlik a bíráskodás!
2007-09-28 19:49
(Üzenet szerkesztésének időpontja: 2007-09-28 21:18. Szerkesztette: Platschu.)
Ha jól tudom, akkor annó egyetlen szavazat döntött arról, hogy nem a német, hanem az angol lett az USA hivatalos nyelve.
Én azt a hasonlatot hoznám fel, mintha egy gyümölcsökben csak almát, banánt és narancsot termelnének, mert az összes többi nem volt elég népszerű. Az lényegtelen, hogy pl. papayával élőben sosem találkoznánk, de attól még az az íz örökre eltűnne. A nyelveknél is megmarad pár évtizeden belül kb. 50-100 fajta és a többi a felejtésé lesz. Én nem azt mondtam, hogy most akkor erővel üljünk neki tanulgatni ezeket, hanem hogy őrizzék meg, mint egy mementót. Beszéljenek és örökítsék meg az utolsó beszélőkkel a nyelvtat, a szókincset. A fenti cikkekben is benne volt, hogy néha olyan természeti jelenségekre is volt szavuk az indiánoknak, amiket utána a tudósoknak kellett megfejteni, hogy mire is értették, mert valóban egy-egy árnyalatnyiban térnek el (ld. megfertőzött növények). Kicsit hasonló ez a Kodály és Bartók féle népdalgyűjtéshez, amiről annó már beszélgettünk. Ha ők nem dolgoztak volna vele, ha nem írják le és nem teszik bele kötelezően a tankönyvekbe, akkor egyszerűen az évszázad kommunikációs csatornáinak robbanásával egyszerűen kikopnak és végleg eltűnnek a magyar kultúrából is. A két folyamat hasonló, nem visszafordítható, de talán még konzerválható. Hiszen lehet 2020-ban lesz egy neoreneszánsz jellegű világszemlélet és a fiatalok vissza akarnak majd térni a gyökereikhez és mindenki népdalokat akar tanulni. Valószínűleg nem így fog történni, de ha nem avatkozunk közbe, akkor esélyük sem lesz rá.
1. Epizódtémában nem kérdezünk letöltési lehetőségről! Az Abydos Gate NEM warez oldal.
2. Epizódtémában nem kérdezünk a feliratról, tehát nem sürgetjük és nem teszünk rá megjegyzést! 3. Előremutató információkat (= spoiler) nem írunk be az epizódok témáiba! Fórumszabályzat!
2007-09-28 20:30
2007-09-28 23:49
Annatar Írta: Attól, hogy magyar nyelven nem tudod megértetni magad külföldön, az csak annyit jelent, hogy a magyar nem világnyelv, mint pl. az angol. De ez egyszerű történelmi sajátosság, nem pedig "szalonképesség". Mellesleg egy nyelvész egyszer azt mondta (nem magyar, de nem tudom ki volt és milyen nemzetiségű, mindenesetre egy sok nyelven beszélő illető), hogy a magyar nyelv olyan a többi európai nyelvhez viszonyítva, mint a bőr a kesztyűhöz viszonyítva: sokkal pontosabban ki lehet fejezni vele a gondolatokat. Ennyit a szalonképességről... http://www.szovata.ro/oldal.php?oldal=foru...=tema&id=92 Par idegen velemenye a magyar nyelvrol a masodik hozzaszolasban.
2007-09-29 00:51
agentJ: Köszi szépen, tényleg érdekes gondolatok!
1. Epizódtémában nem kérdezünk letöltési lehetőségről! Az Abydos Gate NEM warez oldal.
2. Epizódtémában nem kérdezünk a feliratról, tehát nem sürgetjük és nem teszünk rá megjegyzést! 3. Előremutató információkat (= spoiler) nem írunk be az epizódok témáiba! Fórumszabályzat!
2007-09-29 06:36
Köszi, örülök, hogy végre el tudtam olvasni, este nem működött a link. Bemásolom ide is, hogy meglegyen, mert nagyon tanulságos kis összefoglaló
Spoiler!A MAGYAR NYELV
Idegenek véleménye Árpád ősi népének ősi nyelvéről Sir Bowring John (1792-1872) "A magyar nyelv eredete nagyon messzire megy vissza. Rendkívül különleges módon fejlődött és szerkezete visszanyúlik arra az időre, amikor még a jelenleg Európában beszélt nyelvek nem léteztek. Egy olyan nyelv, mely szilárdan és határozottan fejlesztette magát, matematikai logikával, harmonikus összeilleszkedéssel, ruganyos erős hangzatokkal. Az angol ember legyen büszke arra, hogy nyelve az emberiség történetére és múltjára utal. Az eredete kimutatható, meglátszanak rajta az idegen, különböző nemzetektől származó rétegek, melyek összességéből kialakult. Ezzel szemben a magyar nyelv egy tömör kődarab, melyen az idők viharai a legcsekélyebb karcolást sem hagytak. Nem olyan, mint egy naptár, mely a korral változik. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz, s nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitől. Ez a nyelv a legrégibb, a legdicsőségesebb emlékműve egy nemzeti egyeduralomnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok nem tudnak megoldani, azt mellőzik, mind a nyelvkutatásban, mind a régészetben. A régi egyiptomi templomok mennyezete - mely egyetlen szikladarabból készült - megmagyarázhatatlan. Senki sem tudja, honnan származik, melyik hegységből vágták ki ezt a furcsa, bámulatos tömeget. Hogyan szállították és emelték fel a templom tetejére. A magyar nyelv eredete ennél sokkal csodálatosabb tünet. Aki megfejti, isteni titkot kutat, és a titok első tétele ez: Kezdetben vala az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige." Sir Bowring John (1792-1872) angol nyelvész, irodalmár és gondolkodó több mint száz nyelvet beszélt, köztük a magyart is. Sok magyar költeményt fordított angolra. 1830-ban kiadott egy verseskötetet "Poetry of the Magyars Preceded by a Sketch of the Language and Literature of Hungary and Transylvania" címen, amelynek előszavában írta az itt közölt megállapítást. Sir Bowring el volt ragadtatva a magyar nyelvtől, és észrevette, hogy születése valahol a történelemelőtti idők homályában tűnik el. Dudás Rudolf negyven éven keresztül minden nyomot felkutatott, hogy Sir Bowring prófétai meglátásának a nyitját megtalálja. Hamar rájött, hogy ilyen messzi távlatokba visszamenő ősiségben Sir Bowring titkába modern nyelvészeti eszközökkel nem képes betekintést nyerni. Kutatásai eredményeként megállapítja: "A magyar nyelv korát felbecsülni még megközelítőleg sem lehet; lehet, hogy egykorú a Vértesszőlősi emberrel, 350,000 év, vagy még idősebb. Bizalommal hívhatjuk MAGYAR ŐSNYELV-nek is, mert kezdetben, a Biblia szerint az emberiség összessége egy nyelven beszélt." (Dudás Rudolf, A teremtés ősmagyar nyelve, Szikamber Kör, Vancouver, 1999) Csőke Sándor nyelvész hasonlóan nyilatkozik (Három tanulmány, Eberstein, 1977, 63.o.) "A magyar nyelv magyar eredetű. A magyar nyelvet az idők végtelensége szülte. A magyar nyelv szókincsének kilencvenöt százaléka magyar eredetű. Transzcendentális mélységekből - önmagából - eredő ősnyelv... szerkezeti rendszerében is." (Badiny Jós Ferenc, Igaz történelmünk vezérfonala Árpádig, Orient Press Kft., Budapest, 1996) * * * Giuseppe Mezzofanti (1774-1849) bíboros, a nyelvtudományok legnagyobb tudósa, aki élete vége felé ötvennyolc nyelven írt és százhárom nyelven beszélt, ismerve minden hangárnyalatot és nyelvjárást, a következőket felelte mosolyogva, amikor megkérdezték tőle, melyik nyelvet tartja a legszebbnek: ő a saját anyanyelvével, az olasszal szemben elfogult és azt tartja legszebbnek. De hozzátette egy kis gondolkozás után, hogy az emberi gondolat érzelmek közvetítésére szolgáló nyelvek közül, egy kevéssé ismert nyelv, a magyar az, amelyet legkifejezőbbnek tart. Egy osztrák költőnek pedig ezt mondta: "Tudja melyik nyelvet tartom az olasz és a görög után, minden más nyelv előtt leginkább dallamosnak és a verselés szempontjából a leginkább fejlődésre képesnek? A magyart. Ügyeljen, egy feltündöklő költői lángész még igazolni fogja nézetemet. A magyarok, úgy látszik, maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában..." A következő idézet is Mezzofantitól származik: "Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és latinnal egy sorba helyezek? A magyar..."(1836) * * * Henry John Temple Palmerston (1784-1865) angol politikus (magyarországi angol nagykövet 1848-ban) a magyarok szeretetéről éppen nem híres diplomata véleménye: "... a Habsburgok keleti birtokán élő magyar nép... nem csak kontinensünk egyik legerősebb államát alkotta évszázadokon át, de valami általunk nem ismert nagyon ősi műveltséggel a környező népeket és országokat századokon át teljes tiszteletadásra tudták kényszeríteni. Sir Boyle azt is tudni vélte, hogy népi nyelvük rendkivül kifejező és a dalaik ősibbek, szebbek, kifejezőbbek a mieninknél." * * * Chevalier de Berris (1817-1865) francia nemes ezt írta a magyar nyelvről: "Egészen különös ez a nyelv, kissé talán nehéz is. De mindevvel nem törődve, megtanultam, mert jól csengő. Az általam ismert nyelvek közül a legszebbnek és legtisztábbnak tartom. Különösen, ha egy hölgyet hall beszélni az ember, akkor vele együtt a nyelvbe is bele kell szeretni." * * * Machik, a zágrábi egyetem magyarbarát tanára, 1842-ben zenének mondta a magyar nyelvet: "Bizonyára, ki csak hallja, ha nem is érti, lágy hömpölygését, fenséges zengését, erőteljes hangját, vágyat érez, hogy megértse". * * * George Bernard Shaw (1856-1950) angol irófejedelem komolyan tanulmányozta a magyar nyelvet. Egy rádiós nyilatkozatában mondta: "... egy igazán tehetséges angol irónak az előbb már említett hatalmas előnyök ellenére is leküzdhetetlen nehézségekkel kell szembenéznie. Őszintén mondom, az anyanyelvemen nagyon sokszor képetelen vagyok érzéseimet és gondolataimat teljes pontossággal visszadni. A mi nyelvünk gazdag, nagy és praktikus, de viszonylag fiatal... Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit. A magyar nyelvben a propozíciók használata helyett a legtöbb szó végét óriási variációan változtatni lehet. Ez a művelet a legkisebb érzelmi rezdülést is képes kifejezni és hűségesen visszadni. Ehhez képest (s itt bocsánatot kérek a tisztelt Hallgatóságtól) sokszor úgy érzem, hogy a mi angol nyelvünkön a legtöbbször képtelen vagyok a közlendőm belső lelkiismeretem szerinti pontos visszaadásra, és ahelyett, hogy biztosan odatalálnék, ahová akarok, csak járom és járom az utam akörül a szólás-mondásunkban szereplő bizonyos bokor körül. (I am just going and going around the bush.)" * * * Schott Vilmos "Olyan sok szép lágy mássalhangzója van, például bizonyos hangok oly jóleső jésítése (ny). Magánhangzóit tisztábban ejti, mint a német. Egyaránt képes velős rövidségre és hatásos szónoki nyújtottságra, szóval a próza minden nemére. Összhangzatos felépítése, csengő rímei... és zengő hangjai kiválóan alkalmassá teszik... a költészet minden ágára." * * * Brockhaus Lexikon "A magán- és mássalhangzók szép aránya, a hangok finom árnyalása, minden szótag egyenletes és tökéletes képzése és a magánhangzó-illeszkedés harmóniája pompássá és férfiassá teszik ezt a nyelvet." * * * Romains Jules "Mivel a magyar nyelvet nem értettem, minden erőmmel azon iparkodtam, hogy megérezzem. A színházban, ahol két estét töltöttem, az idegen szavak áradatát nemcsak közönyös zajként engedtem magamra hatni. Tőlem telhetőleg figyeltem, amint zenét hallgatunk, vagy helyesebben, amint a vakember végigtapogat egy érmet, hogy legfinomabb körvonalait is megkülönböztesse. Aztán, mivel jól tudtam, hogy nyelvészeti atyafiság fűzi össze a finn meg a magyar nyelvet, emlékezetembe idéztem egyik hasonló kísérletemet, melyet Helsinkiben tettem, s próbáltam rájönni, vajon ez a nyelvészeti rokonság megnyilatkozik-e az én fülemnek érezhető hasonlóság által. Be kell vallanom, hogy ilyesmit nem észleltem. A két nyelv zenéje külsőleg merőben másnak tetszett. A finn nyelvnek van valami sajátos varázsa: állandóan cseng, mint a drágakőfüzér, melyet egy kéz mozgat a mellen, vagy a fürge csermely, mely kavicsokat görget. Csillingelésében van valami semmihez hasonlítható frisseség. Minden nyelv közül, melyet hallottam, a finn nyelv érzékelteti meg leginkább a gyermekkor kellemét, egy ősi tavaszi ünnep vidámságát. Ezzel ellentétben úgy éreztem, hogy a magyar nyelv csupa erő. Nem ismerek ehhez fogható férfias nyelvet. Szenvedelmesen férfias. Az önök szótagjaiban van valami az izmok kemény nekiduzzadásából, néha rekedt és rövid lihegés emeli fel őket, amint a szilaj indulat felemeli a mellkast. Hát én legalábbis ezt éreztem, amit egy másik kísérletem is megerősített, mikor meghitt társaságban elszavaltattam magamnak a klasszikus és jelenkori költészet néhány darabját." (21 47 145 - Nyelvtan-nyelvművelés 306-321 o.) * * * Barry Dave "A számítógép-világnak sajátságos nyelve van, akárcsak Magyarországnak. A különbség az, hogy ha elég sok ideig tartózkodik az ember magyarok között, előbb-utóbb kezdi megérteni miről is beszélnek..." (Get With the Program, Reader's Digest, 1996) * * * Gschnitzer Oswald, Heidelberg "Amikor német barátaim meghallják, hogy megtanultam magyarul, csodálkozni szoktak. Hiszen ők úgy tudják, hogy ez egy rettenetesen nehéz nyelv. Semmi köze a némethez, és több mint harminc főnévesete van! (Itt nyilván egy túlbuzgó nyelvész összeszámolta a főnévi ragokat, a ládába-tól egészen a pávává-ig.) Megnyugtatom őket, hogy ezekben a "főnévesetekben" már az elöljáró is benne van. Melyiket nehezebb megtanulni, a -ba, -bet vagy az in + accusativot? Ami pedig a rokonságot illeti, az igaz, hogy a magyar és a német szavak, néhány kivételtől eltekintve, nem hasonlítanak egymásra. De az összetett szavak és az állandó kifejezések igen! Aki valaha próbálta megértetni magát Angliában a német Sackgasse szó szerinti fordításával: sack alley, az igazán értékelni fogja a magyar zsákutca szót. Hasonlóan kézenfekvő a német auf der Hand liegend (kézenfekvő) fordítása. Egyébként, szoktam folytatni, a magyarban csak három igeidő van, nincsenek nemek - a feministák paradicsoma! -, és a helyesírás fantasztikusan egyszerű. Ennyit a reklámból! Magunk között bevallom, hogy magyarul tanulni mégsem fenékig tejföl. Például igaz-e, hogy csak három igeidő van? Ha lovastul és karácsonykor külön főnévesetek, akkor kotorászik, olvasgat, zuhog mind külön igeidők! Hiszen hasonló szemléleteket fejez ki így a magyar, mint a francia a híres-hirhedt imparfait-jával (befejezetlen cselekmény) és az angol az I will have been, having been, having had-féle dadogásával! A magyarul tanulónak különös ínyencfalatok a hangulatfestő szavak. Megszámolhatatlan seregük keresztülballag, -baktat, sőt -hömpölyög a magyar nyelv birodalmán. (Kevésbé finomkodva azt is mondhatnám: nyüzsögnek benne.) Magyar-német szótáramban ezek nagyrészt nem találhatók meg, nyilván azért, mert túl sokan vannak. Hát forduljunk segítségért a Magyar Értelmező Kéziszótárhoz! Az például a retyerutya szót a következőképpen magyarázza: cókmók, motyó. Már a menni, járni hangfestő rokonai, barátai és üzletfelei önmagukban véve megtöltenének egy egész szótárt. Így fölszerelkezve, egyetlen szóban le tudjuk írni valakinek a járásmódját, és ezzel együtt elmesélhetünk sok érdekes dolgot az illető életkoráról, testi- és lelkiállapotáról, jelenlegi kedvéről és annak okáról. Sőt, egy kis nyelvérzékkel és némi rosszindulattal még hitvese hűségére is tehetünk célzást. Hasonló kifejezőerejük van az úgynevezett ikerszavaknak. Ilyen például a retyerutya és cókmók mellett a huzavona. Nézzük csak meg ezt a szót fönt említett forrásunkban: "Valaminek az elintézésében ellentétes szempontok érvényesülése miatti halogatás." Persze csodálatos, hogy a magyar egy-egy Grimm-mesét el tud mondani egyetlen szóban, ám a magyarul tanulóknak a feladatát ezzel aligha könnyíti meg. Remélem, az aligha szót jól használtam. Az efféle szavakkal mindig bajban vagyok. Írjunk csak föl egy kis szótárt: de = igen, dehogy = nem, dehogynem = igen. Tulajdonképpen egyszerű: mínusszor mínusz az plusz. Csak beszéd közben egy kissé nehéz mindezt végiggondolni: Nemde? - Hogyisne! - mondja most alighanem megvetően az Olvasó. Az szokták mondani, hogy a magyarok túl kevesen vannak. A magyar igekötőkről viszont ezt nem állíthatnám. Vegyük például a mosni ige nagycsaládját: mosni, megmosni, elmosni, felmosni, lemosni, kimosni, bemosni... és ez még csak a vérszerinti rokonság; csatlakozik hozzá a beházasodott mosogatni, és mosdatni is, az összes rokonukkal együtt. Főleg az el/meg ikerpárt tévesztem el gyakran, bár szerintem inkább ők tévesztenek meg engem. Durva tréfa ez, mert például megpatkolni és elpatkolni mégsem ugyanaz. És ha végre elhatározta (vagy meghatározta) az ember, melyik igekötő kell neki, még azt is el kell döntenie, hová rakja: el kell dönteni, eldönteni kell, vagy kell eldönteni? Döntse el a kedves Olvasó! És ezzel máris rábukkantunk a soron következő nehézségre. A magyar nyelv legszigorúbban őrzött titka a szórend. Még a saját feleségem sem árulta el. Ő azt mondta, hogy a magyar szórend szabad. A tankönyvemben olvastam egyetlenegy egyszerű szabályt. Csak az a furcsa, hogy azzal nem találtam el többször a helyes szórendet, mintha nem olvastam volna. A kivételek ugyanis nem voltak benne a könyvben, mert túl bonyolultak. A magyar nyelvművelő irodalomban meg azért nem találhatók meg, mert egy magyarnak úgysem okoz nehézséget a szórend. Aztán egy könyvtárban végre kezembe akadt egy magyar nyelvtan németek (persze még a keletnémetek) számára. A könyv végefelé, két oldalon - kiemelés nélkül összezsúfolva - ott voltak a kivételek. Azóta nem láttam a könyvet. Nyilván a magyar titkosszolgálat rájött az árulásra és eltávolította... Kis híján elfelejtettem a kiejtésről panaszkodni. Az indogermán beszélő minden szónak csak a hangsúlyos szótagját ejti hosszan, a többit többé-kevésbé elnyeli. Ezért persze idegesíti: a magyar ragaszkodik ahhoz, hogy minden szótagot tisztán ki kell ejteni. Néha még éppen a hangsúlyos első szótag rövid, a többi pedig hosszú. Ezeket fordított szavaknak nevezném, például fehér, kerék. Aztán vannak még a gépfegyver szavak, mint az elengedhetetlen, a fékező szavak, mint hólapátolás. Persze akad még sok más kemény dió, például a tárgyas igeragozás, az egyes szám használata a számok után, az ny és a ty kiejtése, és így tovább. És ez jól is van így, mert ami olyan érdekessé és vonzóvá teszi a magyar nyelvet, az éppen a gazdagsága és az egzotikussága, egyszóval: a nehézsége." (Nehéz-e a magyar nyelv?, Tárogató, Vancouver, 2001 március, 29. o.; eredetileg az "Élet és Tudomány"-ban jelent meg) Gschnitzer Oswald német matematikus és sakkozó. Magyar felesége indíttatására 1989 őszétől kezdett magyarul tanulni. Látszólag csipkelődik a nehézségeken és furcsaságokon, de sok szépet és érdekeset talált legdrágább nemzeti örökségünkben, ősi magyar nyelvünkben. * * * Teller Ede (1908-2003) Teller Ede ugyan nem idegen, de figyelemreméltó, amit mondott a magyar nyelvről Pakson (Fontos megjegyezni, hogy életének 95 évéből 77-et külföldön élt, de még közvetlenül halála előtt is tökéletesen beszélt magyarul): "...új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991.9.) Idézet Patrubány Miklós újévi köszöntőjéből (2003): "Teller Ede mondta, hogy amennyiben nem Ady teremtő nyelvén ismerte volna meg a világot, akkor aligha vitte volna többre egy átlagos középiskolai tarnárnál Természetesen a spoiler tag csak a hossz miatt. Egyébként érdekes volt az összehasonlítás is a finn nyelvvel, hogy teljesen más a dallama a két nyelvnek, és hallomás után tényleg nehéz elképzelni, hogy közük van egymáshoz. A másik hozzáfűznivalóm, hogy bár lehet, hogy tévedek, de azért egy kicsit túlzásnak tartom, hogy a szókincs 95 százaléka lenne tisztán magyar, nehezen tudom elhinni, hogy csupán öt százalék idegen eredetű, holott rengeteg latin, görög, szláv, török és német eredetű szót használunk, az újonnan beépült angol szavakról nem is beszélve...
'Scuse me, have you seen a blowfish driving a sports car?
2007-09-29 08:09
Megkapó vallomások a magyar nyelvet szerető (és emiatt elfogult) emberektől, megspékelve némi ordas hülyeséggel...
2007-09-29 10:58
Before, mert szerinted a magyar nyelv szar, mi?
2007-09-29 14:09
Na igen, ez igaz, és szomorú...
2007-09-29 18:25
Egész egyszerűen a magyart is tanítani kéne, hiába anyanyelv. Van, aki ilyen szempontból hátrányos helyzetű családba születik, a bevándorlók mindenképpen, viszont az iskolában is elhanyagolják a magyar nyelvtant, mindig az irodalomnak kell az óra...
2007-09-29 20:40
Nelon Írta: ...viszont az iskolában is elhanyagolják a magyar nyelvtant, mindig az irodalomnak kell az óra... Ezzel nagyon egyetértek! Igaz, hogy általánosban még viszonylag jól van elosztva az óraszám, de pl. gimnáziumban már szerintem teljesen rossz. 1 nyelvtanóra, ellenben a 3-4 irodalom mellett. Tudom, hogy irodalomból többet kell venni meg minden, de ha egyszer nagyon sokan nem tudják a nyelvtant??! Legalább 1 évig lenne 1 óránál több nyelvtan (1héten), szerintem már az sokat érne egyeseknek. Itt nem magamra gondolok, nekem szerencsére általánosban jó magyar tanárom volt, aztán vágom a nyelvtant (
2007-09-29 22:15
Nelon Írta: Sokan kifejezetten tanulhatatlannak tartják a magyar nyelvet, az anyanyelvi beszélők ezt szinte büszkén hangoztatják is, de szerintem ez baromság. A struktúrát kell megérteni, ugyanúgy, mint bármilyen más nyelvnél. Az az érdekes, hogy az, hogy ki tartja nehéznek a magyar nyelv elsajátítását, attól is függ megfigyelésem szerint, hogy a nyelvtanulónak mi az anyanyelve. Azt tapasztaltam, hogy az ázsiai és az afrikai nyelveket anyanyelvként beszélőknek sokkal könnyebb a magyar nyelvet megtanulni, mint az európaiaknak. Gondolom, hogy ez is a struktúrától függ. |



