2003-08-13 17:14
Berenice Írta:Ez az asztológia dolog...nem hiszem el, hogy a bolygók állása befolyásolná az életem alakulását, hogy éppen mennyire leszek aznap sikeres, balszerencsés. Â
A lényeg: a csillagászat csodálatos dolog. Amikor az ember feltekint éjjel az égre, és a múltat látja... Ránézek az Androméda galaxisra, és a 2,2 millió évvel ezelőtti képét látom...
Az emberi elme fel sem tudja fogni, mi az a végtelen.
Olyan hatalmas, olyan szép és olyan érdekes! Rengeteg galaxis, kvazárok, pulzárok, ködök, bolygók, kisbolygók, üstökösök, csillagok, fehér és barna törpék... egyik csodálatosabb a másiknál.
És amikor valaki végre ÉRZI ezt a megfoghatatlan valamit, akkor jön rá, hogy az egészhez képest az ember - ó, a mindent tudó, fennhéjázó, beképzelt ember - milyen kis semmi, és mégis, felismeri azt is, hogy esendőségével, gyarlóságaival együtt milyen fantasztikus, hogy ÉL. Hogy gondolkodik, érez.
És mi mindannyian csillaganyagból vagyunk Â
Valami ilyesmit erezhet az ember, amikor bedugjak a telepszihopatikus turbomixerbe, leszamitva persze az "es megis" resztol jovoket..
Egyebkent total igazad van, persze imho ki kell menni videkre, kifekudni eccaka egy domboldalra (esetleg erre fogekony baratnovel/barattal) es akkor es akkor jo esely van arra, hogy az ember ezt erzi. Ez a modszer szamomra peldul kivalo nyugtatokent funkcional, bar idestova mar vagy 2 eve ki sem tettem a labam bp kozig hataran kivulre..

![[Kép: wink.gif]](https://r.radu.hu/images/smilies/ipb/wink.gif)


((
:sir: