2002-09-20 22:39
A 2002. szeptember 20., pénteki Népszabadságban (LX., 220. szám, Első kiadás) következő cikket olvastam a címoldalon:
"Antianyag nagyüzemben
Tegnap adta hírül a világ legtekintélyesebb tudományos lapjainak egyike, a Nature, hogy a genfi egyesített európai részecskefizikai laborítóriumban, a CERN-ben nagyüzemi módon ötvenezer antiatomot állítottak elő. Az eddig hihetetlennek tartott tudományos siker ma még elképzelhetetlen jövőbeli eredményeket sejtet.
A genfi nemzetközi részecskefizikai kutatóközpont, a CERN munkatársai megoldották az antihidrogén "nagyüzemi" előállítását. Az ősrobbanás után egyenlő mennyiségben keletkezett ugyan anyag és antianyag, de ez az egyensúly megszűnt, az antianyag átalakult, eltűnt. Ezt a folyamatot máig sem értjük, ezért is különösen izgalmas az antianyag alapos tanulmányozása. A legfinomabb részletekig össze kell hasonlítani az anyag és az antianyag valamennyi tulajdonságát, az elektromágneses és gravitációs térben való viselkedését, hogy magyarázatot kapjunk a mai fizika egyik alapkérdésére, a világegyetem hajnalán történtekre. Tanulmányozásához, tulajdonságáinak megismeréséhez azonban elő kell állítanunk.
Az anyag és az antianyag részecskéi úgy különböznek egymástól, ahogy a pozitív különbözik a negatívtól. Egyformák, de egyetlen alapvető tulajdonságukban különböznek egymástól. Emiatt nem létezhetnek tartósan egymás közelében: egy részcske az antirészecske párával találkozva részecskeként megsemmisül, helyettük-belőlük nagy energiájú gamma-sugárzás keletkezik.
Antirészecskéket a fizikai laboratóriumok nagy energiájú részecskegyorsítóiban állítanak elő. Nagyenergiájú ütközésekben nagyon sokfajta részecske keletkezik, köztük antirészecskék is. A laboratóriumokban már régóta állítanak elő antiprotonokat, pozitronokat, az elektronok antirészecskéit. A következő nagy lépés az volt, amikor az antirészecskékből sikerült antiatomot összerakni. Az antihidrogén-atom magja antiproton, a mag körül az elektron helyett pozitron kering.
A nagy laboratóriumokban, a genfi CERN-ben, az amerikai Fermilabban korábban naponta mindössze néhány antihidrogén-atomot tudtak létrehozni. A CERN-ben most nagy ugrást hajtottak végre, már nem naponta, hanem másodpercenként képesek néhány antiatomot előállítani. Az előállítás felgyorsítását az tette lehetővé, hogy sikerült mindkét antirészecske lelassítását megoldani. Az antiproton eredetileg a fénysebességet megközelítő sebességgel száguld, ezt a sebességet két lépésben sikerült a fénysebesség milliomod részére lecsökkenteni. Ez a rendkívül lassú antiproton találkozik aztán a szintén lelassított pozitronnal, kettejükből jön létre az antihidrogén-atom. Kellő mennyiségű antianyag birtokában kezdődhetnek az anyagot és az antianyagot összehasonlító vizsgálatok.
Jéki László"
No, kedves fizikustársaim
. Gondolom antianyagról már mind hallottatok és talán annak fontosságáról is, szóval fel tudjátok mérni ezt az eredményt valamelyest
.
A Nature című lap honlapja egyébként www.nature.com (tudom, nekem is sokáig tartott rátalálni
).
A cikket csak érdekességnek szántam, nem hírtömeg kezdetének.
"Antianyag nagyüzemben
Tegnap adta hírül a világ legtekintélyesebb tudományos lapjainak egyike, a Nature, hogy a genfi egyesített európai részecskefizikai laborítóriumban, a CERN-ben nagyüzemi módon ötvenezer antiatomot állítottak elő. Az eddig hihetetlennek tartott tudományos siker ma még elképzelhetetlen jövőbeli eredményeket sejtet.
A genfi nemzetközi részecskefizikai kutatóközpont, a CERN munkatársai megoldották az antihidrogén "nagyüzemi" előállítását. Az ősrobbanás után egyenlő mennyiségben keletkezett ugyan anyag és antianyag, de ez az egyensúly megszűnt, az antianyag átalakult, eltűnt. Ezt a folyamatot máig sem értjük, ezért is különösen izgalmas az antianyag alapos tanulmányozása. A legfinomabb részletekig össze kell hasonlítani az anyag és az antianyag valamennyi tulajdonságát, az elektromágneses és gravitációs térben való viselkedését, hogy magyarázatot kapjunk a mai fizika egyik alapkérdésére, a világegyetem hajnalán történtekre. Tanulmányozásához, tulajdonságáinak megismeréséhez azonban elő kell állítanunk.
Az anyag és az antianyag részecskéi úgy különböznek egymástól, ahogy a pozitív különbözik a negatívtól. Egyformák, de egyetlen alapvető tulajdonságukban különböznek egymástól. Emiatt nem létezhetnek tartósan egymás közelében: egy részcske az antirészecske párával találkozva részecskeként megsemmisül, helyettük-belőlük nagy energiájú gamma-sugárzás keletkezik.
Antirészecskéket a fizikai laboratóriumok nagy energiájú részecskegyorsítóiban állítanak elő. Nagyenergiájú ütközésekben nagyon sokfajta részecske keletkezik, köztük antirészecskék is. A laboratóriumokban már régóta állítanak elő antiprotonokat, pozitronokat, az elektronok antirészecskéit. A következő nagy lépés az volt, amikor az antirészecskékből sikerült antiatomot összerakni. Az antihidrogén-atom magja antiproton, a mag körül az elektron helyett pozitron kering.
A nagy laboratóriumokban, a genfi CERN-ben, az amerikai Fermilabban korábban naponta mindössze néhány antihidrogén-atomot tudtak létrehozni. A CERN-ben most nagy ugrást hajtottak végre, már nem naponta, hanem másodpercenként képesek néhány antiatomot előállítani. Az előállítás felgyorsítását az tette lehetővé, hogy sikerült mindkét antirészecske lelassítását megoldani. Az antiproton eredetileg a fénysebességet megközelítő sebességgel száguld, ezt a sebességet két lépésben sikerült a fénysebesség milliomod részére lecsökkenteni. Ez a rendkívül lassú antiproton találkozik aztán a szintén lelassított pozitronnal, kettejükből jön létre az antihidrogén-atom. Kellő mennyiségű antianyag birtokában kezdődhetnek az anyagot és az antianyagot összehasonlító vizsgálatok.
Jéki László"
No, kedves fizikustársaim
. Gondolom antianyagról már mind hallottatok és talán annak fontosságáról is, szóval fel tudjátok mérni ezt az eredményt valamelyest
.A Nature című lap honlapja egyébként www.nature.com (tudom, nekem is sokáig tartott rátalálni
).A cikket csak érdekességnek szántam, nem hírtömeg kezdetének.
