2008-10-15 15:56
Mi történe ha hátulról mennének bele a csillagkapuba?
|
2008-10-15 15:56
Mi történe ha hátulról mennének bele a csillagkapuba?
2009-09-11 00:45
Xeo Írta:Mi történe ha hátulról mennének bele a csillagkapuba? Valahol hallottam vagy olvasatm, de lehet, hogy SG-1-ben láttam....., hogy ugyanazzal a kinetikus energiával visszadob, mint ahogy bementél. Más a helyzet, ha a féreglyuk ((szerintem a féreglyuk szó helyesebb)) kijáratánál mész be, akkor kipurcansz. Nem biztos, hogy jól emékszem, de mint, ha valahogy így lenne........
2009-09-12 20:37
A féregjáratokat síkban (2D-ben) szokták ábrázolni, és ott a belépő felület (eseményhorizont) egy kör. Így 3D-ben egy gömbfelületnek kéne lennie, nem egy sík körlapnak, mint a filmben. Ebben az esetben fel sem merülne ilyen kérdés, hogy mi van ha hátulról megyünk be. Ugyanígy a hipertér-ablaknak is gömb alakúnak kéne lennie szerintem.
Meg azt sem értem, hogy miért csak egy irányban lehet haladni egy féregjáratban, szerintem ezt csak kitalálták a filmben, hogy egyszerűbb legyen.
2009-09-13 17:07
(Üzenet szerkesztésének időpontja: 2009-09-13 17:30. Szerkesztette: LoneWolf.)
Hörb Írta: Meg azt sem értem, hogy miért csak egy irányban lehet haladni egy féregjáratban, szerintem ezt csak kitalálták a filmben, hogy egyszerűbb legyen. Pedig ez viszonylag egyszerű. Emlékszem rá, amikor a Prodigy c részben volt ekörül egy kis vita. Az samnak eszébe sem jutott, hogy a balesetek elkerülése végett, így lett a csillagkapu megcsinálva. Gondoljatok csak bele, mi lenne belőle ha egyszerre akarnának bemenni, és kijönni ugyanazon a végen, ugyanazon a helyen. Nem kell itt semmiféle fizikai szarságra gondolni, csak képzeljétek magatok elé, milyen szép kis tömegjelenetek lennének belőle. Bakiparádé a köbön Bár, az is érdekes lenne, hogy ha valaki pont ott jelenik meg, ahol a másik bemegy. Összekeveredhetne az anyaguk.
2009-09-13 23:56
Hörb Írta: A féregjáratokat síkban (2D-ben) szokták ábrázolni, és ott a belépő felület (eseményhorizont) egy kör. Így 3D-ben egy gömbfelületnek kéne lennie, nem egy sík körlapnak, mint a filmben. Ha a valóságban létezne egy féreglyuk (és feketelyuk fizikáját módosítva alkalmaznánk), akkor a be/kijáratnak több száz kilométeresnek kellene lennie, hogy az emberi testen fellépő árapály erők szét ne tépjék az. Másképpen ne legyenek nagyok a gravitáció beli különbségek a test különböző részein. A Földön minden testrészünkre megközelítőleg ugyanakkora gravitációs erő hat (elhanyagolható különbségek mutatkoznak csak). De egy 6m átmérőjű óriási gravitációval bíró féreglyuk (gömb formájú) esetén a lábra és fejre nagy különbséggel hatnak az erők. Szétszakadna a féreglyukhoz közeledő test. Ezt a gondolatmenetet egy NatGeo vagy Discovery dokumentumfilmben láttam. Hogy "tudományosan" magyarázva a csillagkapu eseményhorizontja miért sík?... Egy több száz kilométeres féreglyuk (gömb formájú) egy kis részét, ~6m-es körfelületét tekintve viszonylag sík azon a pár méteren. Ha pedig akár több ezer km átmérőjű a féregjárat, akkor vehetjük síknak a teljes részfelületetét. .... A Föld is sík egy 6m átmérőjű körfelületen Ez azt jelentené, hogy a mi általunk a csillagkapun látott eseményhorizont csak egy jelentéktelen része az XY dimenzióban húzódó férgjáratnak. A csillagkapu eseményhorizontja, nem hinném, hogy a féregjárat valódi eseményhorizontja lehet, mert pl. nem engedi át a levegőt vagy vizet, ha pedig egy közönséges eseményhorizont lenne, akkor átengednié. A sorozatban elképzelhetőnek tartanám, hogy a természetben is létrejönnek féregjáratok teljesen véletlenszerűen, szabálytalan időközönként, rövid/hosszú éllettartamig. Ezeknek a fizikáját tanulmányozva alkották meg az Alteránok a csillagkapukat, amelyekkel pontos, stabil féregjáratok hozhatók létre.
2009-09-14 16:02
Nem egészen. A filmben egy minféregjáratot használnak. Nem az emberek mennek át rajta, hanem csak a testüket alkotó energia, és az információ. Az eseményhorizont, az a felület, amin áthaladva a kapu mindent lebont, energiává, és információvá, ami áthalad a kapun. Majd a túloldalon összerakja. Tudom, hogy ez így nem túl tudományos, de ez csak egy film. A logika, és a valósághűség nem az erőssége.
2009-09-15 15:57
LoneWolf Írta: Az eseményhorizont, az a felület, amin áthaladva a kapu mindent lebont, energiává, és információvá, ami áthalad a kapun. Majd a túloldalon összerakja. Tudom, hogy ez így nem túl tudományos, de ez csak egy film. A logika, és a valósághűség nem az erőssége. A sorozat nagyon hűen próbálja bemutatni a modern fizikát. Sajnos, az emberek többségének nagyon távoli a modern fizika, így azt hiszik, hogy ezek teljesen légbőlkapott dolgok. Nos nem. A fenti mondat nagyvonalakban jól leírja az EPR entangled fotonpárokkal majdan _talán_ megvalósítható teleportációt. /Ezekkel a fotonokkal előszőr Alain Aspect végzett sikeres kisérletet. Bár Einstein Podolsky és Rosen azért találták ki, mint gondolatkisérletet, hogy a kvantumfizikát támadják./ http://hu.wikipedia.org/wiki/EPR-paradoxon A két foton látszólag egy, a kvantummechanika egy hullámfüggvénnyel irja le őket. Ez annyit jelent, hogy ha az egyik áthalad egy polarizátoron, és beáll annak polarizációs irányába, akkor a másik is felveszi ezt az irányt. Mint látszik, itt sem maga a foton terjed, hiszen már eleve kettő van. A foton állapota terjed látszólag végtelen sebességgel. /vagy időben visszafele, hiszen ha tényleg féregjárat köti őket össze, akkor az eseményhorizonton belül haladhat a jel időben visszafele./ Ha egyszer lehetséges lesz a teleportálás, akkor ezt a valós kvantummechanikai efektust fogja kihasználni. Az effekt annyira valós, hogy az erre épülő kvantumtitkositás régóta kereskedelmi forgalomban van. /gugli:kvantum titkosítás/ gugli ikeres teleportalas
2010-08-15 11:41
Egen... HA megoldják akkor az a kvantum összefonódás elvén fog alapulni. Akárcsak a csillagközi távolságokba történő információtovábbítás.
De a sorozatban NEM EZEN ALAPUL AZ INFORMÁCIÓÁTVITEL! Ez, csak részecskepárok között lehetséges! Egy adott részecske pár között! Márpedig, minden kapuban nem lehet ott az összes többi kapuból származó részecske párja. Túl sok! És a kapuk készítése közötti időkülönbség miatt lehetetlen! És mert csak részecskepárok között lehetséges szigorúan 2 pont között lehetséges. Hacsak nem hozol létre egy olyasféle kapcsolóközpontot, mint amit a telefonok is használnak. A sorozatban miniféreglyukon át továbbítják az információt, és az energiát, amit a túloldalon ismét összeálllítanak. Volt is egy ezzel foglalkozó rész, amikor Teal'c benne ragadt a kapuban.
2010-12-15 18:36
Féreglyáratot csak egy nap erelye vagy pedig egy fekete lyuk erelye képes nyitni!
Ezért lenne nehéz féreglyáratot létrehozni mert előtte a hiperűr technológiát kéne ismernünk!
2010-12-20 15:23
2010-12-20 20:07
Skye Írta:lexi Írta: Féreglyáratot csak egy nap erelye vagy pedig egy fekete lyuk erelye képes nyitni! De az elmélet jóóóóóóóó!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
2011-08-25 10:43
Olvastam hogy a negatív energiát valahogy elektromágneses tereknél ki lehet nyerni. Ez pontosan hogy néz ki?
2011-08-25 10:52
Nordbert Írta:Ha a valóságban létezne egy féreglyuk (és feketelyuk fizikáját módosítva alkalmaznánk), akkor a be/kijáratnak több száz kilométeresnek kellene lennie, hogy az emberi testen fellépő árapály erők szét ne tépjék az. Másképpen ne legyenek nagyok a gravitáció beli különbségek a test különböző részein. Nem teljesen. Én pédául úgy hallotam, hogyha negatív energiát pumpálnánk neki, szinte semmi gravitációs erőt nem éreznénk, csak mintha repülőgépen ülnénk.
2013-10-03 12:50
Sokan úgy értelmezik a féregjáratot, mintha az egy ajtó lenne egy távoli pont felé. Az Einstein-féle téridő görbület teljesen más fogalom.
Ahhoz hogy érthető legyen az, mi a gond a fenti elképzeléssel a téridő görbület "mibenlétét" kell megérteni. Egyfelöl minden tömeg a saját környezetébe folyamatosan kisugározza azt a hatást amit mi gravitációnak értelmezünk. A gravitáló hatást okozó valami fénysebességgel távolodik minden tömegtől, gömbi irányba. Ezzel a hatást okozó "sűrűsége" a távolság négyzetével fordítottan arányos mértékben csökken. A hatást okozó sűrűségének csökkenésével egyenesen arányos az időt jelentő folyamatok sebességének változása. Az idő az nem egy tárgy. Az időt leggyakrabban a ciklusosan ismétlődő fizikai folyamatok ütemei számának megszámlálásával "mérjük". Ezáltal ha egy jelenség eleje és vége között a megszámlált ciklusok számát például egy másodperc elteltével azonosítjuk, akkor azt mondjuk, hogy a folyamat egy másodpercig tartott. Ebből következően nyilvánvaló az is, hogy ha az időmérő folyamatunkra valamilyen sugárzás hatással van, akkor az időmérőnkkel együtt, a vele "párhuzamosan" működő folyamatinkra is hatást gyakorol. Vagyis ha az időmérő folyamat lelassítja az óráinkat, akkor a biokémiai folyamataink azonos mértékű lelassításával nem érzékeljük a saját időnk lelassulását. Ugyanakkor a távoli, a hatásnak nem kitett folyamatok sebességének változatlansága esetén, azokat megmérve gyorsulni látszanak. Azaz a lelassult idejű számára minden "külvilági" folyamat felgyorsul. Namost! Az a helyzet, hogy ha az óráink, a folyamataink lelassulnak, akkor ezzel a részecskéink közötti energia átadás sebessége is lelassul. Vagyis a test mérete csökken, a csökkenéssel azonos mértékben a fény sebessége is lecsökken. Így ha megmérjük a fény sebességét a saját kisugárzásunk terében, akkor a két folyamat eredményeként mindig ugyanazon számértéket kapjuk. Viszont ha távolról, azaz "kívülről" mérik a méreteinket, akkor jól mérhető a gömbi torzulás, azaz a terünk görbülete. Vagyis az a jelenség, hogy a tömegközéppontunkban a legrövidebb a mércéink kiterjedése és a tömegközépponttól távolodva a mércék hossza a tömegközépponttól mért távolság négyzetével fordítva arányosan növekszik. Ez a folyamat gömbi térfogatban értendő, azaz igazából a görbület kifejezés egy hibás hasonlatból a gumilepedő elgörbítéséből ragadt rá. Helyesebb lenne a "méretsűrűség" kifejezés használata. A folyamat kulcsa az a kisugárzás amely a méretsűrűséget meghatározza, megváltoztatni képes. Ezt a sugárzást gravitációnak nevezzük és egyáltalán nem sugárzásként gondolunk rá. Igazából még azt sem hajlandó elfogadni a földi tudományos világ, hogy egyáltalán a fénysebességgel kiterjedő hatás okozó valami az sugárzás lenne. Ezért nem is sugárzásnak, hanem mezőnek nevezi. Ezzel persze a statikusság látszata irányába tereli el a figyelmet. Amely statikusság egy állandósult kisugárzás sűrűségének állandóságával egybeeső megfigyelési eredményével ténylegesen azt a hitet keltheti, hogy a mezők azok valamilyen statikus "valamik". Na most ott tartunk, hogy van egy "méretsűrűséget" okozó kisugárzás forrása és egy távoli szintén "méretsűrűséget" okozó kisugárzás forrása közötti térbe kellene olyan "méretsűrűséget" okozó áramlást terelni, amelyben a hosszirányú távolságmérce osztássűrűsége végtelent megközelítően nagy. Azaz egy ilyen "csőbe-alagútba" - "téridő-görbületbe" - vagyis "nagy osztássűrűségbe" belépve, a tömegünk a "féregjárat túlsó felén" léphetne ki. Persze ettől még az nyilvánvaló, hogy ha ilyen lenne akkor a féregjáratban közlekedő számára az idő gyakorlatilag állóhoz közeli lenne. Ezzel számára az utazása pillanatszerűen rövid lehetne. Csak ott a baj, hogy ha ilyen járatot létre is hozhatnánk, mondjuk az Androméda galaxis egyik bolygójáig, a mi utazásunk ideje a járaton kívüli világban 2 500 000 évig azaz két és fél millió évig tartana. Miután a mi időnk a mércéinkkel együtt változva a féregjáratból nézve a külvilág felgyorsulását tapasztalnánk. Vagyis az lehet, hogy mi túlélnénk egy ilyen utazást, akár oda vissza, de közben a Földön 5 millió év telne el. Persze "kombinálhatnánk" a specreles távolság kontrakció elvét az áltreles téridő görbület elvével, csak ott a baj, hogy a specrel scak egy olyan jelenségről szól, ami a fény terjedési sebességének a függvényében és éppen az állandónak mérhető volta eredményeként okozott látványt írja le. Vagyis a probléma úgy sem lenne megkerülhető. Összefoglalva: A féregjárat elve szép, de olyanok agyában született, akik magával a téridő mércéinek sűrűségeloszlásával sem voltak tisztában. Ezért sajnos teljesen téves elképzelés.
2014-12-25 11:47
A specrel nem CSAK a látszatról szól.
Az idő lassulás VALÓS. Ha ez neked ennyi idő után sen nyilvánvaló, akkor ténleg felesleges volt annyi időt rád pazarolnom. Mester.
2014-12-25 12:00
Ja és léteznek féregjáratok. Minden egyes foton egy féregjárat.
http://sg.hu/forum/tema/1138140636 De ezt az EPR kisérletek egyértelműen megmutatták. (már annak, akinek működik még valamennyi idegsejtje) |