Patyus Írta:De a legszuperabb, hogy ha a sebességet már fenntartja álló hajtóművel, mivel all az idő rajta, s még mindig nem történnek a dolgok, (minden megállt), akkor mi fogja megállítani? Álló időben senki nem fogja behúzni a vészféket, és nem fog fékezőhajtómű sem elindulni.
Jó, hogy a féregjáratok fórumban vagyunk....
amúgy van egy tippem a hullám 3x-so fénysebességére, amit itt korábban említett valaki.
ha van egy vezeték, egy elektromos vezeték, szabadon mozgó elektronok tömkelegével, s alapul vesszük a digitalis technikát, ha rákapcsolunk egy feszültségjelet egy szupravezetőre (legyen érpár +,-) az abszolút 0 hőmérséklet közelében, akkor mivel a vezető tele van szabad elektronokkal, a vezető hosszától függetlenül a másik oldalra kapcsolt feszültségmérő a bekapcsolás pillanatában kijelzi a feszültséget, nincs szükség jelterjedési időre, mivel az elektronok azonnal mozogni kezdenek a túloldalon is.
Számít ennek hossza???? ha nem, akkor a fénynél gyorsabban terjedő információvivő eszközt találtunk, ami jó lenne hosszútávú hírközlésre.... már ha volna aki kihúz két bolygó között egy érpárt...
tevedes, nem azonnal fog megjelenni a feszultseg a vezetek vegen.
ket dolgot keversz ossze. az egyik az elektromos eroter, ami fenysebesseggel epul fel a vezetek menten, amint rakapcsoltad a feszultseget (meg akkor is ha nem szupravezetoket hasznalsz, csak sima rezdrotot) , a masik pedig az elektronok mozgasa, ami fugg a vezetek anyagatol(ellenallas), es a homerseklettol. senki nem mondta, hogy minden elektronnak vegig kell szaguldania az egesz vezeteken, de az viszont szukseges, hogy a vezetek masik vegen is elektronok jojjenek ki, kulonben nem tudnank merni az aramot/feszultseget. valahogy ugy mukodik az aramvezetes, hogy egyik elektron kiloki a masikat, es beul a helyere, ez a mozgas veletlenszeruen megy vegbe, a ter minden iranyaba, de ha egy elektromos eroterrel beallitod a mozgast egy meghatarozott iranyba, akkor arrafele lokdosodnek inkabb az elektronok.
egyebkent van egy nagyon jo konyv, ami ezt a temat alaposan kitargyalja, bme jegyzetboltban lehet kapni, az a cime hogy elektromagneses terek. jo szorakozast hozza, frankon le van irva benne, hogy az elektromagneses hullamok mekkora sebesseggel terjednek vezetekben, es levegoben. (elarulom levegoben gyorsabbak, szoval meg ne kezdd el kihuzni a szuprakabelt a vega es a fold koze
amugy mi koze ennek a hozzaszolasodnak a feregjaratokhoz? (tudom, az enyemnek sincs sok, de en csak a homalyt akartam novelni az EM hullamok megertese korul
Hát, én sem tudhatok mindent, csak filozófálhatok, de éppen azért feltétleztem, hogy a jel azonnal megjelenhet a vezető másik végén, mert nem kell végigmennie rajta azelektronnak, csak elinulnak egy irányba, s szerintem az abbana pillanatban kilöki a túloldalon levő elektront.
Már úgy értem, hogy veszünk egy nagy hurkot, fogjuk egyik végét, meg a másik végét, az egyikbe benyomunk egy elektront, a másikból abban pillanatban kijön, s nem egy év múlva. Vagy nem? Ha volna egy 10 az ötezrediken méter hosszú vezetőm, arra nem vonatkozna Kirchhoff vágat-törvénye???
Mert ha vonatkozik rá, akkor elméletileg lehetséges fénysebességnél gyorsabb hírközlési eszközt építeni, igaz, a gyakorlatban kissé nagy tömegű lenne egy ilyen vezető (bármilyen vékony is lenne), nem beszélve arról, hogy mire megépítenénk.......
és akkor még nem mondtam, hogy ráadásul ez nem lenne vezeték nélküli technológia, márpedig nekünk arra van szükségünk.
Ha már féregjáratokról kellene, hogy legyen szó, a vákuumenergia témakörben nemrég írtam egy hozzászólást, mellyel a nullponti energia és a féregjáratok létezése között próbálok összefüggést keresni.
Amúgy tök jó, hogy itt értelmes, gondolkodó emberekkel lehet fórumozni, nem úgy, mint mikor a tesókám a barátok közt fórumban írogatott
Patyus Írta:Hát, én sem tudhatok mindent, csak filozófálhatok, de éppen azért feltétleztem, hogy a jel azonnal megjelenhet a vezető másik végén, mert nem kell végigmennie rajta azelektronnak, csak elinulnak egy irányba, s szerintem az abbana pillanatban kilöki a túloldalon levő elektront.
Már úgy értem, hogy veszünk egy nagy hurkot, fogjuk egyik végét, meg a másik végét, az egyikbe benyomunk egy elektront, a másikból abban pillanatban kijön, s nem egy év múlva. Vagy nem? Ha volna egy 10 az ötezrediken méter hosszú vezetőm, arra nem vonatkozna Kirchhoff vágat-törvénye???
Mert ha vonatkozik rá, akkor elméletileg lehetséges fénysebességnél gyorsabb hírközlési eszközt építeni, igaz, a gyakorlatban kissé nagy tömegű lenne egy ilyen vezető (bármilyen vékony is lenne), nem beszélve arról, hogy mire megépítenénk.......
és akkor még nem mondtam, hogy ráadásul ez nem lenne vezeték nélküli technológia, márpedig nekünk arra van szükségünk.
Ha már féregjáratokról kellene, hogy legyen szó, a vákuumenergia témakörben nemrég írtam egy hozzászólást, mellyel a nullponti energia és a féregjáratok létezése között próbálok összefüggést keresni.
Amúgy tök jó, hogy itt értelmes, gondolkodó emberekkel lehet fórumozni, nem úgy, mint mikor a tesókám a barátok közt fórumban írogatott
kirchoff torvenyei csak merestechnikailag rovid vezetekekre ervenyesek
hosszabb vezetekeknel mar ki kell egesziteni az elmeletet
kb ugy mint pl a newtoni mechanika is egesz jo, amig nem haladsz tul nagy sebesseggel
amikor elkezdtek hasznalni a tavirokat, akkor eszrevettek, hogy nem azonnal jelenik meg a jel a vezetek masik vegen (erre vonatkozo kiserletet nyilvan mindenki ossze tud allitani, ket pontos szinkronban jaro ora kell hozza, egy hosszu, ~10km vezetekpar, meg a haverod, aki nem felejti el hogy mikor kell inditania a stoppert...)
a jelterjedesben szerepet jatszik a ket vezetek kozti kapacitas, a kolcsonos induktivitasuk, a hosszegysegre eso ellenallasuk, es a ketto kozti szigeteloben letrejovo szivargasi aram
hosszu es bonyolult lenne mindezt levezetni, iratkozz be villamosmernoki karra, es akkor te is megismerheted mindezt az elektromagneses terek cimu targybol (rogton el is megy a kedved tole )
egyebkent az elektronlokodest nem ugy kell elkepzelni, mint a kerti slagot ha megnyitod, es egybol jon a vegen a viz(felteve, hogy tele volt elotte)
mivel az elektronok nem apro bogyok, amik osszevissza gurulnak az atmon belul, hanem sokkal inkabb hullamtermeszetuek, mint ahogy azt az atlagember feltetelezi roluk. amikor az egyik vegen bemegy az aram, nem azonnal jon ki a masik vegen, hanem a vezetek anyagatol fuggo sebesseggel. elofordulhat peldaul, hogy egy atomnak eggyel tobb elektronja lesz egy pillanatig, es csak kis kesessel megy tovabb rola az elektron. van egy fajlagos vezetokepesseg nevu mennyiseg, ami pont azt irja le, hogy mennyire furgen mozog a vezetek az adott anyagban. valamint egy elektron nem gyorsulhat fenysebesseg fole, tehat eleve lehetetlen, hogy fenysebessegnel nagyobb sebesseggel kommunikalj egy olyan kozegben, es olyan hordozoval, amik mind tetulassuak a fenyhez kepest. amirol te beszelsz, csak nem tudsz rola, az az elektromagneses eroter, ami valoban fenysebesseggel epul ki a vezetek menten, de ez nem jelenti azt hogy informaciot is hordozna. egyebkent sok okos ember azt vette eszre, hogy az em hullamok leszakadnak a vezetekrol, es egy masik vezetekben aramot indukalnak, ebbol lett a Hertz dipolus, ami egy rovidke ki antenna, es fenysebesseggel szakadnak le rola a radiohullamok, amiket aztan tavolabb lehet merni. ez is egy szep temakor, de inkabb hanyagolnam, mert gombi koordinatarendszerben rotaciot szamolni nem nagy elvezet, es rondak is a kepletek, mert sok gorog betu van bennuk, szoval kellene hozza megfelelo matematikai alapozas.
Patyus Írta:Nyam-nyam. aszongyák, hogy a féregjáratokban lehetséges, hogy valaki belép, és a túloldalon előbb lép ki, minthogy az induló oldalon belépne. Osztódással szaporodik?
Mi van, ha itt van egy szép nagy időeltolódás? És kilépett a túloldalon, majd meggondolja magát az első oldalon lévő, s mégsem lép be. A féregjárat meg lezárul... Aztán aki átment (másolat???) visszatér, de megint előbb jön ki, mint ott belépne. Az eredeti induló oldalon kettőlesz belőle, míg a másik végén is marad egy.... akkor már hárman vannak. Ebből kettő egy helyen.
Nembeszélve arról, hogy a "másolat fószer" másolata előbb jöhet vissza, minthogy az eredeti tag elindult volna....
Akkor pedig nincs mit tenni. Mivel időben legelőször úgyis azt érjük el, hogy valaki a jövőból jöna múltba, akkor nem kell tennünk semmit, csak várnunk a terminátort... ott kb így volt. Az adta az ötletet, ami a jövőből jött. ha nem jön vissza, ötlet sem lett volna. Ha pedig nincs ötlet, akkor nem is tud visszajönni.
Eleve elrendelés tana?
nos ehhez csak annyit tudok hozzafuzni, hogy az altalanos relativitas szerint lehetseges, hogy valamit ugy eszleljunk, hogy eloszor volt az okozat, es csak kesobb az ot kivalto ok. de ez nem azt jelenti, hogy ha latja a haverom az "okozatot", akkor gyorsan felhiv engem, hogy megse csinaljam meg az "okot", ezaltal megvaltoztatva a (haverom szamara) multat. egyszeruen csak latod hogy mi tortenik, es milyen sorrendben, de megvaltoztatni nem tudod, mert nem tudsz eleg gyorsan informaciot kozolni (megint az a franya hatarsebesseg...
ezt a feregjaratos paradoxont szerintem rolad fogjak elnevezni
amugy a feregjarat nem a te multadba vezet vissza, hanem a tavoli vilag multjaba, es ha vissza akarsz onnet jonni, akkor onnet kell ide nyitnod egyh feregjaratot, amivel valoszinuleg a dinoszauruszoknal kotsz ki, es innentol kezdve tokmindegy mindenki szamara, hogy a multban teged megettek-e a dinok, vagy sem, mivel eleve be sem leptel a feregjaratba.
amugy en sem leptem meg be legalabb tizezer feregjaratba, ez azt jelenti, hogy minimum tiz a negyediken darab klonom el a gamma kvadransban
Patyus Írta:Már úgy értem, hogy veszünk egy nagy hurkot, fogjuk egyik végét, meg a másik végét, az egyikbe benyomunk egy elektront, a másikból abban pillanatban kijön, s nem egy év múlva. Vagy nem? Ha volna egy 10 az ötezrediken méter hosszú vezetőm, arra nem vonatkozna Kirchhoff vágat-törvénye???
van 1 ellentmondas az otletedben: a huroknak nincs egyik meg masik vege, mert a hurok zart
a tiz az otezrediken az egy olyan szam, ami a vegtelennek egy unnepi oltozeke
egyebkent sok esetben szamolunk vegtelen hosszu vezetekkel, peldaul amikor egy vezetekben egy masik vezeto altal letrehozott indukciot szamitjuk, akkor az aramot vivo vezeteket vegtelen hosszunak tekintjuk. ez egy gyakorlati feltetelezes, ahhoz kell, hogy a szerencsetlen diaknak ne zh kozben kelljen megoldania az univerzum problemait (h anem lenne vegtelen hosszu, akkor a vegeknel nem idealis lenne a magneses ter, es egy ev alatt nem szamolnad ki a kolcsonos induktivitast)
amugy asszem jo lesz ha abbahagyjuk az elektronika temat, vissza a feregjaratokhoz
szerintetek milyen az alakja egy feregjaratnak? a sorozatban megfilmesitett hosszu kanyargo cso sztem nem allja meg a helyet, sokkal inkabb egy rovid alagutat kellene latnia az utazonak, elvegre leroviditi az utazast, vagy mi, a valosagban meg sztem olyasmi lehet, mint ha rajzoltok egy y=1/x hiperbolat, es az y=-x tengely korul megfoprgatjatok, es szinten ezen a tengelyen lehet kozlekedni rajta
gyakorlatilag ez egy gyuru alaku szingularitas akar lenni a terben, ahol a belso oldalon hosszkontrakcio lep fel a nagy gravitacios erok miatt, a kulso szelen meg hiperbolikus fuggveny szerint csokkenne a hosszkontrakcios effektus
bar ez csak egy hirtelen otlet...
ha sok idom lesz, elkezdek foglalkozni az altalanos relativitas matematikajaval
Ha a féregjáratot kétdimenzióban tölcsér alakban képzeljük el, akkor ennek háromdés változata nem gömb alakúnak kellene elképzelni? Vagyis a bejáratot és a kijáratot nem gömb alakban kellene elképzelni?
Bandy076 Írta:Ha a féregjáratot kétdimenzióban tölcsér alakban képzeljük el, akkor ennek háromdés változata nem gömb alakúnak kellene elképzelni? Vagyis a bejáratot és a kijáratot nem gömb alakban kellene elképzelni?
Szerintem a tölcsér már maga térbeli alakzat, nem tudom, hogy lehetne 2 dimenzióban megvalósítani.
Bandy076 Írta:Ha a féregjáratot kétdimenzióban tölcsér alakban képzeljük el, akkor ennek háromdés változata nem gömb alakúnak kellene elképzelni? Vagyis a bejáratot és a kijáratot nem gömb alakban kellene elképzelni?
Szerintem a tölcsér már maga térbeli alakzat, nem tudom, hogy lehetne 2 dimenzióban megvalósítani.
Én arra értettem, hogy ha a 3D-s teret 2D-ben nézzük akkor belátnánk még egy dimenziót, (már megint 3D) azt látnánk, hogy tölcsér alakú.
Bandy076 Írta:Ha a féregjáratot kétdimenzióban tölcsér alakban képzeljük el, akkor ennek háromdés változata nem gömb alakúnak kellene elképzelni? Vagyis a bejáratot és a kijáratot nem gömb alakban kellene elképzelni?
Szerintem a tölcsér már maga térbeli alakzat, nem tudom, hogy lehetne 2 dimenzióban megvalósítani.
Én arra értettem, hogy ha a 3D-s teret 2D-ben nézzük akkor belátnánk még egy dimenziót, (már megint 3D) azt látnánk, hogy tölcsér alakú.
Igen, 3D-ben tölcsér alakú. Tehát mire is jöttünk rá tul. képpen? Az a gáz, hogy az égvilágon semmit sem tudunk 2D-ben nézni, így hát fölösleges is erről beszélnünk.
Bandy076 Írta:OK de a mi nézőpontunkból akkor is gömb alakú.
Egy frászt. Hogy lenne már gömb alakú? Előbb dumáltuk meg, hogy tölcsér. Az nem ugyanaz. Ha gömb lenne, akkor mindegy lenne, hogy hol van a bejárata, de nem, mert csak egy van neki ott, ahol az eseményhorizont van.