2008-11-12 19:51
Chaya Írta:T Írta: Jó, igaz, akkor úgy fogalmazok, hogy igazából nincs veszélyben. Tehát nem élethű.
Én ezt egy kicsit másképp látom. A magam részéről volt már olyan az életemben sajnos, hogy veszélyben volt valamelyik gyerekem (jó, persze hogy nem ilyenben, mint ebben az epizódban Teyla kisfia). De olyankor az ember meglepően higgadtan és józanul tud reagálni, sírás, hiszti és kéztördelés nélkül, a szükséges teendőkre, a lehetséges megoldásra koncentrálva. Jó esetben. Azaz gondolom, ez személyiség kérdése is. Tehát nekem ezért volt hiteles volt RL alakítása.
Én egyáltalán nem így értettem, de ha te nem érzed azt RL alakításában, amit én, akkor valószínűleg nem is fogod, de azért megpróbálom elmagyarázni.
Egy jó színész úgy játssza a szerepét, hogy a néző teljesen elfeledkezik róla, hogy ő a filmvásznon egy színészt, csak arra gondol, hogy egy valós embert lát. Pl. ha nézed a Keresztapát, akkor nem azt mondod, hogy "ott van a vásznon egy színész, nevezetesen Al Pacino", hanem arra, hogy "hogy ott van Michael Corleone".
Egy rossz színész esetében viszont feltűnik az alakításon, hogy az ott a vásznon bizony nem Teyla Emmagan, hanem Rachel Lutrell, aki éppen Teylat játssza. Tehát nem úgy látom a szereplőt, mint egy valós embert, hanem mint egy olyan embert, aki egy másiknak próbál a bőrébe bújni.
Jobban nem tudom megfogalmazni, hogy nem élethű egy színész alakítása. Én Rachel Lutrell esetében ezt érzem, és ezért tartom rossz színésznek. Persze örülök, ha más nem így érzi, annál jobban élvezi a sorozatot.
