Villám már lassan egy fél órája próbálja elérni Pcmg-t. Mikor végre sikerül kapcsolatot teremteni a hajójával csak azt látta, hogy a háttérben valaki nagyon pakol. Mikor megunta már nézni az illető pakolását így szolt:
- Jaffa hol van a nagy urad?!
Ekkor Pcmg állítólagos felesége lépett a monitorhoz és így szolt:
- Halli hogy vagy.
- Bocsi édes most nincs időm, hogy kiszabadítsalak. Hívd már ide Pcmg-t beszélnem kéne vele.
- A férjem nincs jelenleg itt. De ha visszajön, szívesen szólok neki, hogy kerested.
- Miről maradtam le már megint? Jó múltkor még azt akartad, hogy bármi áron szabadítsalak ki most meg….
- Azóta változtak a dolgok jobban megismertem a férjemet.
- Bejutottál az adatbázisába mi?
Mondta Villám fáradt arccal és egy gyenge gúnyos mosollyal az arcán.
- Igen! Várjunk, csak mindjárt meg nézem te ki is vagy.
- Nem szükséges jó! Fél nap mire kikeresed rólam az adatokat arra meg nincs időm.
- Már meg is van!
Mondta a lány Villám nem ki s meglepetésére majd így folytatta:
- A neved Villám szép név. Születési idő ismeretlen életkor ismeretlen. Tiszta rejtély vagy Vill ugye hívhatlak így?
- Tőlem aztán. Amúgy meg nem szeretem, ha túlságosan sokat tudnak rólam.
- Várj, van még itt egy mappa. Azt mondja, hogy személyes dolgok.
- Mi van?!
Kérdezte Villám egy kissé meglepetten. Bár sejtette, hogy Pcmg vezet róla nyilvántartás de hogy ennyire alaposat az nem hitte volna majd így szolt:
- Olvasd már fel … Várj tényleg nem is tudom hogy hívnak . Lennél oly szíves és elárulnád nekem.
- Eszternek hívnak de, nyugodtan szólíthatsz Esztinek.
- Jó akkor Eszti légy szí, olvasd mi áll abban a mappában.
- Szívesen. Azt mondja, hogy itt az ál, hogy nem rég felléptél egy magasabb szintre és az óta a tested 100% átalakuláson ment át. Az úgy nevezett Ősökre az óta vadászol. Rettegett Goa’uld nagyúr, vagy akitől mindenki fél. Itt még az is áll, hogy a szimbiotádat képes vagy irányítani de csak rövid ideig. Hát nagyjából ennyi.
- Köszönöm Eszti. Most köldök egy tréképet és hozzá egy szöveges üzenetet, ha megjön az urad légy szíves ad át neki.
- Persze szívesen.
Azzal Villám megszakította kapcsolatot, és mint egy hülye hiéna elkezdet nevetni. Majd mikor már kinevette magát átment az egyik hajójára. Mikor már a hajón volt észrevette, hogy nagyon nagy csönd van. Legalább is addig volt nagy csönd, amíg beljebb nem merészkedet.
Minél beljebb és minél közelebb ért az egyik kis raktár ajtóhoz annál hangosabb zaj ütötte meg a fület. Majd mikor az ajtó előtt állt már tisztán ki lehet venni, hogy odabent van néhány részeg Jaffa. Egy kis ideig vár Villám majd berúgta az ajtót. Mikor berúgta az ajtót nem akart hinni a szemének. Pcmg táncolt és énekelt holt részegen a többi Jaffával valami hülye dalt. Mikor Villám már nem bírta nézni ezt a parádét. Így szolt:
- Mi a lófasz folyik itt.
- Amikor a vodka a fejembe szál akkor a kocsma a fejére áll….
Hallatszott a részeg tömeg éneke válaszként Villám kérdésére.
- Na jó ebből elég, aki 3 másodpercen belül nem lesz a helyén hallott.
A részeg Jaffák elindult hogy teljesítsék nagy uruk parancsát. Hiszen részegek voltak de tudták hogy Villám az ilyesmit komolyan gondolja. Mikor mindenki nagy sokára ki ment a kis kocsmából Villám odament Pcmg-hez. De ő nem is vette Villámot először figyelembe, hanem odament a pulthoz és így szolt:
- Jaffa! Még egy pohárkával, ha kérhetném.
- Ha mérsz még neki italt önteni, menten kiherélek!
Mondta Villám kissé idegesen most már. Majd Pcmg felnézett és így szolt:
- Jé! Hello Vill hük ! Gyere, igyál te is. Kissé gyenge a pia hük de kilehet bírni.
- Nem iszok és neked, se kellene. Egyáltalán mit keresel itt.
- Hát én… hú baszd, meg nem tudom, mit keresek itt.
- Na gyere, elviszlek a szobámba.
Azzal Villám a vállára vette Pcmg és elindultak a szobája felé. Közben Pcmg több szőr is kidobta a tacsott. Ennek Villám nem nagyon örült de nem tudott mit tenni. Mikor végre a szobába értek Pcmg így szolt:
- Hú baszd meg te szép házad, van!
- Ez egy hajó és legalább már 100x jártál itt.
- Tényleg hük. Nem baj akkor is szép. Bocsáss meg!
Azzal Pcmg megfordult és Villám szarkofágjába ismét kidobta a tacsott.
- A rohadt életbe mennyit ittál te.
- Nem sokat azt hiszem hük. Tálán 200 250 üveggel.
- Miért én. Na most szépen kialszod magad. Megérteted?
- Vill te vagy az én egyetlen barátom. Rajtad kívül engem senki se szeret.
- Aha na most aludd ki magad, majd ha józan leszel, beszélünk.
Azzal Villám kiment a szobából és bezárt annak az ajtaját. Majd így szolt a két józan őrt álló Jaffához:
- Na ide figyeljetek! Amíg én nem adok rá parancsot ide senki nem megy be! ÉRTHETŐ VOLTAM!!
- Igen nagy uram
Válaszolták a Jaffák egy emberként. Majd elindult hogy keressen néhányán Jaffát akik fel, tudnák takarítani Pcmg reggelijét. Rögtön meg is találja azt a bandát, akiket még néhány napja bízott, meg arra hogy takarítsák fel a hajót. Mikor a Jaffák észre vették hogy nagy urukat az egyik így szolt:
- Nagy uram már majd nem végeztünk.
- Ez most kit hat meg! Na látjátok ezeket az okádási foltokat?!
- Igen nagy uram.
Mondta, lecsügget hanggal a Jaffa mivel, sejtette, hogy mit kell csinálniuk.
- Na jó akkor remélem, tudjátok mi a dolgotok.
- Igen nagy uram.
- Na akkor mire vártok még munkára!
Azzal ott hagyta a Jaffákat akik, azonnal hozzáláttak dolgozni. Majd elindult a vezérlő csarnok felé. Ott, mint minid káosz volt. Majd mikor Villám végre valamennyire rendet rakott. Az egyik Jaffa így szolt:
- Nagy uram tegnap elküldtünk egy hajót a legközelebbi Ősök által régen lakott bolygóra.
- Na végre valami hasznosat is csináltatok!
- Sajnos a hajó még mindig nem tért vissza. Viszont tegnap kaptunk tőlük egy videó bejátszást a bolygó felszínéről.
- Na mutasd!
Azzal a Jaffa elindította a felvételt. A felvételen egy őserdőszerűség volt látható. A fák minimum 200 m átmérőjűek voltak, hanem nagyobbak. A magasságukat nagyon nem lehet meg becsülni, mivel a legkisebb fa is a felhőket súrolta. Mikor jobban szétnéztek a felderítő Jaffák észre, lehet venni néhány fa tövében néhány városra utaló jelet. Majd egyszer csak a kamerázó Jaffa társa így szolt:
- Baszd, meg látod te is, amit én ?
- Mire gondolsz.
Fordul meg hirtelen a Jaffa. Majd így szol:
- A szentségit mik ezek!
- Nem tudom de a biztos, hogy húsevők!
- Honnan veszed?
- Nézd csak meg az egyik fogát
Majd a Jaffa a kamerájával oda közelít a dög fogaihoz. A dög két éles foga között észre lehette venni egy csontvázat. Bár emberi eredetűnek tűnt nem lehet pontosan megállapítani, hogy most milyen élőlény csontváza is volta az. Egyszer csak megmozdult a dög és a két Jaffa felé nézett. Majd az egyik így szolt:
- Háromra elfutunk jó?
- Jó!
- Egy, kettő!
- Szevasz!
- Hé várj meg!
Azzal elkezdett a két Jaffa futni de a kamerát ott hagyták. Majd már csak annyi látszik, hogy a dög elkezdte őket kergetni. Aztán automatikusan kikapcsolt a kamera. Majd így szolt Villám:
- Ezek halottak!
- Először mi is azt hitük, hogy azok de 3 órával az incidens után újra bekapcsolt a kamera.
- Na mutasd hogy mit sugárzott akkor!!
Azzal ismét a megjelent a monitoron a két Jaffa igaz, hogy tiszta vér volt mind a kettő. Majd valamelyik megint felvette a kamerát és így szolt:
- Hát ez majd nem elkapott minket!
- Figyel csak! Mi az rohadt nagy zöld és undorítóan néz ki?
- Mi van?
- Néz előre!!
Majd a Jaffa a kamerával együtt ismét megfordul és egy füves mitől is vannak pusztára, mutat a kamera vége így nem lehet látni hogy mitől vannak berezelve ennyire a Jaffák .Majd megszólal az egyik :
- Ezek Juhászok méghozzá több millió!
- Ez nem mindem néz csak oldalra!
- Szűz anyám ezek Ráktúrók!
- Aha most lassan forduljunk meg és menjünk szépen a hajóhoz.
Mondta suttogva a Jaffa.
- Jól van.
Azzal a két Jaffa lassan elindultak a hajó felé. Már valószínűleg fél úton járhattak mikor megszakadt a kapcsolat. Miután még egyszer megnézte Villám a filmet így szolt:
- Na jó mik azok vagy kik azok a Juhászok meg a Ráktúrók ?!
- Nem tudjuk nagy uram?
Ekkor hirtelen berohan egy Jaffa az ajtón és így szol:
- A hajó visszajött!
- A felderítő?!
- Igen nagy uram.
- Jó! Ti négyen ott most velem jöttök és megnézzük mi is történt!
- Mit néztek meg nélkülem.
Mondta Pcmg aki idő közben felébredt és látszólag nagyon fájt a feje.
- Na végre józan vagy. Gyere, van egy kis probléma, amit meg kéne oldanom.
- Szívesen, amíg nem kell vissza mennem a hajómra.
Azzal Villám Pcmg és a 4 Jaffa elindultak a visszatért felderítő hajó felé. Mikor oda értek nem akartak hinni a szemüknek. A hajó tele volt eresze nyilakkal és több volt rajta a lyuk, mint egy sajton. Mikor a 4 Jaffa megnézte, hogy még élnek-e a pilóták szörnyű látvány fogadta őket. A hajó belseje egy erős harca utalt. A két pilótából már csak egy-két testrész mard meg. Majd mikor a 4 Jaffa közül az egyik a raktár ajtót kinyitotta elkezdődött a rémálom. Villámék már csak egy topa ordítást hallottak majd egy talpig véres Jaffa rohant ki a és így szolt:
- ÁÁÁÁ !!! 3 JUHÁSZ VAN A HAJÓN !!!
- Jaffa mit beszélsz itt össze vissza!
Mondta Pcmg meglepetten. Ám mire ezt kimondta a felderítő hajó egyik oldala kiszakadt és 3 nagyon dühös Unas szállt ki onnan. Majd Villám így szolt:
- A k**va életbe ezek honnan jöttek!! Futtás!!!!
Majd Pcmg és Villám is elkezdett futni az őket követő Unaszok elől. Futás közben így szolt Pcmg:
- Nem gondolod, hogy ez egy kicsit gyávaságnak tűnhet?!
- Aki ezt meri mondani, azt megölöm! Különben is fegyverek nélkül mit akarsz ellenük. JAFFA ZÁRD BE UTÁNUNK AZ AJTÓT!!
Mondta Villám miután elfutottak az egyik ajtónál őrt álló Jaffa mellet. Annak még éppen, hogy csak sikerült bezárnia az ajtót mielőtt az Unaszok átjöttek volna rajta. Majd mikor relatíve biztonságba tudták magukat így szolt Villám:
- Jó most elmész és 10 szintű riadót, fújsz! Majd minden kijáratott lezársz!
- Már is nagy uram.
-Mi, pedig elmegyünk és szerzünk néhány fegyvert.
Mondta Villám Pcmg-hez fordulva. Valószínűleg a Jaffa felismerte a helyzet komolyságát mivel alig 2 perccel az után hogy elküldte őt Villám már szóltak is szirénák és minden kijárat zárva volt. Majd Villám Pcmg és még néhány Jaffa társaságában visszatértek az imént lezárt folyosó ajtóhoz. Mikor oda értek látták hogy az ajtó elégé szépen szét lett verve a másik oldalról. Mielőtt Villám kinyitotta volna az ajtót így szolt:
- Na idefigyeljetek! Kettes csoportokra leszünk felosztva. Pcmg és én leszünk az egyik csoport. Ti ketten a másik. Ti, hárman pedig a másik.
Mutatott rá a Jaffákra Villám majd folytatta.
- Aki lát egy Unaszt azonnal, lelövi! Mind össze hárman vannak! De vigyázat fel vannak dühödve és ilyenkor a legveszélyesebbek! Kérdések ?!
- Elnézést nagy uram azok nem Juhászok.
- ERRŐL MAJD KÉSŐBB TÁRGYALUNK! Na akkor had szóljon!
Mondta Villám enyhén ingerülten, majd kinyitotta az ajtót. Mikor beléptek látták hogy az Unaszok a falra másztak és onnan mentek vissza hangárba. Villám jelzett hogy a csapatok szóródjanak szét. Majd Pcmg-vel elindultak a hangár közepe felé. A nyomok az egyik ajtónál abba maradtak. Villámot, ez cseppet sem nyugtatta meg. Mivel ez azt jelentette, hogy innentől fogva bárhol lehetnek. Majd hirtelen két Jaffa üvöltése ütötte meg a fülét:
- LŐD MÁR LE A SZENTSÉGITT!!
- Gyerünk!
Mondta Villámot megelőzve Pcmg. Mikorra oda értek már majd nem végzett az egyik Unas a 2 tagú csapat egyikével. Villám megfogta fegyverét, és darabokra lőtte az Unast mag így szolt:
- Jaffa hol a társad!
- Nem tudom nagy uram.
Azzal vért köpve meghalt. Majd így folytatta Villám:
-Menjünk maradt még 2, amit még meg kéne találnunk.
Azzal tovább álltak Villámot nagyon dühítette, hogy Jaffáiban ennyire lehet bízni.
Miután a hangárt a töviről a hegyéig átvizsgálták. Pcmg azt javasolta, hogy menjenek végig a folyosókon, hátha oda bújtak. Így is tettek. Már túl voltak a 3. folyosón is mikor Villám felfedezett egy zöld vér nyomott. Az el is kezdték követni. A vérnyom egyenesen a kocsmává alakított kis raktárba vezetett. Villám óvatosan benézett. Az Unas éppen néhány boros üveges tört össze és valami hús félt evet. Valószínűleg a csapos volt az. Mikor felmérte a helyzetet halkan így szolt:
- Van nálad gránát.
- Van
Válaszolta Pcmg halkabban, mint Villám majd így folytatta:
- Mit akarsz vele ?
- Kifüstölöm onnan. Ad ide.
Azzal Pcmg oda adta a gránátot Villámnak. Majd Villám így folyatta:
- Háromra eldobom, aztán futunk rendben.
- Naná.
-Egy
- Kettő
- HÁROM !
Azzal Villám bedobta a bombát a raktárba és elfutottak Pcmg-vel. Néhány másod perc múlva fel is robbant a gránát és az Unas maradványai össze visszaszálltak. Majd Pcmg így szolt:
- 2 meg van már csak egy maradt.
- Várj megkérdezem a Jáffáktól hátha megöltek már ők is egyett.
Azzak Villám elővett a zsebéből egy kommunikációs berndezést majd megpróbált kapcsolatot teremteni a többi Jaffával. Sikerült is neki ám nem egészen azt hallották, mint amire számítottak.
-LŐJ MÁR!!
- NEM TUDOK!! NEM MŰKÖDIK AZ A VACAK ! ÁÁÁÁÁÁ
- TE NYOMORLT DÖG!! KOSTÓLD MEG EZT!! ÁÁÁÁÁÁÁ
Azzal megszakadt a kapcsolat. Majd így szolt Pcmg:
- Be tudtad mérni hol voltak ezek.
- A konyhában. De szerintem mire oda érünk, elmegy onnan.
- Na mindegy menjünk hát, ha szerencsénk lesz.
Azzal el is indultak a konyha felé. Kis idő után oda is éretek furcsa módon az Unas még mindig ott volt. Villám és Pcmg nem sokáig szarakodott. Amint beértek az ajtón elkezdtek lőni, mint az őrült. Erre az Unas felkelt és elkezdett maga körül mindet és mindenkit pusztítani. Pcmg-t kétszer megkarmolta. Villám ennél egy kicsit rosszabbul járt mivel neki meg harapta a lábát. Erre Villám így szolt Pcmg-hez:
- Menj ki majd én, ezt itt elintézem!!
- Hülye vagy ?!
- Kifelé!!
Azzal Pcmg kirohant a konyhából. Majd néhány másod perccel később hús cafatok repkedtek szanaszét. Pcmg már kezdett aggódni hogy Villámnak nem sikerült. Mikor sántítva kijött a konyhából és így szolt:
- MI a lófaszért nem akartál ki menni?
- Csak nem akartam hogy neked jusson az egész móka.
- Aha na hól van az a szarkofág most kéne.
- Várj, elviszlek oda
Azzal Pcmg a vállára vette Villámot és elindultak a szobája felé. Közben Villám tájékoztatta a kommunikáció berendezése segítségével a biztonságiakat hogy, nézzenek szét és oldják fel a 10-es riadó szintet.
- Tehát, mink van? - tette fel a kérdést György tábornok.
- Nálam van egy pakli kártya - szólal meg József ezredes.
"Ezt a barmot, ezt miért nem vitték el magukkal!" füstölög magában a tábornok.
- Ugy értem védelmi eszközök.
- Ja, az nincs.
- Uram - rohan be egy katona - aktiválta valaki a csapágyat!
- A mit ?
- Tudja, uram, ott van lent. Ilyen gyűrű alakú, meg szines bigyok vannak körbe rajta.
- CSILLAGKAPU, te barom!
- Igenis, uram!
- Szal mi történt?
- Átjött pár ilyen fényes valami.
- Ahha. És mit csináltatok velük?
- Jelentem a 3-es raktárba tettük őket.
- Jesszusom, miért?!
- Azért, uram, mert ott 3 napja kiégett a villanykörte, és sötétben nem tudtunk elpakolni.
- Idióták. Azonnal hozzátok ide őket.
- Parancsára.- azzal a katona elfutott, hogy kieressz az ősöket a raktárból, majd a tábornokhoz kisérte őket.
- Nos miben lehetek a segitésükre? kérdezte a tábornok.
Azok villogtak egy párat válaszul.
- Bocsánat - szól közbe az ezredes - de villanykörtéül nem értünk.
Az ősök erre elkezdtek emberi alakot ölteni. Amikor befejezték igy szoltak:
- Azért jöttünk, hogy segitsünk a föld védelmében. Nem szeretnénk, ha ez a bolygó is azoknak a sorsára jutna, amit ez a két goa'uld leigázott. Ezért mutatnánk egypár technológiát, cserébe annyit kérünk, hogy hozzák nyilvánosságra a csillagkapu létezését.
- Nem eszik azt oylan forrón. Ezt előbb meg kell beszélnem az elnökkel.
- Milyen elnökkel? Hiszen a bolygón káosz van. A segitségünkkel egy hét alatt talpra állhat a civilizációjuk.
- Rendben, nyilvánosságra hozzuk, de helyileg itt marad, ebben a létesitményben.
- Beleegyezünk - felelték az ősök, majd elmondták a földieknek, hol találhatják meg a védelmi eszközöket. György tábornok rövid gondolkodás után parancsot adott az indulásra. Egy nagyobb létszámú csapat és tudós, József ezredes parancsnoksága alatt meg is találta a fegyvereket, majd sikeresen visszavitték őket a földre, ahol kivételesen nem tették el őket porosodni egy raktárba, hanem felszerelték a bolygó megfelelő helyein. Közben a tábornok igéretéhez hiven bejelentette a csillagkapu létét, és vele együtt az ősöket is. Az első felindulásokat követően az emberek lassan megszokták az ősök jelenlétét, majd megkezdődött a városok ujraépitése.
Pcmg miután Villámmal elintézték a 3 unast ugy döntött, hogy megpróbálkozik visszamenni a hajójára. Végülis a csaj sem lehet rosszabb, mint 3 feldühödött Unas. Ahogy materializálódik a parancsnoki hidon a lány épp ott van, és kapásból rátámad.
- Hát te meg hol voltál?! Egész nap kocsmáztál! Ne is tagadd, érzem rajtad a piaszagot. És mi az, hogy egy hajszál sincs a ruhádon?! Már a kopasz nőket sem hagyod békén?
Pcmg elgondolkozik, hogy úgy látszik az istenek is tévedhetnek, igenis van roszabb, mint három bevadult Unas.
- Drágám, mit keresel itt? Nem arrol volt szó, hogy átköltözöl a másik hajóra?
- Persze, hogy aztán nyugodtan iszogathass a cimboráiddal, meg hogy mindenféle csajokat hozz fel ide? Na abbol nem eszel. Most pedig gyere, csináltam neked kaját.
Pcmg elhülve követi a lányt, miközben a jaffák halk nevetéssel búcsúznak tőle a vezérlőből.
Ahogy benyitnak Pcmg lakosztályába, meglepetten látja, hogy egy izlésesen megteritett gyertyafényes asztal várja őket.
- Őőő, izé, igazán nem kellett volna - nyögi Pcmg.
- Ugyan, drágám, neked mindent - válaszolja a lány. - Na akkor jó8vágyat.
Pcmg gyanakodva kóstolja meg a fogásokat, mindegyikben méregre utaló izeket keresve, de legnagyobb meglepetésére egyikben sem talált mellékizt, és a vacsora vége után pár órával még mindig él, ésmégcsak rosszul sincs.
- Najo, akkor mostmár elmondhatod, hogy mire megy ki ez az egész - kezdi.
- Semmire. Egyszerűen csak kedves akartam lenni.
- Egye fene, maradhatsz a hajón, de ne csinálj semmi galibát.
- Ja télleg, Villám haverod keresett.
- Tudom - válaszolja Pcmg, miközben meglepetten veszi tudomásul, hogy ez a lány rajta kivül az első oylan személy, aki meg tudja jegyezni a neveket. "Talán mégiscsak meg kéne tartani. De csak talán..."
Villám lassan már 2 napja feküdt a szarkofágjában. Ami nem is ártott neki. Mivel az incidens előtt 1 hét alatt semmit sem pihent. A Jaffák is kivételesen csöndbe voltak nem csináltak semmi különös dolgok, ami viszont nagy szó náluk. Ám minden csoda csak három napig tart.
A harmadik nap is csöndesen indult. De csak indult. Reggel 6-kor egy Jaffa rohan be Villám szobájába és elkezdi verni Villám szarkofágját. Villám tanulva hibáiból megvárta míg a szarkofág teteje kinyílik és csak utána állt fel. Majd álmosan és mérgesen így szolt:
- Na mi a f*sz van már megint?
- Nagy uram visszajött a felderítő hajó a 3 számú bolygóról.
- Hurrá ezért kellett felébreszteni?!
- Ja és meg csináltuk a kárjelentést is és már dolgozunk a javításokon is.
- Na hagy haljam mit műveltek az Unaszok.
- Az 1-es hangár tetejét és az oda vezető folyosó tetejét és ajtaját is teljesen fel kell újítani.
- Hurrá!
Mondta Villám fáradt arccal.
- Azután még a 15-ös raktárba vezető folyosó egy részét, míg a raktárt teljesen fel kell újítani és a konyhánál is ez a helyzet.
- Na és hol tartotok a javításokkal?!
- Nem rég kezdtünk bele a 14-es raktárhelyiség javításába.
- Folytassátok! Ha végeztetek ismét jelentést, kérek!
Azzal Villám ki akart mászni szarkofágjából. De a lábai még valószínűleg még nem ébredtek föl rendesen ezért egy nagy bukás lett az egészből. Majd szentségelés. A Jaffa próbálta elfolytani nevetési kényszerét de nem nagyon sikerült neki. Mikor Villám végre ki káromkodta magát így szolt a röhögő Jaffához:
- Remélem, hogy kihasználod a hátra lévő idődet! Mert ha visszajöttem te halott, leszel!
Azzal elindult a gyűrű terem felé, hogy át teleportálja magát az egyik hajójára. Mikor oda azonnal a vezérlő terem fel vette az útját és kiadta a parancsot a következő bolygó célba vételére. Kis idő után el is indult végre a hajó. Majd így szolt Villám mielőtt beléptek volna a hipper űrbe:
- Jaffa be van ide építve a tér-idő motor?!
- Igen nagy uram.
- Hát akkor kapcsoljátok be!
Azzal a Jaffa be is kapcsolta a hajtóművet, amit egy kicsit átalakítottak. Néhány másodperc múlva már a bolygónál is voltak. Majd mikor a hajó elérte a bolygó légkörét így szolt Villám:
- Azonnal analizájátok a felszínt!
- Már is nagy uram.
Félórás tökölés után kiderült hogy a bolygó felszíne tökéletes és teljesen veszélytelen. Majd ismét így szolt Villám:
- Jó akkor ti 4 velem jöttök!
Mutatott rá a vezérlőpultnál lévő Jaffákra. Majd elindultak felszín felé. Mikor leértek a felszínre Villám kiadta a parancsot, hogy minden lehetséges fegyvert szedjenek össze, aztán vigyék vissza a hajóra. Az után elment egymaga és szétnézet a bolygón. Mivel egy valamit nagyon furcsállott. Ez volt az első Ősök álltál valaha lakot bolygó, ami épségben volt és mégsem védte semmi védelmi rendszer. Villám nem hiába aggódott. Ahogy oda ért az első védelmi fegyverhez észre vette hogy azt brutális módon „ki kapcsolták”. Akár hogyan nézte is nem tudott rá jönni, hogy mivel lett tönkre téve a berendezés. Miközben vizsgálta a védelmi rendszert az egyik Jaffája kereste a kommunikációs berendezésen:
- Nagy uram összeszedtük az összes fegyvert tervrajzott és egyéb ilyen dolgokat.
- Jó felvittétek a hajóra?!
- Igen.
- Jó most menjetek fel a hajóra és zárjátok le minden bejáratott kivéve azt, ami a gyűrű terembe vezet!
- Értettem, na… ÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!
- JAffa mi történt! JAffa válaszolj már! A szentségit!
Mondta Villám majd visszarohant a hajóhoz. Mikor oda ért látta hogy a 4 Jaffája hátba és mellbe lőve fekszenek a földön. Mikor jobban szétnézett meg nyugodtan nyugtázta magának, hogy az ajtók zárva és a gyűrűket előhívó szerkezet használhatatlan. Mivel ezt jelentette, hogy a valami vagy valaki nem jutott fel a hajóra és csak akkor tudna feljutni, ha őt megölné de ez nem igazán lesz könnyű dolog. Majd mikor az egyik Jaffa testét tolta arrébb észrevett egy gyenge ki s vérnyomot. Először azt hitte, hogy a Jaffától származnak. De mikor látta hogy a vérnyomok tovább mentek egészen a város közepéig elkezdte követni a nyomot. Mimnél beljebb ment a városba annál inkább kezdte azt hinni, hogy ez egy csapd és valaki így akarja őt megölni. Mikor véget értek a nyomok Villám alaposan szétnézet, hogy megtudja hogy végül is hova jutott. Hirtelen egyszer csak valaki megszólal a háta mögül:
- Itt a végállomás segg fejkém!!
Majd kétszer Villám mellé lőtt az illető. Majd Villám lassan megfordult és így szolt:
- Már megint egy önkéntes hulla jelölt!
- Nem tudod, ki vagyok mi!
Mondta az idegen egy álarc alól. Igaz talpig páncélba volt, tehát ha tudta volna ki is, akkor se ismerte volna meg illetőt Villám.
- Sorry kéne ismernem téged!
- Jellemző!! Egyes emberek nem változnak semmit se!!
- Hé te álarcos görény most megmondod, hogy mit akarsz és ki, vagy itt húzni akarod időt!
- Fejvadász vagyok te görény!
- Hurrá még ezzel is megáldott az ég!!
- Juj de humoros!! Na felkészültél a halálodra!!
- Előbb te fogod feldobni a pacakert!!
- Másodszorra nem hagyom, hogy megölj!!
Mondta a fejvadász Villám nem kis meglepődésére.
- Mi van, vedd már le azt a k**va sisakot!!
A fejvadász le is vette a sisakját. Villám elsőre felismerte hogy ki is ő valójában. Bár nem akart hinni a szemének. Az a Leó nevezetű egyén volt a fejvadász:
- Nézd már mostanság már halott valóság shows sztárokat is, alkalmaznak minden hülye munkára!!
- Juj de vicces volt ez is!! Emlékszel még, hogyan öltél meg engem?!
- Várj csak megvan !! Kinyitottam a zsilip ajtót aztán kimentetek sétálni az űrbe!
- Nézzenek oda csak nem vagy annyira hülye, mint hittem!
- Vár csak kitalálom, miután meghaltál az Ősök felvittek a szintűkre, aztán pedig visszatértél, hogy megölj! Mindig ugyan az a nóta!!
Mondta Villám kissé flegmásan.
- Talált süllyedt te rohadék! Remélem, teszik majd a pokol, mert most egyenes út oda küldelek!
Azzal a fejvadász elővette az egyik fegyverét és elkezdet lőni Villámra. Aki éppen, hogy csak bírt térni a lövések elől majd így szolt:
- Sokan mondták már ezt nekem, és mind alulról szagolja már az ibolyát öcsi!!
Azzal Villám is elő vette a fegyverét és ő is elkezdett lőni. Szép is tűzpárbaj alakult ki a kettőjük között. Majd mikor már kezdte unni Villám a dolgot, ezt kérdezte:
- Hé öcsi mennyit kaszálsz a fejemért!
- 200 anyahajót teletöltve Goa’uzd fegyverekkel és személyzettel. Meg 3 bolygót!
- Hé! Olcsón adnak mostanában!
Azzal előugrott Villám a sziklája mögül, ahol volt idáig és 5x belelőt a fejvadászba mire az összeeset. Majd közelebb ment hozzá Villám és így szolt:
- Legközelebb ne kezdj ki a nagyobbakkal öcsi!
Azzal az átalakított kézi fegyverével az atomjaira lőtte szét a fejvadászt. Majd visszament a hajóra. Mikor végre visszaért a vezérlő terembe az egyik Jaffa így fogata:
- Nagy uram van egy „kis” probléma.
- Na mi az már megint?!
- A bolygó bármelyik percben felrobbanhat.
- Mi van?!
- Hirtelen instabil lett a magszerkezete és ez által egy nagy ketyegő bomba lett az egy bogyó.
- Akkor meg még mi a lófaszra várunk még tűnjünk el innen!
A Jaffák azonnal elindították a hajtó műveket majd mikor tisztes távolságra voltak a bolygótól be, kapcsolták a tér- idő motort. Be mikor éppen eltűntek akkor robbant fel a bolygó. Ez egy szörnyű super nova robbanást okozott, amit még Villámék is éreztek, pedig akkor már jó néhány millió fényévre voltak a bolygótól. Mikor abba maradt a rázkódás így szolt Villám:
- Na jó most mondja meg nekem valaki, hogy hol vagyunk?!
- Nagy uram egy Pegasus nevezetű galaxisban vagyunk.
- Aha! Ami viszont rohadt távol van az anyabolygómtól!
- És nem is ez a legnagyobb baj nagy uram.
- Várj, kitalálom a hajtó művek nem működnek!
- Csak az egyik. A másik tökéletes állapodba van.
- Akkor mire vártok javítsátok meg azonnal!!
- Nagy uram ezt látnia kell.
- Mi van már megint!
Azzal Villám odament a monitor elé és nem akart hinni a szemének. Néhány Ős éppen azt tárgyalta, hogy hogyan kellene meglőni őt és Pcmg-t.Ekkor hirtelen bejött egy futár gyerek és közölte velük, hogy a fejvadászt az imént ölte meg Villám.
- Ej de gyorsan terjednek itt a hírek! Jaffa !
- Igen nagy uram?
- Van szabad kémlelő szondánk a hajón?
- Igen .
- Akkor tegyétek aktiválásra készen, mindjárt kiküldjük az űrbe!
- Már is nagy uram.
Fél órás vacakolás után késszen a szonda, illetve a hajtómű is. Villám elsőször a szondát kiengedte a világűrbe és meg bizonyosodott róla, hogy működő képe az után meg parancsot adott, arra hogy induljanak haza. Kis idő múlva már otthon is voltak. Villám néhány Jaffának megparancsolta hogy az Mcskk-s poloskák mellet figyeljék mostantól az Ősök galaxisába elhelyezett szondára is. Azzal elindult az anyahajója felé, ahol már idő közben befejezték a javításokat. Mikor Villám visszaért a szobájába az ajtón állnál őrt álló Jaffához így szolt:
- Jaffa tudod, ki vezette a javításokat?
- Természetesen nagy uram.
- Akkor most elmész, és megkeresed, majd kivégzed!
- Már is nagy uram.
Majd ez után Villám bezárta maga mögött az ajtót és elindult a szarkofágja felé. Közben azon gondolkozott, hogy mit kéne tenni az Ős problémával, mivel már nagyon kezdenek az idegeire menni. Majd ezekkel a gondolatokkal belefeküdt a szarkofágjába és elaludt.
Másnap Villám az első napsugarakkal ébredt. Furcsállotta, hogy ilyen korán fel tudott ébredni. Azt meg pláne, hogy ilyen frissen és energia dúsan ébredt. Tüzetesen átvizsgálta a szarkofágot hátha megtalálja tülltengő energiájának okát. Mikor az átvizsgálással megállapította, hogy a szarkofág nem volt bekapcsolva már egy hete. Ez viszont azt jelentette volna, hogy Villám az Unas állttal szerzet sebet saját maga gyógyította meg. Villám ezt nem nagyon akarta elhinni és ezért inkább magához hivatta azokat, aki a szarkofágját anno javították. Miután kikérdezte őket, hogy mit tettek a berendezéssel. Parancsot adott nekik, arra hogy nézzék át az egészet, ha szükséges szedjék szét darabjaira. Majd elment a vezérlő terembe. Ott kiadta a parancsot, arra hogy vegyék irányba a következő bolygót. Majd miután elrendezte a dolgait lemenet a 12-es szintre. Ott el is volt egy jó ideig. Mikor megérkeztek a bolygóra a 12-es szint előtt őrt álló Jaffa le szolt Villámnak, hogy megérkeztek. Villám néhány perccel később fel is ért. De nem igazán volt rózsás hangulatban. Maga előtt dunnyogott valamit de az őrt álló Jaffa csak ennyit értett:
- Hogy lehet ilyen hülye… Tudhattam volna, ha a kettőt összeöntöm ez lesz belőle.
Közben a JAffa folyamatosan Villám karját bámulta és nem akart hinni a szemének. Mikor Villám feljött a 12-es szintről még szökőkútszerűen ömlött ki egy pontból belőle a vér. De mikorra elhaladt az őr előtt már nem vérzett, sőt már csak Villám karján megszáradt kis vérmennyiség utalt, arra hogy valami történt vele. Villám ezt észre vette és így szolt az őrhöz:
- Mi van, mit bámulsz annyira rajtam?!
- Semmit nagy uram semmit.
Mondta azonnal a kérdésre a választ az őr.
- Akkor meg mondani akarsz nekem valamit?!
- Ja igen. A szerelők átnézték a szarkofágot és nem találtak rajta semmi különöset.
- Jó! Erre a válaszra kellet neked 5 perc! Anyám miért pont én!
Azzal elindult a gyűrű terem felé. Mikorra oda ért mindenki már ott volt. Mikor végre a felszínen voltak Villámot egy nagy meglepetés érte. A bolygón volt csillagkapu. Méghozzá olyan amilyen neki is van. Mikor magához tért a megepedtségtől így szolt:
- Na jó emberek tudjátok a szabályokat! Nem törünk, nem zúzunk! Fegyverek egyebeket összeszeditek, és a hajóra viszitek! Na most mivel itt van kapu, kérnék 30 önkéntest, aki Őrt fog nekem állni! Na ki jelentkezik a melóra?!
Néma csönd lett a Jaffák közt. Senki nem akarta vállalni a munkát. Mikor Villám megunta a várakozást így szolt:
- Na jó ti ott leghátul! Igen ti! Ti vagytok a szerencsések! 1 percen belül a kaput őrizve szeretném látni! A többiek, pedig MUNKÁRA!
Azzal a Jaffa tömeg feloszlott. A 30 „szerencsés” Jaffa pedig fel állt a kapu körül.
Már lassan fél órája keresgéltek a bolygón fegyverek után. De csak a nagyon kevés fegyvert találta és még használható technológia sem volt a bolygón. Villám kis kutatás után rá is jött miért. Kiderítette, hogy valaha ez egy konferenciabolygó volt és ide tilos volt bármiféle fegyvert hozni. Éppen mikor Villám kijött az egyik épületből, ahol eddig volt és parancsot akart adni az induláshoz. Aktiválódott a kapu. A Jaffák be élesítették bot fegyverüket majd várták a további eseményeket. Mielőtt átjött volna bár ki is a kapun Villám így szolt:
- AKÁRKI IS JÖN ÁT A KAPUNK SENKI NEM LŐL ADDIG AMÍG NEM, ADOK RÁ PARANCSOTT!
De mire ezt kimondta Villám egy férfi, hátal előre jött át a kapun majd még néhány ember. Számszerit 3. Mikor mindenki átjött így szolt a férfi:
- Na jól van! Daniel neki esik a falaknak, aztán azt olvasgatja. Szilvi megnézi, hogy van-e rádió aktív sugárzás, mert szeretném hallgatni a sláger rádiót. Tibi meg… Ő mit is csinálsz pontosan te Tibi. Mindegy te itt maradsz a kapunál és nézegeted a szimbólumokat.
- Elnézést uram de hátra kéne hogy forduljon.
Mondta a Szilvi nevezetű egyén feltett kezekkel.
- Mi van!
Majd azzal megfordult az idő közben felismert József ezredes. Majd így szolt a Jaffák láttán:
- A fenébe nem eltárcsáztuk a bolygót. Bocsi a zavarásért már itt sem vagyunk.
- Nem mentek ti sehova se!
Mondta Villám, akinek roppantul tesztet, hogy ezek a balfácánok itt vannak.
- Könyörgöm istenem csak ne ő, legyen, könyörgöm.
- Nem kell itt könyörögni! Látom jó bőrben vagy! Nézzenek oda és most még társaságot is, hoztál magaddal! Legalább nem fogsz unatkozni!
- Hé! Hello Villám de rég láttalak. Ugyan nem vagy még dühös a múltkori kis szökésem miatt.
Mondta József ezredes akkora mosollyal, hogy már az arca majdnem szétszakadt.
- Kuss legyen te barom!! NA akkor melyik utat választjátok a könnyűt vagy a nehezet?!
- A könnyút, ha lehetne? Ja és kaphatnék a cellámba egy új ágyat a rége borzalmas volt.
- Valaki kussoltassa már el ezt a barmot!
Azzal néhány Jaffa megfogta József ezredes és elvitték. Vagy is elvitték volna. De mikor el akarták vonszolnia a Jaffák Szilvi, és Tibi el kezdtek lőni a tömegre. Főként Villámot célozták de valahogy mindig félre trafáltak. Kicsit később Daniel is elkezdett lövöldözni. Ő is kisebb nagyobb sikerekkel. Villám még mindig ott állt, mint a beszélgetés elején. A védőpajzsát nem látta szükségnek hogy bekapcsolja, mivel Danielék még egy halott csirkét se találtak volna el 10 mm-es távolságból. Mikor már unta egy kicsit a parádét elővette átalakított kézi fegyverét és neki állt az ellentüzelésnek. Mikor lőtt egyet biztos volt benne hogy az egész bandát egy csapásra ki tudja majd végezni. Még a kapu mögött álló József ezredest is, aki éppen néhány Jaffa ruháját lopta. De Villám tévedet. Mikor elérte a csapatot a lövés egyszerűen semmivé vált az energia nyaláb. Ez Villámnak egyáltalán nem volt ínyére. Majd villogó szemekkel így szolt a csipet csapathoz:
- Honnan a fenéből szedtétek ezt a technológiát seggfejek ?!!
- Ezt kapd seggfejkém! Az Ősöktől kaptuk, és úgy látszik hatékony!
Mondta József ezredes örömteli arccal. Mint aki most tudta, meg hogy nyert a lottón.
- Ne örülj annyira te kis majom!
Azzal Villám ismét lőtt a kézi fegyverével. De most nagyobb energia nyalábbal próbálkozott. Először még úgy látszott, hogy ez a lövés is úgy jár, mint az előző. De csak úgy látszott.
Mikor elérte a csapatott az energia nyaláb ismét ellassult és már majdnem eltűnt mikor valahogy egy része átjutott a pajzson és majdnem megpörkölte József ezredest. De csak Villám nagy sajnálatára a ruháját égette mag csak egy kicsit. Amire József ezredes így szolt:
- Te kis villogó szemű kis barom!! Ez volt a kedvenc pólóm tudod milyen drága volt ?!!
- Uram ezt a hadsereg adja nekünk ingyen.
Súgta oda Szilvi József ezredesnek.
- Ó! Nem baj akkor is a kedvencem volt! Ez vért kíván!!
- Ó jaj kis hülyének elbasztam a ruháját most agyon, leszek verve! NE NEVETTES!!
Mondta Villám majd megszakadva a nevetéstől. Majd József ezredes így folytatta:
- Szilvi adja ide a mordályt!
- Uram az ősök azt mondták azt csak a legvégsőbb esetbe, használjuk
- Ez most egyáltalán nem érdekel ide vele!!
- Józsi most szépen lenyugodsz Tibi most tárcsázni fog, és már itt sem vagyunk.
Mondta Daniel aki idáig a földön feküdt és lőtt, mint egy örült.
- Nem érdekel ide azzal a vacakkal!!
Villám csak nézett, mint Rozi a moziban hogy most mi van. Nem értette, hogy min veszekednek ennyire. De mikor József ezredes hirtelen elővett egy marha nagy fegyvernek látszó valamit már kezdte kapizsgálni, hogy valószínűleg ezen vitáznak. Majd mikor József ezredes belésítette a fegyvert Szilvi hirtelen így szolt:
- Uram gondolja át, még egyszer tudja, mit mondtak az Ősök.
- Leszarom, mit mondtak a villanykörték!! Ez a segg tönkre tette a kedvenc pólómat!!
- Kit nevezel te itt seggnek
Mondta Villám kellően feldühödve a sértésen. Majd ismét beélesítette ő is fegyverét és így folytatta:
- Na nézzük kié a jobb fegyver!
- Na gyere te kukac !!
Azzal mind ketten egyszerre lőttek. A két energia nyaláb mikor összetalálkozott óriási földrengést okozott. Mindenki elesett kivéve Villámot és József ezredest. Látszólag mind két fegyver egyenlő erős volt. Ezért egy jó tíz percig az energia nyalábok nem is mozdultak nagyon. De a súrlódás hatására rohad meleg lett a környéken. Még a talaj is tűz forró volt. Mikor már lassan a tízen egyedik percnél járt a súrlódás a két energianyaláb közt. József ezrede hirtelen elrántotta a fegyvert ez által megváltoztatva a nyaláb irányát. Ami egyenesen Villám vállán keresztül ment. Villám energia nyalábba viszont teli be találta a csapat pajzs generáló készülékét. Ami azt eredményezte, hogy most már szabad préda volt József ezredes és társai. Amikor ezt Villám észrevette a sebesült vállára téve a kézét és a fájdalomtól ordítva így szolt:
- MIRE VÁRTOK MÉG LŐJETEK MÁR IDIÓTA BANDA!!!
Erre a Jaffa banda elkezdett, mint az örült lőni. Amire a Szilvi-ék Danielel az élen válaszoltak is. Eközben József ezredes ugrott volna a fegyverét, amit lövés közben elejtett de mire oda ugrott volna már az egyik Jaffa darabokra, lőtte. Amire József ezredes így szolt:
- A JÓ k**va ÉDES ANYÁDAT!! Tibi tárcsáz azonnal!!
Majd ő is beszállt a tűzharcba. Idő közebben Villámnak a seb abba hagyta a vérzést és a fájdalom is csökkent. Mikor már talpra bírt állni. Megfogta az egyik eldobott botfegyvert, és beélesítette. Eközben Tibinek sikerült tárcsázni. Mikor ezt Józsi észre vette így szolt:
- Gyerünk mindenki át a kapun! Maga is Daniel!! Futtás!
Ezt nem kellet senkinek sem 2x mondani. Mindenki azonnal átfutott a kapun már csak József ezredes maradt ott és tartotta a frontot. Mikor ezt észre vette Villám a kezében lőve botfegyverrel lőtt egyet. Sajnálatára csak a lábát találta el az ezredesnek. Aki ez álltál, mint egy kő átesett a kapun. Mikor az összes Földi katona eltűnt Villám felállt és így szolt:
-10 perc múlva mindenkit a hajón akarok látni!
- De nagy uram a sebe azzal mi lesz?
- Milyen seb?!
Mondta Villám, s közben elvette a kezét a még előtt vérző és sebesült válláról.
- Elnézést nagy uram.
- Már csak 5 perc!!
4 perccel később már mindenki a hajón volt. Majd mikor már biztos távolságba voltak a bolygótól Villám parancsot adott a tüzelésre. A tüzelés után néhány másodpercre már por se volt a bolygó helyén csak egy nagy fekete lyuk. A bolygó elpusztítás után Villámék visszatértek az anyabolygóra. Ott Villám kiadta a parancsot, hogy értesítsék Pcmg az eseményekről. Majd elindult ismét a 12-es szint felé. Út közben egész végig csak a megsérült vállát nézte Villám és azon gondolkodott, hogy hogyan gyógyult meg ilyen gyorsan a szarkofág nélkül. Majd elkezdett azon gondolkozni, hogy talán összefüggés van a gyors gyógyulásnak az átalakuláshoz, amit mikor az Ősök szintjén volt végzett magán. Időközben megérkezett a 12-es szintre, ahol még mindig csodálkozva állt a Jaffa. Villámot nagyon nem érdekelte a Jaffa állapota és inkább figyelmen kívül hagyta, mint hogy „beszélgetésbe” merüljön vele. Inkább kinyitotta a 12-es szint ajtaját és eltűnt a sötét folyosóban.
Pcmg a szokásos rossz kedvével ébredt. Körülnéz, csend van. Rágyújt a reggeli cigijére. Még mindig csend. Miután elszivta, kimegy reggelizni. Az asztal üres. Kimegy a vezérlőbe, ahol a jaffák feltűnően szorgoskodnak, kivételesen egyikük sem alszik, vagy részeg. Fura.
- Jaffa. Mi van ma?
- Ááá semmi nagyuram!
- Akkor meg hogyhogy mindenki teszi a dolgát ?
- Rádöbbentünk, hogy nagyuram jobb szolgálatot érdemel.
- Najó, 3-ig számolok, addig megmondod mi ez a felfordulás.
- Nagyuram...
- Egy...
- Hiszen mi csak...
- Kettő...
- Az úgy volt - kezdi el hadarni a jaffa elsápadt arccal - hogy jött egy ős hajó, és elvitte a feleségét.
- MICSODA???? - üvölti magából kikelve Pcmg.
- Neeeee - nyüszíti a jaffa térdre borulva - nem tehettünk semmit, nagyuram!
A jaffa elhűlve rohan ki. Pcmg arcáról közben lehervad a boldog mosoly. "Basszus, hiszen az a lökött tyúk mindenhez hozzáfért! Akkor az ősök minden tervemről tudomást szerezhettek!"
- Jaffa kree! - orditja el magát - Az összes létező hajó azonnal támadó alakzatban utánuk!
Pcmg félrelöki a pilótát és maga veszi át a hajó irányítását. A tér szinte forrni látszik, ahogy a számtalan kisebb-nagyobb hajó belép a hipertérbe. Pcmg a 4 cirkálóval a feltételezett útvonalra ugrik, majd ott egy megfelelő helyen felkészül az ősök fogadására. Nem is kell sokáig várnia. Fél óra múlva a már ismert, őt üldöző hajó tűnik fel. A 4 álcázott hajó bekeriti a mit sem sejtő ősöket.
- Na akkor nyomjuk! - szólal meg Pcmg, majd a fegyverek irányítását is magához veszi, és úgy vezeti a hatalmas cirkálót, mintha egyszemélyes halálsikló lenne.
Az ősöket meglepi az első pár lövés, majd felocsúdva egy közeli bolygó felé veszik az irányt.
- Hova futtok, disznók, még csak most kezdtünk belejönni - orditja Pcmg a rádióba.
- Nem eszik azt olyan forrón, testvér - hallatszik a válasz. - Ha kell valami akor vedd el.
- Te akartad!
Időközben megérkezett Pcmg teljes flottája, ami azonnal támadást intézett a bolygó ellen, amire az ősök menekültek.
A bolygó a nem ascendentálódott ősök támaszpontja volt. Távolról egy egyszerű bolygónak látszódott egy gyűrűvel körülötte. Ahogy a támadó flotta közeledett ez a gyűrű 3 különálló gyűrűre bomlott szét, majd elkezdtek lassan forogni a bolygó körül. Az egyik a hosszani körök mentén kerülte meg a bolygót, a másik a szélességi körök felett. A harmadik pedig rendszertelenül, úgy hogy ne maradjon védtelen hely a bolygón. Ez a három gyűrű egy gigantikus védelmi rendszer része volt. Minden gyűrű hatalmas erejű fegyvereket rejtett, és minden közeledő hajót kielemzett egy rendszer, majd a leghatékonyabbnak itélt fegyverrel elpusztitotta. Pcmg erre akkor döbbent rá, amikor az első hullámban támadó piramishajókat másodpercek alatt felőrölte. Közben egy kisebb raj hajó indult el a bolygó felszínéről. Ezeket a cirkálók hamar elintézték, majd a flotta a roncsokat maga előtt tolva ismét a védőgyűrűket vette célba. Hatalmas űrcsata bontakozott ki a bolygó körül. Pcmg flottája nagy veszteségeket szenvedett, főleg a védtelenebb piramishajók közül pusztult el sok az energiafegyverek tűzébe. A gyűrűről is válltak le darabok, és a fegyverek energiatartaléka is véges volt. De egyenlőre még kitartottak. Egyre újabb és újabb hajók érkeztek a támadó flottához, a szövetséges, és a behódolt világok hajói, akik Pcmg hívására csatlakoztak a támadáshoz. Volt amelyik fekete lyukakon keresztül érkeztek, a teret és az időt legyőzve. Voltak hatalmas karcsú gépmonstrumok, amelyek a fénynél szászorta gyorsabban szelték át a galaxyst, meghóditva a teret. Voltak hajók, amik egyéb módon érték el a csata színterét. Különböző népek, különböző technikai fejlettségű civilizációk álltak egymás mellett a harcban. Pcmg a Vezérsólyom névre keresztelt zászlóshajója fedélzetén nézte a pusztitást. Szinte percenkétn lángolt fel egy-egy miniatűr szupernova az űr fekete hátterén, jelezve, hogy egy újabb hajó esett áldozatul az anyagot faló energianyaláboknak. A hajókból kiszabadult levegőben ionizálódó energiasurgarakat immár szabad szemmel, mindenféle szűrő nélkül lehetett látni. Volt valami morbid ebben a harcban. Ezrek pusztultak el másodpercek alatt, ha egy sugár megtalálta a hajó pajzsán a gyenge pontot. A legfurcsább az volt, hogy mindez egyetlen hang nélkül zajlott le. Az egyik védő hajó kiszurta a mindeddig háttérben maradt vezérhajót, és ütköző pályára vitte a gépét. Az elháritó ütegek hatására kisebb darabok válltak le a becsapódni készülő hajóról, de megsemmisítő találatot nem kapott. Úgy tűnt, hogy az ütközés elkerülhetetlen. Ekkor egy közepes méretű naszád siklott a két hajó közé, feláldozva magát a vezérhajó védelmében. Pcmgben ekkor régen érzett érzések merültek fel. Abban a hajóban, talán számára még ismeretlen értelmes lények utaztak, és most feláldozták magukat őérte. A gondolat egy pár percig ott keringett az agyában.
- Mondott valamit uram? - kérdezte a vezérlőben egy egyik jaffa.
- Semmit... - válaszolta Pcmg, majd egy rég elfeledett emlék merült fel benne. Ott ült egy laboratóriumban, még a szimbióta behelyezése előtt. Az orvosok épp tájákoztatták a veszélyekről. Sokszor átélte már ezt az emléket, ám hirtelen valami furcsát vett észre. Senkinek nem mozgott a szája, mégis megértett mindent amit kellett. Eszébe jutott, hogy az ő népe képes telepatikus úton gondolatokat cserélni, ám a szimbióta ezt elnyomja. Ezt a képességet hozta elő az a furcsa érzés, amit az önfeláldozó hajó legénysége keltett benne.
Közben a bolygót folyamatosan támadó flotta egyre fogyott. Ám a gyűrűket működtető energia is fogytán volt. A bolygó felszínén egy teremben életre kelt egy kijelző, amit a tervezők sose álmodták, hogy valaha is működni fog. Egyetlen felirat jelent meg rajta. "A védelmi rendszer energiája kritikus szinten. Végső védelem beindítása még 5 percig lehetséges" A teremben tartozkodó emberek összenéztek, majd szó nélkül kiadták a számítógépnek az utasítást.
A három gyűrű ekkor elkezdett felgyorsulni. Egyre gyorsabban forogtak a pályájukon, mig nem csak egy összefüggő fémréteget lehetett látni a felszint felett. Ekkor a védelmi berendezés az összes energiáját felhasználva elkezdte a végső védelmi eljárást. Egy összefüggő energiamezőt hozott létre a gyűrűk felszínén, majd amikor az megfelelően erős lett, az összesűrített energiát kilötte.
Pcmg annyit látott, hogy az eszméletlenül forgó gyűrűkből egy gömb alakú energiamező indul el, elsöpörve mindent, amit az útjába állt. Támadót és védőt egyaránt. Abolygó körül negyed fényévnyi távolságba mindent epusztitva. Pcmg megmaradt flottája, ekkor támadásba lendült. Immár semmi nem állta útjukat a felszínig.
A felszínen ekkor egy újabb üzenet jelent meg azon a kijelzőn. "Végső védelem utolsó fázisa." A teremben lévők összenéztek, majd szavak nélkül elbúcsúztek egymástól. A még mindig forgó gyűrűk ekkor a belső oldalukon képeztek energiamezőt. Ez a mező sokkal gyengébb volt, mint amit az űr felé indított nemrég. Nem is az volt a célje, hogy védőpjzsokkal felszerelt csatahajókat pusztítson el. Mindössze annyi, hogy a bolygón található életeket kioltsa, így megkímélve őket a fogsától és s megaláztatástól. A teremet, ahol a megmaradt ősök összegyűltek, hirtelen éles fény töltötte el, ahogy az energiamező elérte a felszínt. Nem érztek fájdalmat. A másodperc törtrésze alatt vége volt mindennek. A mező elpusztított mindent, Élőt, és élettelent egyaránt. A fejlett civilizáció városaiból nem maradt egyéb, mint olvadt üvegtenger. A védőgyűrűk, mivel az őket összetartó energiát elhasználták, elporladtak az űrben. Pcmg a felszin fölé érve nem talált mást, mint egy telejsen felperzselt élettelen felszínű bolygót. Ismét furcsa érzés tört rá. A veszteség érzése. Bármennyire is zavarta a lány jelenléte, mégis kötősött hozzá. Jobban, mint gondolta. Szomorúan vezényelte vissza a flottáját a bolygója köré. A szövetséges hajókat hazaküldte, a saját naprendszerükbe. Hálából az adók felét eltörölte azoknak a világoknak, amelyek csatlakoztak hozzá, és megduplázta azokét, akik nem jöttek.
Ahogy visszaért az anyabolygóra lehajtott fejjel ment ki a vezérlőből. A jaffák furcsamód nem fűztek semmi megjegyzést hozzá, csak tiszteletteljesen utat engedtek neki.
Villám már lassan 2 napig volt lent a 12-es szinten. A Jaffái már kezdetek miatta aggódni. Mivel akár hányszor leszóltak neki mindig az volt a válasz hogy: „Hagyatok békén! Ha kell valami, felmegyek érte!”. De nem csak ez nyugtalanította őket. Majdnem minden percben volt egy robbanás. A 2. nap végén úgy éjfél tájékán Villám fel jött a 12-es szintről és elindult a szobája felé. Látszott rajta hogy hulla fáradt. A szobájához vezető útin többször is megállt és egy kicsit neki dőlt a falnak annyira fáradt volt. Mikor végre elérte a szobája ajtaját és élettelen mozdulattal kinyitotta. Majd lassan bevánszorgott a szobájába. Mikor végre bent volt bezárta maga mögött az ajtót és elindult az ágya felé. De a szoba közepét se érte el mikor összeesett és ott helyben elaludt. Jó fáradt volt Villám mivel ugyan abba az állapodba találta magát, mint anno a hibernálóban. Mikor az állom világban magához tért egy város helyén találta magát. Ami nagyon ismerős volt neki. Kicsit jobban szétnézett hátha felismer valamit. Nem is kellet sokat mennie. Mikor meglátott egy Jaffa csontvázat rögtön szörnyű emlékek törtek elő a fejében. Egy csata jelenetre emlékezet Villám éppen egy rége vadnyugati pisztollyal lövöldözött és pont ezt a Jaffát találta el. Mikor véget ért az emlékkép így szolt:
- Hol a fészkes fenébe vagyok? Ami ez a hely?
- A múltad egyik eseménye.
Mondta egy férfi, aki hirtelen Villám előtt állt. A férfi magas volt kisé kövér. Körszakállat viselt és a haj itt-ott ősz volt már. Villám első látásra nem ismert fel. De valahonnan is merős volt neki az illető.
- Te ki vagy? És hol a fenébe vagyok?
- Ej nem ismersz meg? Nem baj majd fel fogsz még ismerni. Különben egy régi város helyén, vagy ami valaha még régen nagyon régen az otthonod volt.
- Ki vagy te csak nem egy ős?
- Nem. De örülnék, ha most kivételesen nem a parazita beszélne belőled.
Majd az idegen rátette a kezét Villámra. Aztán hirtelen egy vakító fény tűnt fel. Mikor eltűnt a fény Villám már a szimbiótája nélkül szólalt meg
- Ezt meg hogy csináltad. Várjunk, csak ez nem lehet te, már meghaltál. Saját szemmel láttam, amikor Anubis megölt.
Mondta Villám miközben alig akart hinni a szemének.
- Na látod, csak felismertél. Különben igazad van halott, vagyok.
- De ha nem vagy Ős, akkor meg hogy-hogy itt vagy? Tudtommal mikor az elmém ilyen állapodba van csak az Ősök, tudnak, itt megjeleni.
- Ez komplikált fiam és nincs túlságosan sok idő. Nem is tudom már mikor beszéltünk utoljára így? 4-6 ezre éve?
- Álljon meg a díszes nász mente. Tudom, már mi folyik itt. Agyon hajszoltam magam és most képzelődöm.
- Te már csak ilyen maradsz fiam.
- Ne vagyok a fiad és te, pedig ne vagy az apám. Mint már mondtam őt Anubis végezte ki saját kezűleg. A másik dolog, pedig.. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!
Azzal hírtelen elkezdett fájni Villám feje és ismét egy elmék kép jelent meg szemei előtt. Éppen Anubis hadserege rombolja a várost. Amikor éppen elérik Villám régi házát. Majd a Jaffák betörik a ház ajtaját. Mikor kijönnek onnan magukkal, visznek 2 nőt. Valószínűleg az egyik Villám felesége volt a másik, pedig az édesanyja. Majd elviszik a főtérre és kivégzik őket. Eközben Villám az apjával kar öltve állig felfegyverezve neki rontanak a Jaffa hadseregnek. Majd Villám már csak azt látja, hogy Anubis kézi fegyvere segítségével kivégzi az apját. Amire Villám bedühödik, és neki ront Anubisnak. Ennek viszont az volt a következménye, hogy súlyosan megsérült. Aztán ismét eltűnt a szeme elől az emlékkép és így szolt:
- Azt hittem ezt az emléket már rég elástam.
- Fiam a múltadat nem áshatod el csak úgy.
- Hányszor mondjam, hogy ne nevez a fiadnak.
- Tudom, hogy nem tudod elhinni, hogy itt vagyok ezért, nem veszem rossz néven a viselkedésedet.
- A fenébe is mit akarsz tőlem?
- Csak megkérdezni szeretnék tőled valamit?
- Még pedig?
- Azt hogy megérte-e neked akkoriban azt döntés amit hoztál?
- Melyik döntésemre gondolsz? Sok döntést hozok nap, mint nap.
- Arra a döntésedre gondolok mikor a melletted álló fél holt Jaffa szimbiótáját kivetted, és magadba ültetted. Én szerintem tönkre tette az éltedet és még mái napig nem tudom, miért tedd fiam?
- Elég szomorú. Ha valóban az apám vagy tudnod kéne, miért ettem.
- Először arra gondoltam, hogy féltél meghalni. De én úgy érzetem, hogy a fiam nem fél a haláltól. De sajnos úgy látszik tévedtem és ez mára már tény.
- Nem az itt a téyn hogy nem értesz semmit. Azért döntöttem így hogy bosszút tudhassak állni az összes Goa’uldon . De ezt normál emberként nem bírtam volna végre hajtani.
- És mi van azokkal a földi katonákkal? Azok nem Goa’uldok mégis sikeresek.
- Azok és a sikeresség. Nevettess.
- Nos gondolkozz el egy kicsit a dolgaidon fiam. Mert nem lesz ennek az egésznek jó vége.
Azzal Villám hírtelen felébredt. Először gyötörte a fejfás. Aztán elkapta a szomorúság, mivel hosszú idő után most gondolt ismét a családjára. Az arcán látszott is néhány kósza könnycsepp. Miután kicsit összekapta magát elindult a vezérlő terem felé, ahol tulajdon képen jó hírekkel fogadták. A Pegasus rendszerben élő Ősök éppen tárgyalást indítottak József ezredes és a csapata ellen a legutóbbi küldetésük miatt. Épen egy videó felvételt mutattak be, amin épen az látszik hogy az ezredes Szilvi figyelmeztetése ellenére is alkalmazza a fegyvert amit adtak nekik. Mikor végig lement a felvétel az egyik Ős elkezdett az ezredessel ordibálni.
- A k**va életbe megmondtuk, hogy csak akkor használják, ha végképp nincs kiút. Úgy látom, nem értitek súlyosságát. Így azt hiszem, meg kell szakítanunk a kapcsolatunkat a bolygótokkal.
Mikor ezt meghallotta Villám még mindig a szimbiótája nélkül így szolt:
- Azonnal csináljatok egy hamísított felvételt, ami bebizonyítja az ártatlanságukat és játsszátok le !
- De nagy uram ..
- Ellenkezni akarsz az Isteneddel!!
Mondta ezt már a ismét Goa’uld hangon és villogó szemekkel. Erre a Jaffák azonnal elkezdet dolgozni és 3 percen belül kész is volt a felvétel. Majd le is játszották a szonda segítségével a tárgyaláson. Ott először csodálkoztak a felvétel majd utána, elfogadták felmentő bizonyítékként és békét kötött a két fél. Mikor ezt látta Villám egy furcsa érzés kerítette be őt. Igazán nem érdekelte milyen érzés is ez, hiszen még mindig a családjára gondolt. Majd mikor látta hogy a Jaffák már furcsán néznek, rá kiadta a parancsot a következő Ősök által régen lakott bolygó irányba vételére. Miután kiadta a parancsot szomorúan kiment a vezérlő teremből és visszament a szobájába. Út közben egész végig azon gondolkozott volna, hogy mi lett volna belőle, ha akkoriban nem történik meg a „kis baleset”. Tálán akkor most is egy tóparti házban lakna a feleségével tálán a gyerekeivel együtt. Meg talál a szüleivel, akiket mindennél jobban szerette.